kapitalizmus
Az USA csak akkor ismeri a kapitalizmust, ha ők a haszonélvezői – Hardcore Hobbista
Ezen a héten Bándy Péter kollégánk, a Demokrata újságírója sietett a segítségünkre, hogy közösen megfejtsük, miért akarnak a Wikipédia alapján szankcionálni sci-fi írókat, miközben a valódi és elkötelezett putyinista jéghokisok vidáman játszanak Washingtonban. Lehetséges, az a titok nyitja, hogy az előbbin nem, az utóbbin viszont van haszna az amerikaiaknak. És tényleg csak ebben a formában értik a kapitalizmust. Amint mások olcsóbban akarnak jobbat vásárolni, rögtön felháborodnak, hogy az morálisan elfogadhatatlan.
A vadkapitalizmusból vissza a teremtett emberhez – Honi felderítés (Videó)
Mások számára jól látható erkölcsösség és megzabolázott vágyak – ez, a protestáns vidékekre jellemző viselkedéskultúra ágyazott meg a tőke diadalának. A protestánsok hite szerint nem a saját kezükben van az üdvözülésük, ezért evilági jeleket, bizonyságokat kerestek a kiválasztottságukra, amit a jómódban, a visszafogottságban és az erkölcsösségben láttak meg. Ez szülte meg a protestáns etikával fémjelzett, tőkefelhalmozást eredményező korai kapitalizmust. A felvilágosodás szellemisége aztán ebbe a képletbe oltotta bele a materializmust, azaz a vágyak korlátlan kielégítését, kialakítva a modern kapitalizmus eszmei kereteit. Ezzel párhuzamosan az ipari forradalom vívmányai is fokozták a tőkekoncentrációt, a XIX. századra durván felborult a pénztőke, illetve a földbirtok, a munka és a tudástőke közötti korábbi egyensúly, és előbbi egyre inkább a kis egzisztenciák fejére nőtt. A nagytőke befolyásához képest eltörpült a földé, a munkaerőé és a tudásé. A kapitalizmus káros hatásainak kivédése végett jött létre a keresztényszocializmus, amely az emberi méltóságot, a társadalmi igazságosságot, a társadalmi rétegek egymásra utaltságában gyökerező szolidaritást és a család intézményét segítő szubszidiaritást hirdeti katolikus alapon. A sokak számára ismeretlen, ám ma is időszerű üzeneteket hordozó politikai irányzat előzményeiről és részleteiről Kovács Kálmán Árpád történész beszélt.
Az argentin elnök a kapitalizmus érdemeit méltatta Davosban
Javier Milei, Argentína ultraliberális elnöke a szabad piacgazdaság és kapitalizmus érdemeit méltatta szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében.
Feudális Magyarországból kapitalista Magyarország – Honi felderítés (Videó)
A kiegyezést politikai szempontból szoktuk emlegetni, pedig gazdaságilag is legalább ilyen horderejű változást jelentett: a reformkor betetőzéseként nemcsak a polgári társadalmat, hanem a kapitalizmust is elhozta Magyarországra. A nemesség megtarthatta ugyan a címeit és a vagyonát, ám az előjogaiból semmije sem maradt. Rá tudott-e csatlakozni a feudális gazdasági elit, azaz a nemesség a kapitalista gazdasági berendezkedés lehetőségeire? Fel tudta-e használni az arisztokrácia a meglévő tőkeerejét az iparosításhoz, vagy az új korszak csak új ipari nagytőkés elitet emelt fel? Gazdasági vizsgálódásunk tárgya a dualizmus-kori Magyarországon, amely során Kárbin Ákos történésszel próbáltuk tisztába tenni a prosperáló időszakkal párhuzamos kétmillió kitántorgó ügyét, valamint azt is, hogy egy az egyben kell-e mérnünk magunkat a német vidékhez és a Nyugathoz.
Nem jó, de nem változtatunk – Gondolatok Lánczi András Politikai megváltás c. könyve nyomán
Mindenki utálja a bürokráciát, mindenki utálja a politikát, mégis mindenki folyton ezekről beszél, ezeket szidja. Mégsem mondja senki, hogy akkor esetleg ne így csináljuk, ahogy mindenki utálja, hanem változtassunk rajta. Többek között ezt is át kéne gondolni, ami a politikai filozófia feladata lenne – ennek, a mára lényegében eltűnt műfajnak a szükségességéről írt fontos könyvet nemrégiben Lánczi András. A politikai filozófia újraélesztésében látja a lehetőségét, hogy kitaláljuk, hogyan szabadulhatnánk ki az életünk minden apró szegmensét leuraló politika alól, hogy ne csak állandóan beszéljünk a szabadságról, hanem valóban képesek legyünk megélni. Lánczi olyan dolgokkal szembesíti a civilizációnkat, amelyeket valahol mélyen legalább sejtünk, sőt sokszor valószínűleg tudunk is, de az anyagi és szellemi értelemben berendezett kis világunk teljes felforgatását jelentené a problémáink gyökeres megoldása. Gondolatok a gondolatébresztő könyv nyomán.
Miért gyűlöli az Európai Parlament a nőket is? Lesz női kvóta!
Kevés dolog fejezi ki annyira látványosan az észak-atlanti civilizáció összes baját, mint az Európai Parlament. Naphosszat lehet sorolni azokat az egyedi őrültségeket, amelyeket hatalmas többséggel szavazott meg. Hatása egyre nagyobb az európaiak életére, az Európai Bizottság egyre inkább a játékszere, az unió eredeti koncepciója rég eltűnt már a nyugati magállamok hataloméhes, "sokszínű" siserehadának nyüzsgésében.
Thürmer Gyula: Orbán Viktor bölcsebb, mint az összes nyugat-európai politikus együttvéve
A liberalizmus és a fasizmus céljai megegyeznek. A liberalizmus totálisan fel akarja számolni az ellenfeleit, ennek érdekében félrevezeti és manipulálja az embereket – nyilatkozta a Vasárnap.hu-nak a Munkáspárt elnöke, aki szerint a magyar miniszterelnök bölcsebb, mint az összes nyugat-európai politikus együttvéve.
Egyszer a marxisták feje lágya is benő? – Gulyás Marci volt a Hobbista vendége
Demonstrációk, performanszok, balhék. Festékpatronnal akarta megdobálni a Sándor-palotát, ugyanezt megtette az Állami Számvevőszék épületével... nevezték nemzetbiztonsági kockázatnak, ítélték közmunkára... egyesek szemében hős forradalmár, másokéban felforgató anarchista, vagy épp egyszerű bohóc.
Simicskó István: a magyarok mellett állunk, jöjjön bármilyen veszély (PS-interjú!)
Simicskó Istvánnal a KDNP újonnan megválasztott frakcióvezetőjével beszélgettünk, aki szerint komoly siker az európai uniós csúcson elért eredmény, de a kereszténydemokratáknak elég sok dolga van még. A világ megváltozott és komoly erőfeszítéseket kell tenni az eredmények megvédése érdekében. A frakcióvezető elmondta, hogy ilyen hitelfelvételre az Unió történetében még soha nem került sor, ezért nem mindegy, hogyan fog történni ennek folyósítása, ütemezése. Szerinte nem lehet hátradőlni, hiszen nemcsak a járványhelyzet miatt, de biztonságpolitikai szempontból is veszélyes időket élünk.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
