klímaváltozás
Növényevő állatok betelepítésével meggátolható az északi tundra olvadása
Az északi-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait – vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják. A brit tudósokat némileg megelőzték orosz és amerikai kollégáik, akik évekkel ezelőtt egykor őshonos állatfajokat, bölényeket, tulkokat és a hideget jól bíró kecskeféléket telepítettek be Szibériába, hogy azok lelegeljék a felesleges erdőket, ezzel meggátolják az örökké fagyott talaj felolvadását, és ezzel a hatalmas mennyiségű metán a légkörbe kerülését. A vadon élő, de folyamatosan megfigyelt állatok jól érzik magukat, és az eredmények eddig a kezdeményező szakembereket igazolják. Jeszenszky–Orbán-vita a jobb- és baloldali klímavédelemről: "nekünk megoldásaink, nekik szlogenjeik vannak" (PS-videó!)
A környezetvédelemnek és a klímaváltozásnak alapvetően nem egy politikai kérdésnek, hanem egy természetes ügynek kellene lennie, amiben minden politikai oldal egyetért. De ha ideológiák alapján osztjuk fel a világot, akkor inkább a konzervatív oldalhoz áll közelebb a természet védelme – adta meg az alaphangot Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár Jeszenszky Zsolt bevezető kérdésére, miszerint van-e jobboldali környezetvédelem. A beszélgetés a budapesti belvárosban, meghökkentő módon egy pizzériában, a Belli di Mammában, méghozzá egy villanymeghajtású, környezetbarát kemence előterében zajlott le. Az ideológiai és kultúrantropológiai körök után olyan ködoszlatásokról is beszélgettek, mint a mangó ökológiai lábnyoma, a Kárpát-medence klímája, a Pentagon tanulmánya a klímaváltozás nemzetbiztonságra gyakorolt hatásairól, a belvárosi gyerekként nem értelmezhető méhtelepítés és a zöldpolitikának álcázott kommunizmus. "Jeszenszky egy pizzériában beszélget" sorozatunk első részét láthatják.