huszárok
A legmagyarabb katona, a huszár – Honi felderítés (Videó)
A magyar öntudatba mélyen beépült alak a huszár, aki a vérszerződés korának könnyűlovas harceljárásában gyökerezik, majd korokon átívelően, megszakítás nélkül vitte tovább azt a tudást és hagyományt. A huszárvágás és a huszárcsíny elkövetőjéről ösztönösen érezzük, hogy több egy egyszerű katonafajtánál, hanem valami sajátosan magyar szellemiséget, képességet, minőséget jelent. Ezt igazolja a nemzetközi történelmi sikere. A bécsi császár nyugat-európai háborúiban számos esetben csatákat eldöntő tényezővé léptek elő a könnyűfegyverzetű, ám rendkívül mozgékony, gyors és öntevékeny magyar huszárok. A magyar huszártiszt és katona a kora újkori Európa egyik keresett exportcikke volt, és Ausztriától Franciaországon át a német fejedelemségekig minden magára valamit adó ország hadseregének volt huszársága. 1848/49-ben aztán az addig jobb híján Bécset szolgáló magyar huszárok igazolták hűségüket a nemzetükhöz: szinte kivétel nélkül álltak a szabadságharc oldalára, és már magyar kötelékben törtek rengeteg borsot a császáriak orra alá. A lovas katona ezen utolsó aranykorában vált úgy a szabadságharc, mint a magyarság egyik jelképévé a huszár. Nemzeti büszkeségünk ezen fontos részének történetét és erényeit Nagy-Luttenberger István történésszel tártuk fel, akivel a csatamezőkön túl is rátaláltunk a magyarokban a huszárok szellemiségére.
„Prohászka püspöknél meggyónt, mert érzi, hogy a harztéren rövidesen el fog esni” – Szántay Jenő és a Nádasdy-huszárok felemelő története
Volt egy legendás győzelme a magyar huszároknak 1914-ben, Limanovánál, az orosz hadsereg ellen. Egyik hőse Szántay Jenő volt. A huszárkapitány nem félt a haláltól, érezte, hogy követni fogja sporttársát, Zulawsky Bélát, aki már a háború elején hősies halált halt. Miután Szántay megsebesülve meggyónt Prohászka Ottokár püspöknél, visszament a frontra, és bátran belevetette magát a küzdelembe. 1914 decemberében halt meg, hat évvel azelőtt még negyedik lett az olimpián, és megnyerte a magyar bajnokságot. A hős haláláról a pécsi futball legendás sportembere, Dombóváry Ödön tájékoztatta a lapokat. Ő önkéntesként harcolt a háborúban. Szántay Jenő története.
Lövést kapott, még jelentést tett, aztán meghalt: az olimpiai ezüstérmes huszárszázados, Békessy Béla élete és hősi halála
Huszárok, hősök, bajnokok. Most induló sorozatunkban olyan legendákat fogunk bemutatni, akikről kevesen hallottak, s akik életükkel és halálukkal is példát mutattak. Békessy Béla korának egyik legnagyszerűbb vívója volt, Fuchs Jenővel együtt (de inkább előtte) a korszak legjobbjának tartották. A huszárszázados több éves kihagyás után ezüstérmes lett a stockholmi olimpián, korábban Ferenc József döntése miatt nem indulhatott a játékokon. Békessy katonatiszt volt, lovaglást oktatott, így amikor kitört az első világháború, azonnal bevonult. Többször kitüntették, de hiába hívták a Ludovikába tanítani, ő nem hagyta ott a katonáit a véres orosz fronton. Sajnos ő is ott lelte halálát, haslövést kapott, amely után saját lován még jelentést tett, és állítólag a kórházba is a saját lován ment. Halálával hatalmas sportolót és igazi példaképet veszített a magyar sport és a nemzet. (A vezető képen nem Békessy Béla, haneme egy ismeretlen huszár látható).
Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Szent Benedek útján
Amikor elbukott a Római Birodalom, és jöttek a barbár hódítók, az addig felhalmozott mindenféle tudást a Szent Benedek által alapított kolostorokba menekítették, ahol aztán nem csak „kibekkelték” a viharos időket, hanem ezekből az elszórt kis „tudásközpontokból” szökkent aztán szárba a mai Európa.
A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.
