facebook
Kocsmai igazságok – A Facebook egy diktátor és egy diktatúra egyszerre
Kinyírta a PestiSrácok.hu 120 ezer követővel rendelkező oldalát a Facebook. Az okok és az indokok körül teljes a homály. Nem véletlenül: a Meta stratégiájának része, hogy teljes bizonytalanságban tartja a felhasználót (legyen az cég, ember, egyesület, hírportál, vagy akármilyen csoport), hogy mi is a törlés oka. Kénytelenek vagyunk szembesülni vele, hogy gyarmatosították a virtuális környezetetünket és persze az adatainkat. Amikor beregisztráltunk a Facebookra, hozzájárultunk az adataink felhasználásához. Azt viszont nem gondoltuk volna – a Facebook sem mondta –, hogy ezután majd ő határozza meg, milyen adatok, cikkek, hirdetések, képek jutnak el hozzánk, és nem mi. Nem gondoltuk ezt végig. Rászoktunk, de nem arra, amire mi akartunk, hanem arra, amire ők akarták. Szabó Gergő és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Egyre többen "őrülnek bele" a hírekbe – Dezse Vű
Amikor tragikus dolgok történnek a világon, nem számít, hogy mennyire van tőlünk mindez messze, nem tudunk nem odafigyelni rájuk. Sokan nemcsak figyelnek, de szimpatizálnak is azokkal, akikkel a rossz dolgok történtek, sőt, olyanok is vannak, akik valahogy az események részesei akarnak lenni, netán segíteni szeretnének. És ezek nem csak a WOKE-liberálisok. Az elmúlt években rengeteg szomorú és nehéz dolog történt a világban, itt volt nemrég a COVID, aztán az orosz–ukrán háború, aztán az ezzel járó pénzügyi válság, aztán jött a Hamász mészárlása. Mindez ahhoz vezet, ami kezd jól látszani a közösségi médiában: a köznyelven csak megőrülésnek hívjuk, de van neve is, úgy nevezik a sokkal okosabbak, hogy "compassion fatigue", vagyis magyarul valami olyasmi, hogy valaki belefárad az együttérzésbe. És ez amennyire normális, éppen annyira nem is normális.