hálózat
Besúgók és provokátorok - nem csupán Gyepes-Gilbert járt az ÁVH-nál
Kétségtelen tény, hogy Gyepes Ottó - akkori autóműszaki iskolai hallgató – az ÁVH-án tett jelentése nyomán derült fény Engländer Tibor személyére - írta a Pesti Srácoknak szánt cikkében Novák Attila történész arra az írásra reflektálva, amely vasárnap jelent meg a Hálózat rovatban. Novák Attila a cionista per történetét kutatja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának támogatásával, a PS-nek küldött cikkében azt írja, az egyik informátor - Kosály György későbbi híres fizikus - egyenesen a vezetőségi körbe tartozott. Ő egy asztalon hagyott indigóval, ill. jelentésrészlettel bukott le társai előtt, ’56-ban állítólag már térden állva könyörgött a megbocsájtásért. Novák Attila írását olvashatják.
A későbbi "kém" Péter Gáboréknál: A BM szerint Gyepes-Gilbert Ottó jelentette fel az ÁVH-n az Engländer Tibor-féle cionista csoportot
Az állambiztonsági iratok szerint a később Amerikában lebukott MNVK-2-es Gyepes-Gilbert Attila 1951-ben feljelentette az ÁVH-n azt az Engländer Tibor vezette illegális cionista csoportot, amely végül feloszlott, de amelynek tagjait később börtönbüntetésre ítélték. Gyepes-Gilbert 1956-ban Nyugatra ment, 1964-ben jött haza, és a BM be akarta szervezni, ehhez már nagyon közel jártak (fizetéssel és hírszerző-nyugdíjjal (!) kecsegtették), de végül egy csempészési ügy miatt lemondtak róla. Sok-sok évvel később a rivális szolgálat, az MNVK-2 szervezte be.
Amikor Harangozó Szilveszter és az állambiztonság lebeszélte Friderikuszt a "kémügyes sztoriról"
Gyepes-Gilbert Ottó a nyolcvanas években a katonai szolgálatnak, az MNVK/2-nek dolgozott, amikor Amerikában lebukott, és börtönbe zárták. Azt szerette volna, ha a Kádár-diktatúra, ill. a szovjetek kicserélik más foglyokkal, ügyének meg akarta nyerni a riporter Friderikusz Sándort, akit ügyvédjén keresztül meg is keresett. Friderikusz magától Harangozó Szilvesztertől, az állambiztonság vezetőjétől kért tanácsot az ügyben, majd egy tiszt behívta őt a BM-hez, ahol lebeszélte az újságírót a tervezett interjúról. Sikerrel. 1989-ben más sem hiányzott az éppen saját átmentésével foglalkozó diktatúrának, minthogy George Bush amerikai elnök látogatása előtt egy ilyen ügy zavarja meg a helyzetet.
Karácsony mellett szónokol Enyedi Nagy, aki 1983-ban Krassóról beszélt az állambiztonságnak, és a KISZ agitprop osztályvezetője volt
Nagy nap lesz csütörtökön a MÚOSZ-ban, hiszen a kádári hírszerzés egyik egykori fedőszerve rendezvényt tart. A vitaindítót Enyedi Nagy Mihály, a Belpolitikai Szakosztály elnöke tartja, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB tagja és agitprop osztályvezető (!) volt, az állambiztonságnak bizalmasan beszélt Krassó Györgyről, amiből jelentést készítettek. Krassó a diktatúra egyik kiemelt célpontja volt, akkoriban éppen egy izgatási üggyel próbálták ellehetetleníteni. Enyedi Nagy - mint joghallgató - azt mondta, Krassó izgatást követett el. A jogász-újságíró a rendszerváltás után a médiahajóval vált ismertté, majd 2006-ban már a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt. Csütörtökön egyébként nem csak ő fog beszélni, hiszen a politikus Karácsony Gergely a sajtószabadságról szónokol, de mások mellett szerepet kap az egykor a maoistákhoz sorolt Majtényi László is.
Ipper, Szepesi, Kalmár, Róbert – mit műveltek 1956-ban Kádárék hálózati emberei a Rádióban?
Hiába tárta 1992-ben a nyilvánosság elé Molnár Károly, hogy tudomása szerint Szepesi György, Ipper Pál, Kalmár György és Róbert László a forradalom alatt a rádió "operatív tisztje" volt, az ügyből semmi sem lett. Most, huszonhat (!) évvel a cikk után részben igazságot szolgáltathatunk Molnárnak: mind a négyen a hálózat emberei voltak, ha nem is feltétlenül "operatív tisztként". Szepesi "Galambosként", Ipper Pál az ÁVH tisztjeként, Kalmár György és Róbert László titkos munkatársként (utóbbi később szt-tiszt lett) szolgálta a rendszert. Róbert a rendszerváltás után a MÚOSZ elnöke lett, a társairól jelentő, a forradalom alatt megbocsáthatatlan rádióbeszédet tartó Szepesit még ma is úgy simogatják, mint az Aranycsapat 12. játékosát.
Lelkészből lett Vásárhelyi Miklóshoz hasonló kommunista uszító, majd hálózati ember Pinczési Pál
Református lelkészből lett a legszélsőségesebb uszító Pinczési Pál, aki a Hálózat embereként végül az MTI főszerkesztője lett, pályafutása közepén pedig berlini tudósító volt. Az újságíró Vásárhelyi Miklós mellett a Szabad Nép "klerikális reakció" elleni élharcosa volt, feleségétől utóbbi könyve szerint azért vált el, mert annak családja, hite zavarhatta volna az előmenetelben. Pinczési - aki ruhájába szerelt lehallgatókészülékkel beszélgetett - a rendszerváltás után hazatért: egykori felettesével, Bányász Rezsővel együtt a Munkáspártban folytatta. De legalább nem lett „demokrata”.
A KGB Afrikában. Kalmár Györgyöt és Bochkor Jenőt ajánlotta a hírszerzés "oktatónak"
A szovjet KGB olyan hálózatot épített fel a világon, amelyet még ma sem ismerünk teljesen. A KGB alá tartozó Nemzetközi Újságíró Szervezetnek külön intézete volt Budapesten, ahol a jövő hírszerző-újságíróit képezték. Az ott dolgozó tanárok kettős feladatot végeztek, egyrészt "oktattak", másrészt megkörnyékezték a Budapesten tanuló külföldieket, hálózati feladatokat hajtottak végre. Ott tanított többek között az a Bochkor Jenő és Kalmár György, akiket a magyar hírszerzés a hetvenes évek elején Nigériába kívánt küldeni, hogy ott neveljék az erre kiválasztott afrikai újságírókat. Kalmár titkos munkatárs lehetett, Bochkort maga az MNVK-2 küldte korábban Bonnba tudósítani.
Hajdú János, Bochkor Jenő, Rényi Péter, Pethő Tibor és társaik – új lista az állambiztonság „foglalkoztatott” újságíróiról
Ismertnél és ismertebb nevek bukkannak fel állambiztonsági kapcsolatként abban a jelentésben, amelyben egy német diplomata elleni akcióhoz keresnek hálózati újságírókat. Vannak közöttük a BM-hez és az MNVK-2-höz tartozó ügynökök, titkos munkatársak, egyéb kapcsolatok. A huszonöt bevethető ember közül huszonhárom (!) újságíró, tévés, rádiós. Köztük Pethő Tibor, Hajdú János, Gedeon Pál, Heltai András, Réti Ervin, Rényi Péter, Bochkor Jenő - a Kádár-diktatúra meghatározó káderei. Vannak, akikről már előkerültek dossziék, másokról most derül ki először, hogy titkos fogaskerekei voltak a kádári rezsimnek.Ajánljuk még
Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.
Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.
Németországnak vége, de a magyarok még dönthetnek jól! - Budapestre emigrált német rendőr adott interjút
A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.
