ferenczi attila
6:3-tól 8:1-ig – A magyar foci drámai története – Honi felderítés (Videó)
Hetven évvel ezelőtt vertük agyon a saját futballszentélyében a sportág tanítómesterének és világ legjobbjának tartott Angliát. A magyar foci filmre kívánkozó története mindig oda-vissza kölcsönhatásban volt a XX. századi történelmünkkel. Rendkívüli aranykor, majd drámai zuhanás a feneketlen mélységekbe – mindkét véglet annyira kilóg az átlagból, hogy magyarázatra szorul. A szerencsés csillagállás is kellett hozzá, ám alapvetően a magyar nyelv és gondolkodás különleges, az európai nyelvek nagy részétől markánsan különböző logikájának köszönhetően egy sajátos játékstílus, egy bivalyerős futballkultúra emelkedett fel a Duna völgyében. Az ezt az iskolát követő magyar, majd osztrák és csehszlovák foci egymást pallérozta, mindhárom országot a világélvonalba repítve. A „bennszülött”, önazonos futballiskola a magyarázat a magyar foci '50-es évekbeli elképesztő erejére. A csúcsról pár évtized alatt felfoghatatlan mélységbe zuhanásnak is megvan az oka: a magyar futballszakma az intézményi professzionalizálódással párhuzamosan elhagyta, sőt el is felejtette a saját stílusunkat, és tájidegen futballgondolkodást honosított meg helyette. Ez volt a kikövezett út az erőlködés, a tanácstalan vergődés és az egyre megalázóbb kudarcok felé. A mennyei magasságokba szárnyalás, majd a vert mezőnybe zuhanás történetét Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató mutatja be, végül az is kiderül, hogy mi a különbség a magyar foci és Marco Rossi magyar válogatottja között.
Csibész a pályán – Már azt sem tudjuk, miért volt aranykora a magyar focinak (VIDEÓ)
A legeredményesebb magyar egyéni és csapatsportágak titkát és módszereit kutatjuk a Pesti TV új sorozatában. Minden részben egy-egy sportág szakavatott ismerőjét faggatjuk ki arról a tudásról, amely megvan benne, csak nem nagyon szokták kérdezni róla. Keressük a kapcsolódási pontokat, az azonos motívumokat a különböző területeken, és azt a gondolatvilágot, szellemiséget, mentalitást, amely sikerre viszi a magyar sportolót. Ha úgy tetszik, a magyar sportoló szuperképességét keressük. Vésey Kovács László szurkoló és Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató közös műsorában elsőként a magyar foci múltját és jelenét dolgozták fel. Az adás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a '20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az '50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Nézze meg a teljes adást!
Lesz-e világbajnoka Közép-Kelet-Európának? – Ferenczi Attila és Takács Áron a Polbeat Extrában (ÉLŐ 16:40-től!)
Horvátország már most olyan bravúrt ért el, ami eddig csak Magyarországnak és Csehszlovákiának sikerült: a kelet-közép-európai térség kis országai közül vb-döntőbe jutott. A mai nap kérdése, hogy fel tud-e jutni olyan magasságba, ahova az említett két válogatottnak – legnagyobb bánatunkra 1954-ben sem – nem sikerült. Ehhez ugyanis a vb legstabilabb csapatán kell felülkerekednie. A világbajnokság utolsó Polbeat Extra adása jön a Belvárosi Foci Moziból.
Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
