Magyar Péter: A határon túli magyar fiatalok is felvehetik a diákhitelt, de a magyar állampolgárság előfeltétel
A magyar állampolgársággal rendelkező határon túli fiatalok akkor is igényelhetik a magyarországi diákhitelt, ha nem magyar felsőoktatási intézménybe járnak - hangsúlyozta portálunk megkeresésére Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a Diákhitel 2001-es megalapításától az volt az elsődleges cél, hogy elősegítse Magyarországon és a Kárpát-medencében a társadalmi mobilitást, azaz ne legyen olyan magyar állampolgárságú diák, aki azért nem tud bekerülni a felsőoktatásba, mert a családi és egyéb körülményei ezt nem teszik lehetővé. Kiemelte: az elmúlt tizennyolc évben több, mint 400 ezer diáknak adtak valamilyen formában hallgatói hitelt, akik közül 52 százalék egy felmérés szerint nem tudta volna elkezdeni vagy befejezni a diákhitel nélkül felsőoktatási tanulmányait. Ez Magyar Péter szerint azt jelenti, hogy több, mint 200 ezer olyan fiatal van ma a piacon, akik a diákhitel segítségével jutottak diplomához.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója portálunk megkeresésére elöljáróban kiemelte: ugyan nem új intézkedés, de kevéssé ismert, hogy a külhoni magyarok akkor is igénybe vehetik a szabadfelhasználású diákhitelt (Diákhitel 1), ha helyi (erdélyi, felvidéki, stb.) felsőoktatási intézményben tanulnak tovább. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a lehetőség csak a magyar állampolgársággal rendelkező diákokat illeti meg, tehát a külhoni magyarok esetében a kettős állampolgárság megléte az egyik alapvető kritérium. Hozzátette, hogy az igényléshez csatolni kell a magyarra fordított hallgatói jogviszony-igazolást. Megjegyezte: a múlt heti, a Tusványoson tartott előadása alkalmával is azt tapasztalta, hogy a megjelent fiatalok nem tudták, hogy erdélyi egyetemeken folytatott tanulmányok esetén is igényelhetik a szabadfelhasználású hallgatói hitelt. Elmondta továbbá, hogy több, mint 20 ezer magyar nemzetiségű diák tanul romániai egyetemeken, tavaly mégis csupán huszonöten vették igénybe a Diákhitel Központ által folyósított hitelt. Magyar Péter szerint a statisztikák alapján egyértelmű, hogy az anyaországi hallgatók körében is kevéssé ismert, hogy a Diákhitel 1 külföldi (uniós tagállamban folytatott) felsőoktatási tanulmányok esetén is igényelhető. A vezérigazgató hangsúlyozta továbbá, hogy a felsőoktatási képzési díjakra fordítható Diákhitel 2 csak magyarországi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén vehető fel.
Leginkább lakhatásra költik a hallgatók a szabadfelhasználású diákhitelt
A vezérigazgató elmondta: két fő hitelcsomagjuk van, a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2. Az előbbi szabad felhasználású, 1,99 százalékos kamatú hitel, amely havi maximum hetvenezer forintos keretben, egy félévben legfeljebb öt hónapra igényelhető, míg a Diákhitel 2 összege a felsőoktatási képzési díj mértékéhez igazodik, maximum tizenegy félévig. Mindkét termékre igaz ugyanakkor, hogy sem hitelbírálatra, sem fedezetre nincs szükség; a Diákhitel Központ csupán azt ellenőrzi, hogy az igénylők rendelkeznek-e érvényes hallgatói jogviszonnyal.
Magyar Péter portálunk érdeklődésére arról is beszélt, hogy kutatásaik tanúsága szerint a felvett szabadfelhasználású hitelek nagy részét – több, mint felét – a lakhatási költségek fedezésére használják fel a diákok. A fennmaradó részt informatikai eszközökre, tankönyvekre költik, a maradék 20-25 százalék pedig az egyéb napi megélhetési költségekre megy el.
Nem kifizetődő egyetem mellett főállásban dolgozni
Magyar Péter elmondta: más felmérések arra mutatnak rá, hogy különösen az elmúlt években megnőtt azon diákok aránya – ma már közel 25 százalék –, akik nappali tagozatos hallgatóként 4-8 órában dolgoznak a tanulás mellett, azaz majdnem főállásban. Ezek a hallgatók ugyanakkor jellemzően nem a szakmájukban dolgoznak – például valahol gyakornokként –, hanem a kereskedelemben vagy a vendéglátásban. A vezérigazgató úgy vélte, nem kell különösebb jóstehetség annak belátására, hogy ezeknek a diákoknak kevésbé lesz piacképes a tudásuk és versenyképes a diplomájuk, mint azoknak, akik teljes figyelmüket a tanulmányaikra tudják fordítani. Hozzátette, hogy pont a gazdasági, pénzügyi szakos hallgatók azok, akik leginkább átlátják, mennyivel jobban megéri egy nulla százalékos kölcsön három százalékos infláció mellett, mint elmenni diákmunkásnak, és havi 150-200 ezer forintot megkeresni, ezzel együtt kvázi "elkótyavetyélni" a felsőoktatási éveket.
Ne legyen olyan magyar állampolgárságú diák...
Magyar Péter elmondta: ha a számok mögé nézünk, az látható, hogy a diákoknak nem okoz gondot a törlesztés; csupán egy százalékuknak vannak fizetési nehézségei. Hozzátette: ez az arány a piaci jelzáloghitelek esetén például 5 százalék fölött van, de volt idő, amikor a devizahitelek bedőlése idején ez 20 százalékig is felkúszott. A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a Diákhitel 2001-es megalapításától az volt az elsődleges cél, hogy elősegítse Magyarországon és a Kárpát-medencében a társadalmi mobilitást, hogy
ne legyen olyan magyar állampolgárságú diák, aki azért nem tud bekerülni a felsőoktatásba, mert a családi és egyéb körülményei ezt nem teszik lehetővé.
Hozzátette:
Klebelsberg Kunó már majd' száz évvel ezelőtt is amellett érvelt, hogy Magyarország csak akkor lesz ismét nagy és sikeres, ha a kiművelt emberfők országává válik.
Mint kiemelte, ehhez a Diákhitel Központ – amely idén lesz 18 éves – azzal tudott hozzájárulni, hogy több, mint 400 ezer diáknak adott valamilyen formában hallgatói hitelt. Egy kutatás szerint a diákhitelt fölvevők 52 százaléka nyilatkozta azt, hogy ha nem lett volna a diákhitel, akkor nem tudták volna elkezdeni vagy befejezni a tanulmányaikat. Ez Magyar Péter szerint azt jelenti, hogy több, mint 200 ezer olyan fiatal van ma a piacon, akik a diákhitel segítségével jutottak diplomához. Úgy vélte, mivel a jövőbeli hazai és uniós cél egyaránt a versenyképes felsőoktatás és a tudás alapú társadalom kiépítése, célszerű minél több fiatalt bevonni a felsőoktatásba, legyen az magyarországi vagy határon túli diák.
A vezérigazgató kiemelte továbbá, hogy a kormányzati családtámogatási intézkedések tették lehetővé többek között azt is, hogy a 2018 után született második gyermek után az édesanyának elengedhessék a diákhitel 50 százalékát, a harmadik megszületett gyermek után pedig a teljes hitelösszeget. Hozzátette: ez a rendelkezés másfél év alatt 2500 családot segített; több, mint kétmilliárd forint értékben engedtek el hallgatói hitelt. Magyar Péter elmondta továbbá, hogy már minden második hallgató él az elektronikus igénylés és szerződéskötés lehetőségével, és hogy a hallgatói hitelezés népszerűségét és a Diákhitel Központ termékeinek rendkívül kedvező feltételeit bizonyítja, hogy egy éve alatt 6 százalékkal nőtt a szabadfelhasználású és 34 százalékkal a képzési díjakra fordítható diákhitelt igénylő hallgatók száma.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
