infláció
Háború, szankciós infláció, háromnegyedes Fidesz-többség? – Mráz Ágoston Sámuelt kérdeztük
A politológia-tankönyvek szerint valóban erodálódnia kellene a kormány népszerűségének egy ilyen nehéz időszakban, de a választás óta eltelt egy év beigazolta, hogy a Fidesz és a KDNP szavazói nem tankönyvszerűen gondolkodnak és kitartanak elhatározásuk mellett, miszerint a válságos helyzet kezelésére Orbán Viktor kormányát tartják alkalmasnak – mondta el a Mi kérdezünk című videóműsorunkban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Huth Gergely kérdéseire hozzátette azt is: az egyéves évfordulóra készített kutatásuk szerint most nem is kétharmados, hanem akár háromnegyedes többséget szerezhetne a Fidesz–KDNP, ennek azonban az az oka, hogy a baloldaltól még a baloldali szavazók is elfordultak; 36-ról 26 százalékra zsugorodott az összesített népszerűségük a biztos választók körében.
Újabb lépés az infláció leszorításához: létrejött az online árfigyelő rendszert előkészítő munkacsoport
Online árfigyelő munkacsoportot hozott létre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A csoport célja, hogy jobb átláthatóságot teremtsen a fogyasztói árakra vonatkozóan, ezáltal fejlessze a vásárlói tudatosságot, és fokozza a versenyt, ami szintén mérséklő hatással lehet az árakra.
Nem azt az időszakot éljük, amikor érdemes „ülni a pénzünkön”, jobban járunk, ha befektetünk – Interjú Isépy Tamással
Már több mint egy éve sújtja a magas infláció egész Európát; tulajdonképpen nincs olyan termék vagy szolgáltatás, amely ne drágult volna drasztikusan az elmúlt időszakban. Az alagút végén viszont pislákol a fény, hiszen az infláció és az árak is elkezdtek mérséklődni. A teljes fellélegzés viszont még messze van, de hogy addig is mibe fektessük a pénzünket, továbbá miért nincs legalább nekünk is eurónk, mint a több tagállamnak, és kell-e aggódnunk a tengeren túli bankcsőd miatt, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjétől kérdezte meg a PestiSrácok.hu. Isépy Tamással továbbá arról is beszélgettünk, hogy az alapélelmiszerek a baloldal által javasolt áfacsökkentése és a további ársapkák könnyítenének-e a magyarok helyzetén, és meddig kell még várnunk arra, hogy a bankok csökkentsék a kamatokat.
Századvég: visszafogott gazdasági bővülés jellemezheti az idei évet
A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt, míg becsléseik szerint 2023-ban 0,6, 2024-ben pedig 3,4 százalékkal bővülhet – írja a Századvég szerdán közreadott elemzésében. Mint hozzáteszik, korábbi, 2022. decemberi előrejelzésük óta a növekedési várakozásukat ugyanakkor lefelé módosították, mivel „lefelé mutató kockázatnak tekinthető a visszaeső kiskereskedelmi forgalom, az EU források körüli bizonytalanságok és a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső beruházások”.
Úgy tűnik, Komjáthi Imre felkelt a téli álomból, de még nem jött vele szembe a valóság
Az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre éppen akkor állt elő a brutális infláció kérdésével, amikor az végre mérséklődött egy kicsit és a kereskedők is elkezdték csökkenteni az árakat. Bár a baloldal élesen bírálta korábban az ársapkákat - a csirkefarhát hatósági árát különösen szórakoztatónak tartották - most az MSZP mégis azt javasolja, hogy még több termék kapjon ársapkát. Az alapélelmiszerek áremelkedése pedig Komjáthi szerint nem a háború és a magas energiaárak miatt van, hanem a kormány gazdaságpolitikája miatt. Csakhogy ennek meg a kereskedők mondanak ellen. A nyugdíj reálértékének csökkenése is terítéken van a téli álomból ébredező társelnöknél, csakhogy éppen a reálértékük megőrzése miatt emelték a nyugdíjakat év elején 15 százalékkal és ehhez jött még a 13.havi kiegészítés is.
Elindultunk lefelé és ennek még sosem örültünk ennyire – Itt a nagy infláció-körkép!
Kétkedve fogadták a baloldaliak, amikor Orbán Viktor szokásos, év végi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány céljai között szerepelt, hogy 2023. decemberére egyszámjegyűvé szeretné tenni a kormány az inflációt. Úgy tűnik nem kellett sokáig várni, hogy a csökkentés megkezdődjön, ugyanis már februárban alacsonyabbak voltak a számok, az infláció letörésébe pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mint független szerv – is beszállt. Mindezek eredményeképpen az élelmiszer kereskedelemben egy verseny alakult ki a vevők kegyeiért, különböző akciókkal és tartós árcsökkentésekkel igyekeznek magukhoz édesgetni a vásárlókat a kereskedők. Többen azt mondják, hogy a beszállítókkal való megegyezés eredménye, hogy lejjebb vitték az árakat, de van, aki szerint a GVH vizsgálódása önmagában elindított egy árcsökkentést. A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozó szakértő szerint viszont a magas árak részben azért voltak, mert a kereskedők túlárazták a termékeket.
Ezért ilyen drága Magyarországon a benzin
A Magyar Nemzeti Bank arra keresi a választ, hogy a hazai üzemanyagpiacon az ársapka december 7-i kivezetését követően miért magasabbak az árak jelenleg, mint a régiós országok körében.
Elindult az árháború a vásárlók kegyeiért, vagyis az árcsökkentés
A pénzromlás mértéke ugyan még az egekben jár idehaza, már közel lehet a tetőzéshez, sőt bizonyos élelmiszerek esetében megindult az árak csökkenése, hiszen elindult az árháború a vásárlók kegyeiért a kereskedelmi láncok között. A Madniner cikkéből kiderül, hogy többek között a SPAR is minden héten új termékek árát csökkenti.
Nagy Márton szerint jó úton haladunk az infláció letörésében
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában jelentette ki, hogy ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult a mérséklődés. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint mindez a következő hónapokban folytatódik, sőt az infláció csökkenésének üteme egyre gyorsabbá válik.Ajánljuk még
