kártérítés
"Pénzt akarnak, minél többet" – Torontóban élő roma tette helyre a gyöngyöspatai ügyet
"Szerintem nincs olyan cigány Gyöngyöspatán, aki ne próbálkozott volna itt, Kanadában. 2010 után tömegével jöttek, a legtöbben a Miskolc környéki kis falvakból. Volt olyan nap, hogy egyszerre százhatvanan" – meséli riportalanyunk – nevezzük Attilának –, aki – miután Torontóban hatósági szerveknél dolgozik – azt kérte, hogy anonim maradhasson. Attila is arról a vidékről költözött ki a lehetőségek földjére, még évtizedekkel ezelőtt. Tanult és dolgozott, hogy megragadhassa a lehetőségeket, de mint mondja, ő egy az ezerből. Munkája során naponta találkozik az otthonról kivándoroltakkal. Volt idő, amikor ő is segíteni akart a földijeinek, aztán feladta. "Azok a cigányok, akik közé a most kártérítésüket váró gyöngyöspataiak is tartoznak, egy dolgot akarnak: pénzt, minél többet és munka nélkül. Ehhez a szegregáció csak egy varázsszó. Én cigányozhatom őket, magam is az vagyok" – mondja. Origo: Uzsorásoknak jutna a gyöngyöspataiaknak megítélt kártérítés nagy része
Azok a gyöngyöspatai romák, akiknek kártérítést ítéltek meg, elenyésző számban jeleztek vissza, hogy az oktatással, továbbképzésekkel kívánnának élni – mondta Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere az Origónak. A településen továbbra is feszült a helyzet, és a hétvégi tüntetés ezen csak ront. Gyöngyöspatán azután robbant ki a konfliktus, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly úgy döntött, 100 milliós kártérítést ítél meg helyi romáknak iskolai szegregáció címén. A kormány azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzést kapjanak az érintettek, de ezt egyelőre elutasították. Elsősorban azért, mert a településen kiderült, hogy a pénzt sokan már előre elköltötték. Hiteleket vettek fel uzsorásoktól, így mindenképpen a pénzt akarják megkapni, nem az oktatást – írja az Origo.