határon túli magyarság
Az iskolaválasztás meghatározza a határon túli magyar gyerekek sorsát
Az iskolaválasztás mérföldkő a határon túli magyar gyerekek életében, mert meghatározza a sorsukat, hogy felnőttként magyar identitásúak lesznek-e – közölte a Rákóczi Szövetség elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
A határon túli magyarok is láthatják az M4 Sport közvetítésében a magyar-szlovák focimeccset
Mivel számos sajtómegkeresés érkezett a témában, ezért a közmédia az alábbi tájékoztatást adja:
Magyarul is feltünteti a határon túli állomásneveket a MÁV
Magyarul is szerepelnek majd a szomszédos országok vasútállomásai a MÁV utastájékoztató kijelzőin és tábláin a külföldi hivatalos elnevezések mellett – közölte a vasúttársaság pénteken.
Kötelezettségszegési eljárást indíthat Romániával szemben az Európai Bizottság
Kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Romániával szemben az Európai Bizottság (EB), amennyiben a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek (KJI) sikerül alátámasztani, hogy az 1989-es romániai visszaállamosításkor a magyar kisebbség viszonyában rendszerszintű jogsértés történt – mondta az intézet munkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán.
Magyar Péter: A határon túli magyar fiatalok is felvehetik a diákhitelt, de a magyar állampolgárság előfeltétel
A magyar állampolgársággal rendelkező határon túli fiatalok akkor is igényelhetik a magyarországi diákhitelt, ha nem magyar felsőoktatási intézménybe járnak - hangsúlyozta portálunk megkeresésére Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a Diákhitel 2001-es megalapításától az volt az elsődleges cél, hogy elősegítse Magyarországon és a Kárpát-medencében a társadalmi mobilitást, azaz ne legyen olyan magyar állampolgárságú diák, aki azért nem tud bekerülni a felsőoktatásba, mert a családi és egyéb körülményei ezt nem teszik lehetővé. Kiemelte: az elmúlt tizennyolc évben több, mint 400 ezer diáknak adtak valamilyen formában hallgatói hitelt, akik közül 52 százalék egy felmérés szerint nem tudta volna elkezdeni vagy befejezni a diákhitel nélkül felsőoktatási tanulmányait. Ez Magyar Péter szerint azt jelenti, hogy több, mint 200 ezer olyan fiatal van ma a piacon, akik a diákhitel segítségével jutottak diplomához.
Tusványos '30 – Semjén Zsolt: Nem azért lettünk világnemzet, mert ezt akartuk, hanem erre kényszerített minket a történelem (PS-videó!)
Tusványos nemcsak szimbolikus jelentőségű, a három évtizede megszervezett szabadegyetem és tábor konkrét eredményekkel is büszkélkedhet, ezek közül csak az egyik a státusztörvény ötlete, amely előkészítette a határon túli magyarság kettős állampolgárságának lehetőségét – mondta pénteken a rendezvényen újságíróknak Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint mi, magyarok nem azért lettünk világnemzet, mert azok akartunk volna lenni, hanem ezért, mert erre kényszerített minket a történelem. A politikus az "Együtt a Kárpát-medencében" elnevezésű beszélgetésen vett részt, amelyen társai voltak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára, és Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az eseményt Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős Államtitkárság politikai főtanácsadója moderálta. Semjén Zsolt Tusványoson elmondta, hogy a határokon túli magyarság, a diaszpóra ügyének támogatása létfontosságú nemzetünk fennmaradásának szempontjából.
Orbán Viktor Tusványoson generációja legfontosabb küldetésének nevezte a szembeszállást a neoliberális pusztítással
Orbán Viktor szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett szombati fórumon kijelentette: a keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek. A kormányfő kijelentette: az előttünk álló tizenöt évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal. Megjegyezte: a pálya ugyan feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze. A miniszterelnök értékelése szerint generációja történelmi helyzetbe került a rendszerváltozáskor, amelyet kihasználtak, kormánya pedig olyan útra tudta terelni Magyarországot, hogy hazánk vissza tudta szerezni függetlenségét. Egyúttal hangsúlyozta: korosztálya legfontosabb küldetése, hogy szembeszálltak a neoliberális pusztítással. A teljes beszéd itt olvasható.
Tusványos '30 – Úzvölgyi pogrom: gyorsan elvérzett a román hősökről szóló mítosz (PS-videó!)
Alaposan leredukálódott az úzvölgyi katonatemető einstandját megindokolni hivatott román hősök száma: a magyar hadtörténészekkel folytatott egyeztetések hatására a román illetékesek már elfogadták, hogy a kezdetben hangoztatott száznegyvenkilenc halottjuk helyett jó, ha három nyugszik a kegyhelyen, további három kiléte pedig még kétséges. Erről Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka beszélt szerdán Tusványoson, az Úzvölgye és egyéb határvitáink elnevezésű előadáson. Az eseményen az ezredes mellett részt vett Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa, Rákossy József-Botond, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője; a beszélgetést Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője moderálta.
Felszentelték a székelyföldi Atyhán a tűzvész után újraépített római katolikus templomot
A székelyföldi Atyhán szombaton felszentelték azt a római katolikus templomot, amelyet egy villámcsapás okozta 2016-os tűzvész után kellett újraépíteni. Az ünnepi misét celebráló Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke kijelentette: bár templomot csak egyszer szokás felszentelni, az atyhai templom esetében indokolt volt az újraszentelés. Itt ugyanis csaknem teljesen újra kellett építeni az épületet. A leégett régi templomnak ugyanis csak a külső falai és a torony egy része maradt meg.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben: Talán nem kellett volna havonta módosítani az Alaptörvényt!
Bánáti Kevin kinyitotta az aranykaput a Győrnek! - Labdarúgó NB I: ETO FC Győr–Ferencváros 1–0 (0–0)
Ragyogó hangulatú mérkőzést nyert meg a Győr, nagy lépést téve ezzel az aranyérem felé.
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.
