határon túli magyarok
Az összetartozás tüzénél melegedni... - Ismét közös tűzrakásra készül a világ magyarsága
Az elmúlt évben hat kontinensen több mint hatezer tűz lobbant fel a trianoni békediktátum emléknapján – a Kárpátaljáról elindult kezdeményezéshez a világ minden tájáról csatlakoztak a Kárpát-medencén túlról is, Ghánától Tajvanig,a világ magyarjai. A rengeteg köszönet, pozitív visszajelzés és megkeresés hatására a szervezők úgy döntöttek, az idén is, a Nemzeti Összetartozás Napján, pénteken, budapesti idő szerint szimbolikusan 20:21-kor az összetartozás lángjának továbbéltetésére szólítják a világ magyarságát. A kezdeményezés lényege puritán egyszerűségében rejlik, hisz, ahogy a portálunknak interjút adó Popovics Pál főszervező fogalmazott: "nem kell más, csak jószándék, akarat, és a közösséghez tartozás igénye". Diószegi László: a határon túli épített örökség gondozásával a magyar művészettörténet fejezeteit írjuk újra
"Marosi Ernő, a magyar művészettörténet doyenje mondta azt a munkánkkal kapcsolatosan, hogy az eredményeink révén újra lehet írni a Kárpát-medence művészettörténeti fejezeteit, mert valóban szenzációszámba menő felfedezéseink vannak"– fogalmazott portálunknak adott interjújában dr. Diószegi László, a határon túli épített örökség megmentését és koordinálását végző Teleki László Alapítvány vezetője. Mint arra az úzvölgyi katonasírok meggyalázása is rámutatott, a magyar emlékek sorsa "nem prioritás" a környező országokban, miközben történelmünk jelentős építészeti kuriózumai szorultak az elszakított területekre. Bár az elmúlt néhány év kultúrtörténeti eredményének is tekinthető, hogy ismét egyre bátrabban merünk a Kárpát-medence egészében gondolkodni, Diószegi László arra figyelmeztet: "amikor mi a Kárpát-medencei gondolatot ki akarjuk sajátítani, és csak magyarnak akarjuk megvalósítani, akkor nagy hibát követünk el, és ellenfeleket szerzünk". Szavai szerint "a XXI. században az együttműködés alapja az lehet, hogy elismerjük egymás értékeit, és azt a tagadhatatlan történelmi tényt, hogy a Kárpát-medence kultúráját és történelmét más nemzetiségekkel együttműködve, de azért mégiscsak többségében a magyarok határozták meg". Potápi: a magyar program nélkül tömeges elvándorlás kezdődhetett volna Kárpátalján
Miközben Kárpátalja történelmünk szempontjából az egyik legfontosabb elcsatolt terület, ott boldogul legnehezebben a kisebbségi létbe szorult magyarság, olyannyira, hogy ha a 2014-es ukrán gazdasági válságra válaszul nem indul el egy támogatási rendszer Magyarországról, az tömeges elvándorláshoz is vezethetett volna – tudta meg portálunk Potápi Árpád Jánostól, a hetedik éve, idén május 18-ától induló pályázati program kapcsán. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint kézzel fogható a programcsomag helyben maradást segítő hatása, ugyanakkor megjegyezte: a külhoni magyarok támogatása miatt folyamatosan támadások érik a kormányt baloldali, liberális irányból, és azon sem lepődne meg, ha az emberi irigységet felkorbácsoló hangok hamarosan a határon túliak oltási lehetőségét is kritizálni kezdenék.