kommunizmus
Már megint szégyellik a magyarságukat a baloldalon – Lehet, hogy mindig így éreznek?
A baloldal nem képes felülemelkedni az 1919-ben letett alapokon. Az internacionalizmuson, a nemzet teljes háttérbe szorításán és lenézésén, azon az elven, hogy minden akkor jó, ha nem jó semmi. Aki építkezni akar, jót akar a hazájának, az nem így gondolkodik. A nemzeti minimumot tartó, máshogyan, de mégis nemzetben gondolkodó baloldal óriási hiánycikk Magyarországon. Amikor pedig baj van a világban, amikor válság vagy háború van, akkor élik ki igazán elfojtott dühüket, akkor vagdalkoznak, igyekeznek mélyíteni a válságot, a zavarosban halászni. Egyre több erre a példa, a Népszava gyűlölködői pedig örömmel álltak be a sorba: egyikük úgy nyitja sorait, hogy "1944–45 gyászos időszaka óta soha nem volt ilyen rossz magyarnak lenni". Úgy látszik, ezeknek az embereknek csak a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és Kádár-korszak alatt volt jó magyarnak lenni. Gyurcsány azonban már megmondta korábban: el lehet innen menni!Rákosi Mátyástól kölcsönzött szlogennel tüntetnek Jámborék az egyik budapesti kaszinó előtt
„Fizessetek, gazdagok” felkiálltással tüntet a kommunista elveket nyíltan valló Szikra Mozgalom a budapesti Vigadó utcában lévő Las Vegas Casino Tropicana előtt, élén a nemrég a parlamentbe bekerülő, a felszólalásait bizonytalanul a laptopjáról felolvasó, olykor nyárfalevélként remegő Jámbor Andrással. A bejáratot eltorlaszoló maroknyi ember azt követeli, hogy államosítsák a kaszinókat és a kormány ne a kisemberekkel fizettesse meg a válságot, hanem azokkal, akiknek óriási a vagyonuk, mégsem adnak a közösbe.Feltámad az NDK – Szocializmust akarnak a németek
Markus Krall német közgazdász, pénzügyi szakértő a nyugati szocializmusról, az euróövezet válságáról és kiváltó okairól beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A szakértő meglehetősen lesújtó képet festett a Nyugat-Európában kialakulóban lévő új "tervgazdaságról". A szocializmus ugyanis már egyre inkább régi, "proletáros" formáját magára öltve igyekszik újra visszatérni Németországba.Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Kádárék megzsarolták a zsidó államot 1957-ben - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elképesztőnek hangzik a sztori, de tény, hogy 1957-ben Kádárék megzsarolták a zsidó államot. 1957-ben a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány többszázezer dollárt követelt Izraeltől arra hivatkozva, hogy a Palesztinába kivándorló magyarországi zsidók értéktárgyait az izraeli követség segített kijuttatni az országból - állítja a témát kutató Borvendég Zsuzsanna történész. Bár Kádárék régóta tudtak erről, később mégis lopásként értékelték a történteket, mivel nagyon kellett nekik a pénz. Azt mondták; csak akkor támogatják tovább a zsidók kivándorlását, ha Izrael fizet nekik. Az ügyletet Izraellel az a Fekete János bonyolította le, aki maga is zsidó származású volt. A későbbi hitelzsonglőr, Fekete János MNB-s bankvezér mindent bevetett, hogy pénzt csikarjon ki az izraeli kormányból, ám írásban sosem garantálta, hogy ennek fejében a továbbiakban nem gördítenek akadályt a magyarországi zsidók kivándorlása elé - mondta el a PS Tv-nek Borvendég Zsuzsanna. A máig nem túl ismert sztori, a kádári hatalom nagy blöffje és Fekete János menő pókerjátékosakat megszégyenítő húzásainak részletei kiderülnek a videóból!EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!Varga Judit: „tudtuk, milyen az, amikor nem mondhatod el a véleményedet”
Interjút adott a The American Conservative nevű lapnak Varga Judit. Az igazságügy-miniszter Európa jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejtette: „van egy nemzeti, szuverén, konzervatív kormány, és azonnal támadják”. A politikus az európai kötelékhez való visszatérés magyar élményét a háborúból hazatérő katonához hasonlította, aki azt tapasztalja, hogy családja és közössége óriásit változott. Varga kifejtette, hogy a kommunizmus alatt, a magyar népben megmaradt a „szabadság iránti erős vágy”.Varga Judit: a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit
Nagyon fontos hiányt pótol az Egyesült Államokban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa, hiszen emlékezteti a felnövekvő generációkat arra itt is, hogy mi történt sok-sok évtizeddel ezelőtt, és hogy a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kommunizmus Áldozatainak Múzeumában, Washingtonban.A Kádár-érában még csempészhálózatot vezetett, de a rendszerváltás után már menő ügyvédként dolgozott - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Csempészek és cégéres gazemberek dolgoztak a kommunista állambiztonság kötelékében. Ezek a káderek jól kiismerték magukat Nyugaton, kapcsolatban álltak például az NSZK legsötétebb alvilági bűnözőivel. Kádár ügynökei a belügyi hírszerzés által védett fekete kereskedelmet folytattak. Úgy hozták-vitték a csempészárukat az osztrák határon, mint a cukrot. Szexlapok, TDK-kazetták, farmer, parfüm - nekik mindegy volt, a lényeg, hogy a '80-as évek végén busás haszonnal tudták ezeket eladni. A bevételből részesült a csempész, aki amúgy ügynökként dolgozott, de minden bizonnyal jutott belőle az állambiztonság magasrangú tisztjeinek is. Kéz-kezet mos alapon működött minden. Aztán jött 1990 és ezek az emberek a pénzzel együtt kámforrá váltak. Sokan közülük "megtisztulva", mintha mi sem történt volna, tisztes polgári állásokba kerültek. Volt köztük olyan, aki menő ügyvéd lett és a legutóbbi időkig élvezhette nem csak az ügyvédi díjak, hanem alighanem a több éves csempészmunka gyümölcsét is. Most azonban Borvendég Zsuzsanna történésszel tettünk arról, hogy ne fedje őket és üzelmeiket jótékony homály! Hallgassátok, nézzétek!Olasz meló és Dopeman – Az újjáéledt, hardcore Politikai Hobbista első adása
A hosszúra nyúlt szünet után ismét van Politikai Hobbista a Ps TV-n. Csupa-csupa olyan dumával, amit televízióban még sípszóval sem lehetne kitakarni. Nagyobb, hosszabb, vágatlanabb – az utóbbi nem teljesen igaz, mert Dopeman az adás közben hívta fel Jeszyt.Ajánljuk még

















