kommunizmus
Rákositól kölcsönvett szlogennel kampányol évek óta az ellenzék
Fizessenek a gazdagok! Ismerős szlogen? Igen, ezzel plakátolták tele a Facebookot az ellenzék megmondóemberei az utóbbi években. Ezt a bölcsességet pedig nem máshonnan kölcsönözték, mint Rákosi Mátyás azonos című pamfletjéből. Az ideológiai örökség eddig is világos volt, mindenesetre most már nyilvánvalóvá tették, hogy a baloldal nem tagadja meg kommunista gyökereit.Teljesen cenzúrázhatják a kommunizmus mintegy százmillió áldozatát
Előítéletességre hivatkozva törölhetik az internetes enciklopédia A kommunista rezsimek alatt elkövetett tömeggyilkosságok című rovatát – írja a mandiner.hu. A szócikkben szerepel egy lista, amelyen Sztálin, Mao Ce-tung, Pol Pot és Kim Dzsongil felelősségét boncolgatják. Sztálin bűnei között Ukrajna kiéheztetése, a nagy tisztogatás, a kulákok kivégzése és a Gulag-rendszer fenntartása tűnik fel. Mao felelősségét többek között a közel húszmillió ember halálát okozó Hosszú Menetelés kapcsán boncolgatják, de a listán szerepelnek a Kubában, Jugoszláviában, Romániában, Kelet-Németországban és Észak-Koreában történt kommunista indíttatású tömeggyilkosságok is - megfelelő forráslistával megtámogatva. Ez a terjedelmes lista a mostani vádak szerint „torzítóan antikommunista” nézeteket tükröz, éppen ezért törlésre alkalmas.Varga Judit: emberarcú kommunizmus nem létezik
A magyarok nemzeti identitása, gyökereihez való ragaszkodása, kitartása mindig segített átvészelni a sorscsapásokat – mondta az igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott központi megemlékezésen, csütörtökön, Budapesten. Varga Judit úgy fogalmazott: ezért lehetünk még mindig itt, a Kárpát-medence legnépesebb és legerősebb nemzeteként.A szovjet titkosszolgálat ölette meg a magyar püspököt
1947-ben ezen a napon végzett Romzsa Tódorral, a szovjet titkosszolgálat. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Facebook-oldalán olvasható emlékiratból kiderül, mivel vívta ki a püspök az elnyomó szovjet megszállók bosszúját, milyen köze volt a halálához Hruscsovnak és hogyan szolgálták ki az áruló kollaboránsok a moszkvai központ utasításait.Schmidt Mária: Kis Jánosnak nincs mondanivalója az utókor számára
Egy gyáva élet címmel közölte írását a Látószögblogon Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az SZDSZ alapító tagjáról, első elnökéről, Kis Jánosról, aki szerinte nem képes kiszabadulni a marxizmus fogságából, az utókor számára pedig nincs mondanivalója. Ezt annak apropóján írta a bejegyzés szerzője, hogy olvasta Kis Szabadságra ítélve című könyvét, amelynek szerinte jobb lett volna azt a címet adni, hogy Rabságra ítélve.Kell-e félni a medvétől?
Persze, hiszen ismerjük a székely mondást, de most nem arról a medvéről lesz szó, hanem az elsőként Shakespeare-nél felbukkanó, az 1800-as évektől kezdve egyre gyakrabban használt, majd a XX. században végképp elterjedt metaforáról, amely Oroszországot a medvéhez hasonlítja. Szóval kell-e félnünk Oroszországtól? Ha szüleink, pláne nagyszüleink generációját kérdezzük, akkor a válasz egyértelmű. Olyan szocializációs minták, olyan mélyre ivódott, zsigeri – sokuknál gyerekkori – benyomások, beidegződések dolgoznak a fejükben, amelyek egész egyszerűen kitörölhetetlenek, felülírhatatlanok.A hidegháború győztese nem Amerika, hanem a globális pénzelit volt – Elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en!
Hálózatok egykor és most – elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en! A kiváló és népszerű történész portálunknak írt cikkeiben pontról pontra, kulcsfiguráról kulcsfigurára bemutatja azt a hálózatot, amely mind a múlt századunkat, mind ezt a századot meghatározza. Az első részben egyfajta bevezetésként körüljárja, hogyan is telepedett és telepszik rá ez a folyamatosan átalakuló, de valójában nagyon is örök „társadalomjobbító” erő a világra. „Minden „társadalomjobbítónak” és „egyenlősítőnek” álcázott ideológia mára csak a gyökereitől erőszakkal elszakított ember kihasználásáról és a hatalom koncentrációjáról szól, vagyis valójában emberellenes. Olyan az egész, mint egy évszázadok alatt fokozatosan levezényelt mesterterv, amelynek középpontjában mindig a hatalom és a pénz állt. Minden történelmi lépcsőfokon voltak valakik a háttérben, akik az adott pillanatban haszonélvezői voltak az addig elért „eredményeknek”. A Mediciek, a Fuggerek, a Rothschildok vagy a Rockefellerek szerepe közismert, és a kortárs pénzhatalmi centrumokból is ismerünk néhány nevet, multinacionális gigavállalatok tulajdonosait, akik számára a fogyasztóvá degradált tömeg az éltetőerő. Megvásárolják az újságírókat, létrehoznak „civilszervezeteket”, megválasztatják a számukra megfelelő politikusokat, vagy egyéb közfunkciókat ellátó személyeket – egy fokozatosan terebélyesedő hálózat apró építőköveit.” Ismerős? Jó szórakozást nem kívánhatunk, de a látás képessége hosszabb távon csak a javunkra válhat."A Lenin-fiúk ma is köztünk élnek" – Augusztus 25-én mutatják be Stefka István hiánypótló filmjét, A halál népbiztosát
Ki kell mondani végre az igazságot és leleplezni a hazugságot, amire a kommunisták a hőseiket építik. Szembesíteni kell a magyarságot a kommunisták valódi bűneivel, mert a fiatalok, még az egyetemeken a történelem szakos hallgatók sem hallják a teljes igazságot a vörösterrorról és arról, hogyan árulták el, játszották ki az ellenségnek már Trianon előtt az országot és nem lehet nem párhuzamot vonni akkori tetteik és a politikai utódok mostani tettei között. A Lenin-fiúk, egy Fekete-Győr vagy egy Szabó Tímea képében ma is köztünk élnek. A Lenin-fiúk örökösei azok, akik lejáratják, feljelentik és kijátsszák a saját hazájukat, mert a hatalom megszerzéséért bármire képesek - erről beszélt lapigazgatónk, Stefka István legújabb filmje, a Halál népbiztosa közelgő bemutatója apropóján a PestiSrácok.hu-nak. A tanácsköztársaság 133 napjának igaz történetét és Szamuely Tibor népbiztos gyilkoló géppé válásnak történetét feldolgozó, dramatizált jelenetekkel gazdagított dokumentumfilmet augusztus 25-én, 18 órakor mutatják be a József Attila Színházban.Kísértet járja be a Nyugatot, és hiába kapcsoljuk fel a lámpát, nem tűnik el – 2. rész
A cikk első részében arról volt szó, hogy a marxista ideológia hogyan öltött új ruhát, hogyan gyűrte le a médiát, az egyetemeket és a szórakoztatóipart, és hogyan bújik újabb és újabb, általa a többségi társadalomról leszakított kisebbségek mögé. Most bemutatjuk, hogy egyáltalán nem elméleti kérdésről van szó; a kommunizmus kísértete huhog az amerikai és a német politikában is.Ajánljuk még

















