exkluzív
„Felajánlotta szolgálatait” – a kádári hírszerzés Ungvári Tamásról (egy propaganda-kiadvány története, 1. rész)
Különleges dokumentumra bukkantam a kádári hírszerzés Press-rezidentúrájának egyik dossziéjában. A jelentést a Press-vezető Szolnok Péter szigorúan titkos tiszt készítette, miután leült megtárgyalni a Budapester Rundschau nevű német nyelvű magyar propaganda-kiadvány átalakítását a frissen kinevezett főszerkesztővel, a már korábban beszervezett Baló Péterrel. A jelentésben névről-névre végigmennek a szerkesztőség meghatározó arcain, ki megbízható, ki nem, kinek milyen állambiztonsági kötődése van, és ha nincs, miért nincs. Izgalmas dokumentum, hiszen rávilágít az akkori újságok, szerkesztőségek működésére, és a valódi irányítók kilétére. Budapester Rundschau, 1. rész.Megmentette Göncz Árpádot a kivégzéstől - '56 egy indiai diplomata szemével
„A felkelés kirobbanásának igazi gyutacsa a szenvedés és megaláztatás volt” - írta a magyar forradalomról és szabadságharcról Rahman indiai diplomata, aki három évig, 1956-tól 1959-ig szolgált Magyarországon. Majd így folytatta: „A tárgyalások kezdettől fogva pusztán az időhúzást szolgálták, és ezen még a régi kommunisták sem láttak át, egészen addig, amíg már túl késő lett. Ezt aztán azzal tették jóvá, hogy szépen meghaltak – az akasztófán.” Rahman emlékirata különleges dokumentum az 56-os forradalomról, és az azt követő megtorlásról, kikényszerített konszolidációról.Boban a horvátokért, „utódai” a következő Ferrariért harcoltak (Varázstalanított futball, 1. rész)
A változás látványos: nincs szükség egyéniségekre, főleg nem politikára a posztmodern futballban. A cél a semlegesítés, a tudatos fogyasztó komfortzónájának védelme, a szórakoztató jelleg túlhangsúlyozása. Lassan eltűnnek a tömegfelfogás ellen lázadó játékosok, az ultramozgalmak is halálra vannak ítélve. Mi az, amit sajnálunk, és mi az, amit nem?„Rákosi és Kádár ugyanaz a fajzat” - '56 francia hőse, Albert Camus
„Ne figyeljenek más leckére, csak Budapesten a szabadságért meghaló fiatal harcosokéra! Ők bizonyosan nem hazudtak önöknek...” - ilyen, és ehhez hasonló felemelő sorokat írt a magyar forradalomról Albert Camus, aki következetesen, a kiközösítést is vállalva kitartott az 56-os ügy mellett. Miért nem becsüljük meg jobban azt a francia írót, gondolkodót, aki nem egyezkedett, nem maszatolt, hanem mindkét totális diktatúra ellen egyformán fellépett? „Amerikai báb” - írta róla a kádári sajtó. Nézzük, mit tett a szabadságért, s hogyan próbálták lejáratni itthon, keleten és nyugaton.Fasiszta induló vagy felemelő emlékezés? A Lazio '56-os dalának nyomában
A bulvárlapok cikkeit nézve veszélyes vízekre evezett a Petőfi Rádió, amikor kiírta az olasz SS Lazio szurkolóinak indulójára hirdetett szövegírói pályázatot. A Bors már "neonácikról" ír, ami a szokásos agymosás eredménye, hiszen az olasz egyesületet történelme a fasizmussal fonódott össze. Mit jelentett ez a dal a Lazio szurkolóinak? Miért kell valóban óvatosan bánni vele? S miért kell mégis „visszavennünk”, megalkotnunk saját érvényes verziónkat? Szerencsés Dániel Márton írása.Örkény Ecuadorban: sérülést színlelt az Everton-játékos, hogy elmeneküljön a rendőrök elől
Javában zajlanak a világbajnoki selejtezők – a mienk például ma, péntek este lépnek pályára, – de ennél a jelenetnél biztosan nem lesz szürreálisabb. Az angol Everton ecuadori játékosa, Enner Valencia szimulálással akart meglépni az őt letartóztatni próbáló rendőrök elől, mialatt hazája színeiben éppen Chile ellen játszott. Az ok prózai: nem fizette be a gyerektartást.Kádár csak a rács mögül "csodálhatta" az Aranycsapatot - nem véletlen, hogy a futball kegyvesztetté vált
A "hazaáruló" Puskás Ferenctől Farkas Mihályig és a "krumplis tésztás" Kádár Jánosig. Futball és politika az Aranycsapat, majd a kádári megtorlás idején. Melyik volt labdarúgásunk igazi aranykora? - sportújságírók múltfeltárása a Pesti Srácok Emlékparkban.„Puskás nem akart a Realba menni” - Volt egyszer egy magyar menekült-válogatott
Puskás Ferencék és Östreicher Emil terve az volt, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc leverése után egy menekült-válogatottal járják a világot. Az 1957-ben Ausztriában élő világklasszis futballistáknak, és a zseniális menedzsernek eszébe sem jutott a Real Madridba vagy a Barcelonába igazolni, együtt akartak maradni - mondja Juhász Andor, aki a csapat fiatal kapusa volt. Bár az idős sportember végül itthon alapított családot, és összességében jóra fordult az élete, máig nem tudja megbocsátani a FIFA-nak, hogy eltiltotta a klasszisokat, és ezzel megpecsételte a menekült-válogatott sorsát.Máig nem kért bocsánatot a Csoóri Sándort terrorizmussal vádoló kádári propagandista, Hajdú János
Gyakorlatilag terrorizmussal, vérontásra való buzdítással vádolta az Élet és Irodalomban Hajdú János tévés, újságíró a magyar kisebbségeket féltő Csoóri Sándort 1983-ban. Most elhunyt írónkat, költőnket akkor egy évre letiltották, Hajdúból a Hét főszerkesztője, svájci nagykövet, majd a rendszerváltás után MSZP-képviselő lett. Sohasem kért bocsánatot sem Csoóritól, sem a Csehszlovákiában több mint négyszáz napot börtönben töltő Duray Miklóstól. A Kutyaszorító történetét már sokan megírták, ezzel a cikkel emlékezünk az írását a büntetés ellenére is vállaló Csoóri Sándorra.Ajánljuk még