gazdaság
Csökkenésnek indultak a kamatok, visszájára fordulhat az inflációs hatás
Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt 100 bázisponttal csökkentették. A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke leszögezte: effektív kamat 16 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy a lakossági hitelezés terén is folytatódhat a racionalizálódási folyamat. Az alelnök arról is beszélt, hogy fordulat érzékelhető a hazai inflációs környezetben, középtávon pedig globális dezinflációs hatásra lehet számítani. Folyamatosan csökken az amerikai üzleti szektor Nagy-Britanniába vetett bizalma
A hétfőn ismertetett legfrissebb üzleti felmérés szerint markánsan és gyorsuló ütemben csökken az amerikai vállalati szektor által a brit üzleti és befektetési környezetbe vetett bizalom, és ennek elsődleges oka a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) - számol be az MTI. A Bain & Company londoni székhelyű globális üzleti tanácsadócég által, a transzatlanti kereskedelem előmozdítására alakult BritishAmerican Business nevű brit szakmai szervezet számára elvégzett vizsgálat szerint a brit gazdaság iránti amerikai vállalati bizalmi index az egytől tízig terjedő skálán 6,5-re süllyedt a tavaly mért 7,3-ról. A Bain & Company kiemeli, hogy a mérőszám három éve, vagyis a Brexit óta csökken, ráadásul az elmúlt egy évben jóval nagyobb ütemben romlott, mint egy évvel korábban, 2021 és 2022 között ugyanis 7,8-ról süllyedt fél ponttal 7,3-ra, onnan viszont 0,8 ponttal gyengült az idei 6,5-re. Hortay Olivér a PS-nek: Brüsszel már rég átlépett az ésszerűség határán – Mi kérdezünk
Nem tanult az Oroszország elleni szankciókból Brüsszel, így most a kínai oroszlán bajszát rángatja a szankciós tervezetekkel, ez pedig Kínát kibillentheti a háborúban elfoglalt semleges pozícióból. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője szerint ezzel egyidőben az arab országok is nyíltan szembefordultak az euroatlanti világgal azáltal, hogy az OPEC-országok önkéntesen vállalták kitermelésük csökkentését, amely döntés áttételesen Oroszországnak kedvez, hiszen az orosz nyersolaj így ismét piacot talál – miközben Európának egyre kevesebb erőforrás marad. Hortay felidézte: Brüsszelben már nem Oroszország gazdasági megroppantásáról beszélnek, hanem erkölcsi kötelességről az újabb szankciók bevezetése közben. Legalább a morális piedesztálról az sem látszik olyan élesen, hogy Európa továbbra is (részben) orosz olajat vesz, csak más országokon átforgatva, hiszen a kontinens csak a saját maga által meghozott szankciók megkerülésével tudja kielégíteni energiaszükségletét. Ugyanakkor ez a felfogásmód már túl van az ésszerűség határán, a Kínával való gazdasági hazardírozás pedig még a korábbi szankcióknál is katasztrofálisabb következményekkel járhat kontinensünkre nézve.