klaus iohannis
A román elnök nem hajlandó vitázni szocialista kihívójával, akit bűnözőnek nevezett
Nem hajlandó nyilvános vitát folytatni a második mandátumára pályázó Klaus Iohannis román államfő kihívójával, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfővel az elnökválasztás november 24-i második fordulója előtt – erősítette meg a jobboldali elnök kedden, Facebook-oldalán.
Erdélyi magyar lapok: két rossz jelölt közül lehet választani a második fordulóban
Nem hozott igazi meglepetést a romániai elnökválasztás vasárnap tartott első fordulója, ám a második fordulóban két rossz jelölt közül lehet majd választani – vélekedtek az erdélyi magyar lapokban kedden közölt véleménycikkek szerzői.
Iohannis nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Iohannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját a második helyezett Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfővel szemben - igazolták a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredmények. A liberális Dan Barna, aki mellett még a Momentum magyar politikusai is kampányoltak, csak a harmadik lett: kevesebb, mint 15 százalékot kapott. Ez azért is érdekes, mert Fekete-Győr András, a Momentum elnöke nemzetietlen tettét, hogy a román elnökjelöltnek kampányolt, azzal magyarázta: Dan Barnának jó esélye van, hogy államfő legyen. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a voksok 3,95 százalékát kapta.
Dancila lehet Iohannis ellenfele a második fordulóban az exit pollok szerint
Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte a romániai elnökválasztás vasárnap megrendezett első fordulóját, az exit pollok pedig azt valószínűsítik, hogy hiába csókolgatta Dan Barnát a Momentum fél vezérkara, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban.Elnökválasztás Romániában – Iohannis az esélyes, de kihívói megszorongathatják
Ki lesz a második ötéves mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő kihívója a döntő menetben? Erre a kérdésre fog választ adni a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulója, amelyen tizennégyen állnak rajthoz, közöttük Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje is. A felmérések szerint a jobbközép Iohannis negyven százalék feletti eredményt ér el, őt fej fej mellett követheti Viorica Dăncilă volt szociáldemokrata miniszterelnök, Dan Barna, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, valamint Mircea Diaconu színész, akit a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége, illetve a Victor Ponta exkormányfő vezette baloldali Pro Romania párt egyaránt támogat. Utóbbi négy jelöltnek tizenöt-húsz százalék közötti támogatottságot mértek. Kelemen Hunor butaságnak nevezte Fekete-Győr András kijelentéseit, amelyekkel Dan Barna mellett kampányolt a napokban.
Az RMDSZ még nem döntötte el, hogy támogatja-e Ludovic Orban kormányalakítását
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még nem döntötte el, hogy támogatja-e Ludovic Orban kormányalakítását – erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt szombat este egy kolozsvári kampányrendezvényen, amelyen államfőjelöltként válaszolt a hallgatóság kérdéseire.
Román kormányválság – Iohannis elnök egyeztetésre hívta a pártokat egy új kormány megalakítása érdekében
Klaus Iohannis román államfő sajtónyilatkozatban üdvözölte csütörtökön, hogy a parlament megbuktatta a szociáldemokrata Viorica Dancila kormányát, és bejelentette: pénteken megkezdi az egyeztetést a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról. Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) inkompetens kormányának eltávolításával Románia nyer, a parlament pedig a májusi voksoláson kifejezett népakaratnak szerzett érvényt, elindítva a történelem süllyesztője felé a hatalmával visszaélő PSD-t, politikai érettséget tanúsítva ezzel.
Tíz jelölt akar román államelnök lenni, közülük Klaus Iohannis a legnépszerűbb
Tízen pályázták meg az államelnöki tisztséget Romániában, ahol vasárnap éjfélkor zárult a jelöltállítási határidő. Hat jelölt egy-egy parlamenti frakció támogatását is élvezi, négy közéleti személyiség pedig parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatásával vagy függetlenként indul.
