huszárok
A legmagyarabb katona, a huszár – Honi felderítés (Videó)
A magyar öntudatba mélyen beépült alak a huszár, aki a vérszerződés korának könnyűlovas harceljárásában gyökerezik, majd korokon átívelően, megszakítás nélkül vitte tovább azt a tudást és hagyományt. A huszárvágás és a huszárcsíny elkövetőjéről ösztönösen érezzük, hogy több egy egyszerű katonafajtánál, hanem valami sajátosan magyar szellemiséget, képességet, minőséget jelent. Ezt igazolja a nemzetközi történelmi sikere. A bécsi császár nyugat-európai háborúiban számos esetben csatákat eldöntő tényezővé léptek elő a könnyűfegyverzetű, ám rendkívül mozgékony, gyors és öntevékeny magyar huszárok. A magyar huszártiszt és katona a kora újkori Európa egyik keresett exportcikke volt, és Ausztriától Franciaországon át a német fejedelemségekig minden magára valamit adó ország hadseregének volt huszársága. 1848/49-ben aztán az addig jobb híján Bécset szolgáló magyar huszárok igazolták hűségüket a nemzetükhöz: szinte kivétel nélkül álltak a szabadságharc oldalára, és már magyar kötelékben törtek rengeteg borsot a császáriak orra alá. A lovas katona ezen utolsó aranykorában vált úgy a szabadságharc, mint a magyarság egyik jelképévé a huszár. Nemzeti büszkeségünk ezen fontos részének történetét és erényeit Nagy-Luttenberger István történésszel tártuk fel, akivel a csatamezőkön túl is rátaláltunk a magyarokban a huszárok szellemiségére.
„Prohászka püspöknél meggyónt, mert érzi, hogy a harztéren rövidesen el fog esni” – Szántay Jenő és a Nádasdy-huszárok felemelő története
Volt egy legendás győzelme a magyar huszároknak 1914-ben, Limanovánál, az orosz hadsereg ellen. Egyik hőse Szántay Jenő volt. A huszárkapitány nem félt a haláltól, érezte, hogy követni fogja sporttársát, Zulawsky Bélát, aki már a háború elején hősies halált halt. Miután Szántay megsebesülve meggyónt Prohászka Ottokár püspöknél, visszament a frontra, és bátran belevetette magát a küzdelembe. 1914 decemberében halt meg, hat évvel azelőtt még negyedik lett az olimpián, és megnyerte a magyar bajnokságot. A hős haláláról a pécsi futball legendás sportembere, Dombóváry Ödön tájékoztatta a lapokat. Ő önkéntesként harcolt a háborúban. Szántay Jenő története.
Lövést kapott, még jelentést tett, aztán meghalt: az olimpiai ezüstérmes huszárszázados, Békessy Béla élete és hősi halála
Huszárok, hősök, bajnokok. Most induló sorozatunkban olyan legendákat fogunk bemutatni, akikről kevesen hallottak, s akik életükkel és halálukkal is példát mutattak. Békessy Béla korának egyik legnagyszerűbb vívója volt, Fuchs Jenővel együtt (de inkább előtte) a korszak legjobbjának tartották. A huszárszázados több éves kihagyás után ezüstérmes lett a stockholmi olimpián, korábban Ferenc József döntése miatt nem indulhatott a játékokon. Békessy katonatiszt volt, lovaglást oktatott, így amikor kitört az első világháború, azonnal bevonult. Többször kitüntették, de hiába hívták a Ludovikába tanítani, ő nem hagyta ott a katonáit a véres orosz fronton. Sajnos ő is ott lelte halálát, haslövést kapott, amely után saját lován még jelentést tett, és állítólag a kórházba is a saját lován ment. Halálával hatalmas sportolót és igazi példaképet veszített a magyar sport és a nemzet. (A vezető képen nem Békessy Béla, haneme egy ismeretlen huszár látható).
Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.
