határon túli magyarság
Kelemen Hunor üdvözölte a magyar–román találkozón született megállapodásokat
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán üdvözölte egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerdai találkozóján született megállapodásokat.
A kárpátaljai népszavazás legendája
Visszakaphattuk volna Kárpátalját a rendszerváltás után? Valóban tartottak népszavazást a terület önállósodásáról? A ruszinok ukránnak tartják magukat? A kilencvenes évek politikai zűrzavara évtizedek óta rányomja árnyékát kárpátaljai testvéreink sorsára és számtalan vitát generál a hazai közéletben is. Ezt a baloldal lassan harminc éve használja fel az anyaországi és külhoni magyarok közötti feszültségkeltésre. Próbáljuk meg tisztázni, mi is történt 1991-ben!
Egy berlini szervezet petíciót indított a magyar választási rendszer megváltoztatásáért
A berlini Freie Ungarische Botschaft (FUB) petíciót indított azért, hogy a választás napján külföldön tartózkodó magyarok mindenhol levélben szavazhassanak. Erről Pápai Nikoletta beszélt a Spirit FM Viccen kívül című műsorában, amelyet az Atv.hu szemlézett. Az FUB aktivistája kifejtette, hogy a jelenlegi választójogi szabályozás szerintük nagy mértékben és amúgy szükségtelenül akadályozza az országgyűlési választások napján nem Magyarországon tartózkodó állampolgárok választáshoz fűződő jogának gyakorlását.
Klaus Iohannis méltányolta a magyar kisebbség Romániában betöltött szerepét
Klaus Iohannis román államfő a magyar kisebbség Romániában betöltött szerepét méltatta, a harmonikus etnikumközi kapcsolatok fontosságát és az európai sorsközösséget hangsúlyozta a magyar etnikumú román állampolgárokhoz intézett március 15-i üzenetében, amelyet hétfőn tettek közzé az elnöki hivatal honlapján.
Egy román férfi bocsánatot kért, amiért megrongált egy magyar zászlót – Gesztus március 15. előtt
Egy nem túl gyakori esetről számolt be pénteken a Főtér hírportálja. Abban sajnos semmi meglepő nincs, ha Romániában atrocitás éri a magyar kisebbséget, esetleg nemzeti jelképeket, zászlókat rongálnak meg, azonban nehéz visszaemlékezni olyan esetre, amikor az elkövető később nyilvánosan is bocsánatot kért tettéért. A napokban azonban ez valóban megtörtént, ugyanis a Nagyváradon élő harminc éves Vlad Bodea nyilvánosan is megkövette a magyar kisebbséget, amiért két évvel ezelőtt leszedett egy magyar zászlót és eltörte annak rúdját. Sőt, a román férfi a közeledő nemzeti ünnepünkre való tekintettel még egy vadonatúj magyar zászlót is ajándékozott a helyi RMDSZ-nek.
Vadai Ágnes szerint a határon túli magyarok „szent tehenek”, akikhez nem lehet hozzáérni
Nem áll le a határon túli magyarok elleni támadásaival a Demokratikus Koalíció. A hagyományosan a külhoni magyarok ellen – elvennék a szavazati jogukat – politizáló párt az utóbbi hetekben még jobban rápörgött a témára: először februárban Vadai Ágnesnek fájt az, hogy a kormány támogatásával fedett jégpályát avattak Marosszentgyörgyön – Toroczkai László ezért lemondásra is szólította fel –, majd Arató Gergely reagált úgy Jakab Péter interjújára, hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt itt. Most azonban a DK írásbeli kérdésekkel fordult Orbán Viktorhoz: Hány határon túli jutott oltáshoz magyar készletekből? címmel.
Az ukrajnai magyar kisebbséggel szembeni nyomásgyakorlásra hívta fel a figyelmet a KMKSZ
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli az Ukrajna és Magyarország megromlott kapcsolatainak helyreállítását célzó törekvéseket, amelyeket a januárban megtartott kétoldalú külügyminiszteri találkozó is jelez, felhívja viszont a figyelmet a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra – áll a szövetség közleményében.
Potápi Árpád: Zavartalanul működik a nemzetpolitikai intézményrendszer
Zavartalanul működik tovább a nemzetpolitikai intézményrendszer: folyamatosan kapják a forrásokat azok az intézmények, amelyeket 2011 óta támogat a kormány – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy mindenképpen szükség van a külhoni nemzeti jelentőségű intézményekre és programokra.
