felsőoktatás
A felsőoktatásnak hidat kell találnia a generációk közötti szakadék felett
Egyre több kihívásra kell a huszonegyedik századi felsőoktatásban reagálni. A generációk közötti szakadék számos megoldandó problémát sorakoztat fel, melyek közül rögtön az első a modern technikai eszközök használata - hangzott el a Felsőoktatás a 21. században – új kihívások, régi reflexek című szakmai konferencián Veszprémben, a Pannon Egyetemen. Az intézmény a Multidiszciplináris Kiválósági Kutatóközpontja többek között olyan problémákra is keresi a megoldást, mint a felsőoktatás új kihívásinak való megfelelés. Ebben a körben került sor ezen konferenciára is. Az eseményről a vehir.hu veszprémi hírportál számolt be.
Az MCC megvásárolja Ausztria vezető magánegyetemét
A nemzetközi hálózatépítést folytatva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben, így újabb egyedülálló képzési és tanulási lehetőséghez jutnak az ott tanuló és a Kárpát-medencei magyar diákok – közölte az intézmény pénteken. A közlemény szerint ezen túlmenően a tehetséggondozó intézmény komoly nemzetközi kutatásokba is bekapcsolódik.
A Pannon Egyetem kancellára a PS-nek: "A jövő egyeteme épül Veszprémben"
A magyar egyetemek életében összességében véve is ritka az olyan óriási fejlesztés, mint ami a veszprémi Pannon Egyetemen van folyamatban. A királynék városa egyetemi városrészében végighaladva mindenütt építkezés nyomait látjuk - azt mondják, ami történik, jóval több mint a város felsőoktatási intézményének rekonstrukciója: Veszprém új zöld belvárosa épül ki éppen, amely egyben nemcsak a város, hanem az egész térség tudásközpontja is lesz. A Pannon Egyetem alsó kampusza két projektben, összesen 15 milliárd forintból újul meg. Egységes homlokzat és teljes energetikai megújítás mellett angolszász mintára egy mindenki számára nyitott, zöld tanuló parkot is létesítenek, kávézóval, sportpályákkal, közösségi terekkel. De nem csak külsejében újul meg az intézmény. Már az elmúlt években elkezdték felépíteni tartalmat tekintve is a "jövő egyetemét". Új, a piac változásait követő képzési formák és a társadalom megváltozó igényeihez igazodó megoldások, valamint nemzetközi szinten kiemelkedő kutatások is hozzájárultak, hogy a Pannon Egyetem a világ legjobb egyetemei rangsorába került. Fejlesztésekről, új kihívásokról és az álláspontja szerint mindezt segítő modellváltás tapasztalatairól beszélgettünk a Pannon Egyetem kancellárjával, Csillag Zsolttal.
Átalakulóban a magyar felsőoktatás – A veszprémi Pannon Egyetemen már a kvantumugrásra várnak
Az idei a legek éve a veszprémi Pannon Egyetemen, részben, mert összesen mintegy 15 milliárd forintból akkora fejlesztés van folyamatban az intézményben, amire fennállása óta még nem volt példa. Másrészt olyan unikális programokkal készülnek, amelyek a hallgatói szolgáltatások terén mérföldkőnek számítanak a magyar felsőoktatás átalakulásában – hangzott el az intézmény évértékelőjén. A Pannon Egyetemnek saját egyetemi fesztiválja is van, a VEN, ezen kívül az idén a királynék városának egyeteme lehet az EFOTT házigazdája is. A legnagyobb egyetemi fesztivál "gazdái" szerint a veszprémiek olyan pályázattal nyerték el az idei rendezési jogot, amely meghaladja a kor szellemét. "Ez pedig azt mutatja, hogy a Pannon Egyetem vezetése messzire lát a jövőben" – jegyezte meg az EFOTT fesztiváligazgatója.
Varga-Bajusz Veronika lesz a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
Új helyettes államtitkár felel a felsőoktatásért: Varga-Bajusz Veronika február 1-jével áll munkába a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkáraként - közölte a tárca.
Elképesztő a brüsszeli kettős mérce Magyarországgal szemben – Sorjáznak a politikusok a nyugati egyetemek vezetőségeiben
Tetten érhető Brüsszel kettős mércéje a magyar alapítványi működtetésű egyetemekkel kapcsolatban – írja a Magyar Nemzet. A lap összesítése szerint, miközben az Európai Bizottság megköveteli a modellváltást megvalósító magyar egyetemek függetlenségét a kormányzattól – büntetve ezzel a magyar fiatalokat az Erasmus-programban történő részvétel lehetőségének megfosztásával –, addig az unióban hétköznapi gyakorlat, hogy a felsőoktatási intézmények felügyeleti tanácsaiban és kuratóriumaiban politikusok, miniszterek, sőt, még az Európai Parlament képviselői is helyet foglalhatnak.
Jogtalan az Európai Bizottság vitaalapja – Grund
A Grund legújabb részében Hoppál Hunor és Kurmai Kornél a napokban kirobbant Erasmus-ügyről beszélgettek. A probléma ott kezdődik a Bizottság lépésével, hogy jogtalan a vitaalap, hiszen a magyar felsőoktatási rendszer belső működésébe nincsen beleszólási joga az uniós intézményeknek. A hangulatkeltés vágya vagy a kontrollvesztettség állapota okozta ezt a döntést? Mérlegelte Brüsszel, hogy ezzel az intézkedéssel nem Orbánnak vagy a Fidesznek tesz keresztbe, hanem a magyar hallgatók ezreivel tol ki? A német egyetemek hasonló elven működnek, szintén politikusokkal a fenntartó alapítványokban, azokkal még sincs problémája a Bizottságnak. Hogy áll az uniós intézményrendszer a kettős mércével, és mi a helyzet az önvizsgálattal akkor, amikor az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrány már Marokkó felé terebélyesedik tovább?
Deák Dániel a PS-nek: Nem véletlenül a magyar felsőoktatást támadja most Brüsszel - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatást érintő korlátozást akar bevezetni Magyarországgal szemben Brüsszel. A hazai oktatás ügye amúgy is forró pont manapság a tüntetések miatt, az Erasmus-üggyel erre próbál rátromfolni az Európai Bizottság – nyilatkozta a PS-nek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Ismert: fel akarja függeszteni a bizottság az alapítványi tulajdonban lévő egyetemek esetében az Erasmus-programot, ami 22 ezer magyar diákot fosztana meg a külföldi tanulás lehetőségétől. Deák Dániel szerint Brüsszel terve vissza felé fog elsülni, mert ha tényleg elvágnak több ezer magyar diákot a külföldön tanulás lehetőségétől, akkor ez csak ellenszenvet fog kiváltani a magyarokból az Európai Unió vezetése felé. Az ellenzék kampányfinanszírozási botránya ügyében nemcsak az látszik, hogy Márki-Zay Péter újra és újra ellentmondásba kerül önmagával, hanem az is, hogy a többi ellenzéki vezető mélyen hallgat a guruló dollárokról. Úgy vannak vele, hogy vigye el a balhét az amúgy is bukott miniszterelnök-jelölt – állítja Deák Dániel. A beszélgetésből az is kiderül, hogy vajon a 2024-es kampányra fordulva tarthatnak-e ismét előválasztást az ellenzéki térfélen, vagy inkább a DK akarata valósul majd meg. Részletek a videóban!
Elegánsan tette helyre Orbán Balázs a kormánynak nagyon beolvasni akaró diákokat
Részletes levélben reagált a miniszterelnök politikai tanácsadója a külföldön tanuló magyar diákok nyílt levelére, amelyben a többi között azt írják, hogy a kormány korlátozza a tanárok sztrájkjogát és megtorlással igyekszik elhallgattatni őket. Orbán Balázs válaszában azt írja: Magyarország demokrácia, ahol mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a sztrájkhoz, viszont az illegális munkabeszüntetés nem ebbe a kategóriába tartozik. A nyílt levelet megfogalmazó diákok a magyar közoktatás siralmas állapotát firtatják, ugyanakkor írásukon erősen érződik a pártpolitikai szándék.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Csobolya szerint Portik nem egy szinten állt Prisztással
