Pesti Srácok

klíma

A kamuzöld Karácsony el sem ment szavazni a budapestiek klímavédelméről, inkább Kálmán Olgával pletykálkodott

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2019 szeptember 21.
A klímakatasztrófát harsogó hisztériabaloldal minden állítása ellenére Tarlós István már csendben lerakta a budapesti klímavédelem alapjait, majd egyebek mellett a balliberális propagandasajtó előtt észrevétlenül ültetett még csekélyke tízezer fát is az elmúlt években. Budapestnek – Tarlósnak köszönhetően – nemcsak háromévenként felülvizsgálandó klímavédelmi koncepciója van, de zöldterület-fejlesztési tervezete is: mindkét anyag 160-170 oldalas, rövidke két év alatt, szakértők által összecsapott „fércmunka”. Még szerencse, hogy a balliberális oldalon vannak olyan kérlelhetetlen harcosai a zöldügynek, mint Karácsony Gergely, akik valóban cselekszenek, akik mindig ott vannak a fajsúlyos pillanatokban. Vagy mégsem? Nagyon úgy tűnik, hogy ha a zuglói polgármesteren múlott volna, akkor ma nem lenne Budapestnek elfogadott klímastratégiája. Karácsony ugyanis nem szavazta meg. Merthogy ott sem volt a közgyűlésen; egy „igen”-gombot nem volt képes megnyomni a klímavédelemért és a budapestiekért. A zöldségéről híres zuglói polgármester aznap máshol őgyelgett inkább; nem vitte rá a lélek, hogy végigülje a fővárosi közgyűlés 2018. április 25-ei unalmas ülését. És hogy mit csinált a klímavédelem helyett, amelynek megszavazása már csak saját mércéje szerint is a kötelessége lett volna? Bement a Kálmán Olgához a Hír TV-be pletyózni egy jót. Ennyi.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.