Pesti Srácok

karácsony gergely

A hazai balliberális oldal véleménye saját népéről: bűnös, nyilas nemzet a magyar

Vezércikk 2020 február 13.
A második világháború egyik legnagyobb városcsatája volt Budapest ostroma, ami romba döntötte a várost; az egyik gyilkos megszálló, a nácik után a főváros lakóira szabadult az a kiéhezett szovjet, vörös horda, akik nem ismertek kegyelmet és nagy hányaduk híján volt az emberi érzéseknek, ahogy a történelem ezt be is bizonyította. Hihetetlen mennyiségű nemi erőszak, civilek agyonlövése, halálra verése, majd csak a fővárosból tízezrek málenkij robotra hurcolása, minden mozdítható elrablása: ez volt a szovjet "felszabadítás" eredménye, majd negyven év országromboló kommunizmus. Erre olyan büszkék az ötvenes évek szocialista-kommunista narratíváját egyre büszkébben és nyíltabban vállaló és hangoztató jelenlegi balliberális erők. Az 1945-ös kitörésből olcsó politikai játszmát és esztelen, alapvető történelmi ismereteket nélkülöző primitív nácizást dagasztottak, összemosva tényeket és valótlanságokat. Az ostoba, hazug és káros sulykolást szétkürtölve Karácsony Gergely, Sermer Ádám, Barabás Richárd és társai az egész magyar társadalmat átverik, lenézik, miközben ránk mutatnak: bűnös nemzet vagyunk. A szélsőbaloldali köpködésen túl érdemes ezért górcső alá venni a történelmi tényeket is, hiszen elfogadhatatlan az a kirekesztés, ami most is megjelenik: aki nem antifasiszta, nem szereti a szovjeteket, az náci. A magyar társadalom többsége azonban se nem náci, se nem kommunista, mert hányingere van mindkettőtől.

Nácizás, történelemrelativizálás, kommunistamentegetés – Így telt a kitörés évfordulója a baloldal számára

Magyar ugar 2020 február 11.
A kitörés-napi műbotrány farvizén megmozdultak a magyarországi baloldal szabad szemmel láthatatlan pártjai, hogy egy kis politikai tőkét facsarjanak ki a helyzetből. Barabás Richárd Párbeszéd-szóvivő egy rögtönzött sajtótájékoztatón, Sermer Ádám, a Liberálisok ügyvivője pedig a Szabadság téri német megszállási emlékműhöz szervezett sajtórettegésen osztotta meg gondolatait az éppen 75 évvel ezelőtti, 1945. február 11-i kitörésről. Karácsony Gergely ugyanezen a napon nyitotta meg a főváros ostromának katasztrofális következményeit bemutató metrókiállítást a 2-es metró Puskás Ferenc stadion megállójában álló szerelvényen. A három politikus nyilatkozatait összeköti a hajlam, hogy mindenkit lenácizzanak, akinek különbözik a világképe az övéktől. Noha valamennyire kénytelenek elismerni, hogy a kommunista megszállás és diktatúra a náci megszállással és diktatúrával tartozik egy lapra, azért előbb-utóbb mindig kibukik a szavaik mögül a kettős mérce. Sermer Ádám kollektíven próbálta rákenni a magyarságra a nácizmus bűneit. Az egy éve még a Jobbik náci megnyilvánulásait mosdató, most viszont a Hír TV-re állítólagos nácimosdatás miatt megsértődött Karácsony a tévével továbbra sem állt szóba, a PestiSrácoknak viszont tanulságos dolgokat mondott. Kifejtette például, hogy a Fidesz összemosódik a nácikkal, továbbá nagy veszélynek tartja az utcákon menetelő maroknyi újfasisztát, az utcákon randalírozó, maroknyi újkommunista „antifáról” viszont azt gondolja, hogy csupán a gyülekezési jogukat gyakorolják. Munkatársunk, Ferkó Dániel, aki egyben történész is, helyre tette a kitöréssel kapcsolatos balliberális maszatolásokat és ferdítéseket. Nézze meg videónkban a baloldali törpepártok történelmi okoskodási kísérletét!
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.