határon túli magyarság
Potápi: A Határtalanul programot eddig még nem vádolta meg a baloldal nacionalizmussal
Hamis az az ellenzéki beállítás, hogy hiábavalóak lennének a nemzetpolitikai erőfeszítések, mivel a gyerekekben nem ver gyökeret a nemzettudat és érzéketlenek maradnak a kisebbségi magyarság története és jelen helyzete iránt – tudtuk meg Potápi Árpád Jánostól. Elmondta: a felmérések igazolják, hogy a mai fiatalok nagyobb része tisztában van azzal, hogy az ország jelenlegi határai és a nemzet határai nem esnek egybe; sokuknak van határontúli barátja is. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Határtalanul program 2020-as újdonságait ismertette minapi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatta a „Bakancslistát”, egy 111 Kárpát-medencei úticélt tartalmazó, fiataloknak szóló könyvecskét. A sajtótájékoztatón kihasználtuk az alkalmat: azt is megkérdeztük, mit szól az államtitkár ahhoz, hogy a Határtalanul programot még nem vádolta meg az ellenzék túlzott nacionalizmussal...
Magyar uniós biztos: Az EU is elfogadható megoldást szeretne Ukrajna kisebbségeinek
Olyan megoldást szeretne az Európai Bizottság a nemzeti kisebbségeket érintő vitatott ukrán jogszabályok tekintetében, amely számukra is elfogadható – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos szerdán az MTI-nek, összegezve kétnapos ukrajnai látogatását.
Szijjártó: A jó viszony azon múlik, betartja-e a szavát az ukrán miniszter
Továbbra sem a magyar kormányon múlik, hogy visszatérjenek a jó magyar-ukrán viszonyhoz – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton, Facebook-oldalán, az ukrán nyelvtörvény ügyében.
Gyurcsány szerint a köztársaság halott, Trianon pedig már régen volt, jöjjön inkább az Európai Egyesült Államok! (PS-videó!)
Mindent (is) igyekezett belesűríteni pénteken, a Köztársaság napja tiszteletére elmondott beszédébe Gyurcsány Ferenc, aki újságírói kérdésre válaszolva azt mondta párttársa, Niedermüller Péter kijelentése miatt kialakult botrány ügyében: Péter testvérünk megtévedt, egyúttal arra szólította fel a keresztényeket, hogy imádkozzanak Péterért, aki amúgy jó ember. A DK elnöke ismertette nemzetelméletét, ebből kiderült, hogy a nemzet nemcsak a közös történelmi tapasztalatokon, tradíciókon, kollektíven megélt tragédiákon nyugvó közösségi élmény, hanem egyúttal egy színes, szagos valami is Gyurcsány szerint ugyanakkor meg kell őriznünk, sőt erősítenünk kell identitásunkat, aminek szerinte biztosítéka lehet az, ha megvalósul az Európai Egyesült Államok. Gyurcsány Ferenc a századik évforduló közeledtével elgyászolta a trianoni tragédiát is, majd egy hosszabb mondattal aztán eljutott oda, hogy az már rég volt, nem kell mindig a múlttal foglalkozni, tekintsünk inkább együtt a szebb jövő felé. Gyurcsány a trianonos részbe belekeverte a májusi dunai hajóbaleset áldozatait is, ha jól értettük, akkor szerinte a száz esztendeje elszakított magyar területek, és az első világháború áldozatai sem méltók több megemlékezésre, kegyeletre, mint a Budapesten életüket veszített dél-koreai turisták. A DK elnöke szerint életünknek, gondolkodásmódunknak új kereteket kell adnunk – Európai Egyesült Államok –, a PestiSrácok.hu pedig megkérdezte őt, hogy ennek része-e az, hogy pártjával együtt a határon túl élő magyarok ellen kampányolt. Gyurcsány Ferenc erre fideszezéssel válaszolt, és azzal a ma már átlátszó baloldali kommunikációs panellel, amelynek lényege a politikai ellenfél szemére vetni azt, hogy bizonyos kérdésekben – nemzeti összetartozás, magyar értékek – mást gondol ma már, mint harminc évvel ezelőtt. A Köztársaság napja alkalmából Gyurcsány meggyászolta a köztársaságot, mert szerinte az halott, de a demokraták – a DK – feltámaszthatják, és akkor majd újra él és virul. Az elhangzottak egyik valószínű megfejtése az lehet, hogy elkezdődött a DK 2022-es kampánya.
Nézőpont: A harminc év alattiak fele úgy gondolja, nem kell a határon túli magyar jelölteket támogatni
A magyar felnőtt társadalom 53 százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy magyarországi politikusok a környező országokban ne a határon túli magyar képviselők vagy pártok mellett álljanak ki – derül ki a Nézőpont Intézet a Magyar Nemzetnek készített közvélemény-kutatásából. A Momentum-vezetők politikai hibát követtek el akkor, amikor európai szövetségi politikájuknak alárendelték a nemzeti érdekvédelem ügyét – írták.
Kelemen Hunor: minden romániai magyar szavazó voksoljon!
Minden szavazásra jogosult romániai magyar állampolgár vegyen részt a választáson, mert ez a közösség erejét is bizonyítja – kérte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Fegyőrrel ellentétben az MSZP Kelemen Hunort támogatja a romániai elnökválasztáson
Fontos, hogy a romániai magyarság hallassa hangját; ez nemcsak megmutatja a nemzeti közösség erejét, de azt is, hogy vannak magyar ügyek és az ezeket megoldani akaró magyar jelölt – olvasható az MSZP vasárnap kiadott közleményében, amelyből kiolvasható, hogy az önkormányzati választásra összegründolt szivárványkoalícióban azért nincs teljes egyetértés a kardinális kérdésekben. Ismert, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a napokban az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor helyett Dan Barnát támogatta a román politikus kampányában, majd visszakozott, de aztán mégsem.
Fekete-Győr már megbánta, hogy a románok mellett kampányolt a magyarok ellenében... ja, mégsem
Elismerte a Maszolnak Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke, hogy korábbi kijelentésével ellentétben az USR-PLUS választási szövetségnek nincs kisebbségvédelmi programja. Az erdélyi portál a Momentum Mozgalom elnökét az Azonnalinak tett kijelentései kapcsán kereste meg, miután a politikus vasárnap részt vett az USR-PLUS államfőjelöltje, Dan Barna kolozsvári kampányrendezvényén. Fekete-Győrt arról kérdezték, hogy nem kellene inkább a román jelölt helyett a magyar érdekképviseletet hirdető Kelemen Hunort és az RMDSZ-t támogatnia. A Momentum elnöke erre azt válaszolta: a magyarok azzal járnak a legjobban, ha olyan elnökjelöltre szavaznak, akinek esélye is van nyerni, ráadásul az USR-PLUS-nak is komoly kisebbségvédelmi programja van. A Maszol arra is kíváncsi volt, hogy a politikus mire alapozza az utóbbi kijelentését, tekintettel arra, hogy sem az USR-nek, sem a Dan Barnát jelölő választási szövetségnek semmilyen kisebbségvédelmi programja nincs.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
