kommunizmus
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Már megint szégyellik a magyarságukat a baloldalon – Lehet, hogy mindig így éreznek?
A baloldal nem képes felülemelkedni az 1919-ben letett alapokon. Az internacionalizmuson, a nemzet teljes háttérbe szorításán és lenézésén, azon az elven, hogy minden akkor jó, ha nem jó semmi. Aki építkezni akar, jót akar a hazájának, az nem így gondolkodik. A nemzeti minimumot tartó, máshogyan, de mégis nemzetben gondolkodó baloldal óriási hiánycikk Magyarországon. Amikor pedig baj van a világban, amikor válság vagy háború van, akkor élik ki igazán elfojtott dühüket, akkor vagdalkoznak, igyekeznek mélyíteni a válságot, a zavarosban halászni. Egyre több erre a példa, a Népszava gyűlölködői pedig örömmel álltak be a sorba: egyikük úgy nyitja sorait, hogy "1944–45 gyászos időszaka óta soha nem volt ilyen rossz magyarnak lenni". Úgy látszik, ezeknek az embereknek csak a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és Kádár-korszak alatt volt jó magyarnak lenni. Gyurcsány azonban már megmondta korábban: el lehet innen menni!
Rákosi Mátyástól kölcsönzött szlogennel tüntetnek Jámborék az egyik budapesti kaszinó előtt
„Fizessetek, gazdagok” felkiálltással tüntet a kommunista elveket nyíltan valló Szikra Mozgalom a budapesti Vigadó utcában lévő Las Vegas Casino Tropicana előtt, élén a nemrég a parlamentbe bekerülő, a felszólalásait bizonytalanul a laptopjáról felolvasó, olykor nyárfalevélként remegő Jámbor Andrással. A bejáratot eltorlaszoló maroknyi ember azt követeli, hogy államosítsák a kaszinókat és a kormány ne a kisemberekkel fizettesse meg a válságot, hanem azokkal, akiknek óriási a vagyonuk, mégsem adnak a közösbe.
Feltámad az NDK – Szocializmust akarnak a németek
Markus Krall német közgazdász, pénzügyi szakértő a nyugati szocializmusról, az euróövezet válságáról és kiváltó okairól beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A szakértő meglehetősen lesújtó képet festett a Nyugat-Európában kialakulóban lévő új "tervgazdaságról". A szocializmus ugyanis már egyre inkább régi, "proletáros" formáját magára öltve igyekszik újra visszatérni Németországba.
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Kádárék megzsarolták a zsidó államot 1957-ben - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elképesztőnek hangzik a sztori, de tény, hogy 1957-ben Kádárék megzsarolták a zsidó államot. 1957-ben a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány többszázezer dollárt követelt Izraeltől arra hivatkozva, hogy a Palesztinába kivándorló magyarországi zsidók értéktárgyait az izraeli követség segített kijuttatni az országból - állítja a témát kutató Borvendég Zsuzsanna történész. Bár Kádárék régóta tudtak erről, később mégis lopásként értékelték a történteket, mivel nagyon kellett nekik a pénz. Azt mondták; csak akkor támogatják tovább a zsidók kivándorlását, ha Izrael fizet nekik. Az ügyletet Izraellel az a Fekete János bonyolította le, aki maga is zsidó származású volt. A későbbi hitelzsonglőr, Fekete János MNB-s bankvezér mindent bevetett, hogy pénzt csikarjon ki az izraeli kormányból, ám írásban sosem garantálta, hogy ennek fejében a továbbiakban nem gördítenek akadályt a magyarországi zsidók kivándorlása elé - mondta el a PS Tv-nek Borvendég Zsuzsanna. A máig nem túl ismert sztori, a kádári hatalom nagy blöffje és Fekete János menő pókerjátékosakat megszégyenítő húzásainak részletei kiderülnek a videóból!
EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!
Varga Judit: „tudtuk, milyen az, amikor nem mondhatod el a véleményedet”
Interjút adott a The American Conservative nevű lapnak Varga Judit. Az igazságügy-miniszter Európa jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejtette: „van egy nemzeti, szuverén, konzervatív kormány, és azonnal támadják”. A politikus az európai kötelékhez való visszatérés magyar élményét a háborúból hazatérő katonához hasonlította, aki azt tapasztalja, hogy családja és közössége óriásit változott. Varga kifejtette, hogy a kommunizmus alatt, a magyar népben megmaradt a „szabadság iránti erős vágy”.
Varga Judit: a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit
Nagyon fontos hiányt pótol az Egyesült Államokban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa, hiszen emlékezteti a felnövekvő generációkat arra itt is, hogy mi történt sok-sok évtizeddel ezelőtt, és hogy a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kommunizmus Áldozatainak Múzeumában, Washingtonban.Ajánljuk még
Lucky Strike az orosz hírszerzés fantomja
Az orosz hírszerzőtiszt olyan, mint egy fantom a nyugati titkosszolgálatok számára.
Irán időt akar nyerni és láthatóan még rengeteg rakétával rendelkezik
Brüsszel ennek ellenére megszavazta a huszadik szankcióscsomagot Moszkva ellen.
GeoRGpolitika – Melegpornó etika órán elsősöknek a német gimiben
Nonbináris, azaz magukat sem férfinek, sem nőnek nem valló aktivisták tartottak szexuális oktatást a Schleife Gimnázumban Szászországban.
Mit akarnak a Tiszapárt szektatagjai, mi nem jó nekik Magyarországon?
Persze azért védett áron tankolnak és kihasználnak minden támogatást, amit a Fidesz nyújtott nekik.
