huth gergely
Huth Gergely a Magyar Nemzetben: Érdemes volt a libernyákokat kényeztetni? Ugye, nem!
"A világért sem szeretnék egy korábban megszakadt publicisztikafolyam folytatójaként feltűnni, ám néhány esetet azért hadd emlegessek fel, mely talán hozzásegít a nemzeti-patrióta érdekeink felismeréséhez és önvédelmi reflexeink beindításához a kultúrpolitikában is" – írja Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában kéthetente szerdánként jelentkező, A tudatos polgár című sorozatában, melynek ezúttal a Kifordított Robin Hoodok címet adta.Huth Gergely a Magyar Nemzetben: Kifordított Robin Hoodok
Forradalmi kiáltvánnyal rukkolt elő a 444.hu a napokban, Lopjátok szét az államot! címmel. Megjegyzendő, nincs ebben semmi új, már 1919-ben, majd 1945–47-ben is ugyanezen elvek mentén szerveződött meg a vörös hatalmi hálózat – írja Huth Gergely a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában. A PestiSrácok.hu főszerkesztője írásában kiemeli: a bolsevikok mindig is buzgólkodtak szétlopni az államot, ha a kormányrúd közelébe kerültek. Az utódok, azaz a Horn–Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok, ha másban nem is, de e téren teljes mértékben szakértőnek bizonyultak.Huth Gergely: ma is az 1956-os szabadságharcosok bátorságával menthetjük meg hazánkat
Az 1956-os forradalom leverésének gyászos emléknapját némiképp újrahangolva immár hatodik alkalommal tartja meg a Halhatatlanok napja című megemlékezését a PestiSrácok.hu szerkesztősége a budai Bem József téren. Portálunk főszerkesztője ennek alkalmából nyilatkozott az Origonak, aki az interjúban úgy fogalmazott, hogy ma, amikor recseg-ropog körülöttünk a világ és újra veszély fenyegeti a békénket, szabadságunkat és függetlenségünket, újra az '56-os hősök kiállásából és erejéből kell példát merítenünk.Felmenthető-e egy ukrán náci kollaboráns a szabadon szerkeszthető Wikipédia alapján? – Politikai Pankráció
A Politikai Pankráció tipikusan az a műsor, ami kellemes beszélgetésnek indul, mégis karcos vitával végződik. Ez most sem történt másképp. A mai részben Magyar Dávid, a Spirit FM műsorvezetője és Huth Gergely vitatták meg a közélet aktuális ügyeit. Az első témánk a plug-in hibrideknek korábban megítélt zöld rendszám visszavonása volt, amivel kapcsolatban konszenzus alakult ki a felek között. Ezt követően beszéltünk Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáról, és a baloldal ezzel kapcsolatos legújabb retorikájáról is. Gyurcsány Ferenc azon kijelentése, hogy Karikó Katalinnak is el kellett hagynia az országot, hogy sikeres legyen, fáklyaként világította be a baloldali műhelyek sötét pincéit. Amióta az ellenzék lemorzsolódott tagjait morzsaporszívóként magába szippantó DK-vezér (online) papírra vetette magvas gondolatait, mást sem hallunk a baloldali sajtó szájából. A beszélgetés utolsó témája pedig a Kanadában megtapsolt ukrán náci esete volt, ami kapcsán éles vita alakult ki a felek között. Magyar Dávid nem talált a Wikipédián arra irányuló nyomokat, hogy Jaroszlav Hunka bárminemű háborús bűnt követett volna el, Huth Gergely pedig megjegyezte, hogy ettől függetlenül Hunka kanadai látogatása miatt a házelnöknek le kellett mondania. Bizonyára okkal. Nézzétek meg a teljes beszélgetést!Huth Gergely írása a Magyar Nemzetben: Kinek a pénze, kinek az egészsége?
Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek; a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, ennek ellenértékét ki fogjuk számlázni – idézte fel Huth Gergely a Magyar Nemzetnek írt cikkében Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára által a Portfolio Private Health Forum 2023 nevű konferencián a múlt héten elmondottakat. A PestiSrácok főszerkesztője hozzátette: az államtitkár – a címadásokból láthatóan némiképp meghökkentve a ballib sajtót – olyan morális kérdéseket piszkált meg, amelyekről a mai nehéz gazdasági helyzetben előbb-utóbb itt, a polgári oldalon is őszintén kell beszélni.Vajon tényleg kirúghatnak bennünket az EU-ból? És ha mi megyünk hamarabb? – Politikai Pankráció
A mai Pankrációban visszatértünk az eredeti formátumhoz, és ismét lezárt borítékból húztuk ki a vendégek által bedobott témákat. Az első és talán legfontosabb téma az EU átalakulásához köthető, miszerint Brüsszel egyenlő és "egyenlőbb" országokra osztaná az uniót. A kevésbé egyenlő országok piacát továbbra is használnák, viszont nem szólhatnának bele Brüsszel politikájába. Vajon melyik országot szeretnék szankcionálni egy ilyen módosítással? Ezúttal Varga Ádám beszélgetett Csizmadia Tamás jogásszal, elemzővel és Huth Gergellyel, a PestiSrácok.hu főszerkesztőjével.Huth Gergely a Magyar Nemzetben: Elemi érdekünk, hogy az ukrán latorállam ne váljon az EU tagjává
A latorállam vagy szörnyállam (rogue state) az amerikai diplomácia nyelvén olyan országot jelent, amely lábbal tiporja a nyugati értékeket és érdekeket, állampolgárait elnyomja és a terrortól sem riad vissza. Az ilyen államot a felvilágosult nyugati világ kirekeszti, ellene fegyverembargót és gazdasági szankciókat vezet be, sőt (lásd Clinton és Bush elnökök gyakorlatát) megelőző katonai csapással gátolja meg az efféle elvetemült kormányok megerősödését, terjeszkedését -írja véleménycikkében a PestiSrácok.hu főszerkesztője. Huth Gergely megjegyzi, hogy az új Ukrajna most pont ilyen, ezért Magyarország elemi érdeke, hogy a szomszédos ország ne legyen az Európai Unió tagja.Huth Gergely a Magyar Nemzetben: A szív, mely újra szétterül
Orbán Viktor Tusványoson, majd a hétvégi tihanyi Tranziton is lelkifröccsöt adott az összmagyarságnak. A miniszterelnöknek, aki megnyilvánulásaival 35 éve minduntalan megerősíti, hogy nemcsak kiváló stratéga, de méltó az antikommunista-nemzeti oldal szellemi vezetői posztjára is, nyilvánvalóan minden oka megvan a markáns beszédre – írta Huth Gergely, a PS főszerkesztője a Magyar Nemzetben megjelenő, Tudatos polgár című sorozatának legújabb publicisztikájában.Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról
„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.Ajánljuk még

















