kommunizmus
A liberálkommunista "kultúra" lényege, hogy mindig valaki más a hibás
A neomarxista, haladó média azonnal védeni kezdte a transznemű iskolai lövöldözőt, szerintük a gyilkos maga volt az áldozat, mivel a társadalom kirekesztette és hergelte őt, ezért nem látott más kiutat, csak azt, hogy kiterjesztett öngyilkosságot követ el, de előtte magával visz néhány teljesen ártatlan embert, köztük 9 éves gyerekeket. A haladók viselkedése nem meglepő, napjaink liberálmarxista kultúrájának az alapja, hogy mindig valaki más a hibás, de nem csak a transzneműek hibáztatják és gyűlölik a normális embereket, de például a vegánok is a húsevőket hibáztatják, a túlsúlyosak pedig azokat, amik sportolnak. A lényeg, hogy a baloldal soha semmiért nem akarja vállalni a felelősséget, és eszük ágában sincsen fejlődni és tenni valamit azért, hogy jobb emberek legyenek.
XX. Század Intézet: Kína elsősorban kínai és csak formálisan kommunista
Ahogy növekszik a feszültség a világ nagyhatalmai között, egyre fontosabb ismernünk őket, és fürkészni, hogy melyiküktől mire számíthatunk. Kiváltképp igaz ez Kínára, amely – akár kettő, akár több pólusú lesz az eljövendő világ –, úgy tűnik, biztosan az egyik pólus lesz. A keleti óriás nyomorgó tömegek hazájaként és a Nyugatnak kiszolgáltatott félgyarmatként kezdte a XX. századot, és innen kapaszkodott fel mára az Egyesült Államok legfőbb kihívójává, ami bárhonnan nézve szédületes felzárkózást jelent. Annak ellenére, hogy a nyugati világrend által meghatározott pályán tudott jelentősen lefaragni az amúgy tetemes hátrányából, mutatja az alkalmazkodóképességét, ugyanakkor az általa bejárt pályaív mégis jellemzően kínai. Ennek volt kulcsfigurája a vezetőként Maót váltó Teng Hsziao-ping. Az ő munkásságán keresztül kerülhettünk közelebb Kína rejtélyéhez a XX. Század Intézet Félmúlt című podcastbeszélgetésének idei első adásában, amelyben Baczoni Dorottya igazgató vendége volt Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója.
A baloldal valahogy mindig a magyar gazdáktól venne el – Már több mint százezren csatlakoztak a Márki-Zay-féle földadó ellen indított petícióhoz
Már több mint 100 ezren írták alá a földadó elleni petíciót, amelyet a magyar gazdák védelmére indított tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, miután Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerdán.
A kommunizmus a polgárság megtévedése volt – Alexa Károly járt Az Öregnél
A kommunizmus forrása a jólétében és kiégettségében szellemi csapongásokba süllyedt polgárság volt, kezdeti alakjai mind művelt és olvasott emberek voltak, kivéve talán Sztálint. A polgárságnak pont ezért kell vigyáznia magára, hiszen a jó ötletek végül népirtáshoz vezetnek. Az Öreg vendége Alexa Károly József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész volt.
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Az USA már jóval a rendszerváltoztatás előtt felismerte a Magyarországban rejlő üzleti lehetőségeket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Már a ’80-as évek elején elkezdődött az a folyamat, amely az USA kelet-európai térfoglalását jelentette. Magyarországgal speciális céljuk is volt. Először a gazdasági térhódítást készítették elő, kihasználva, hogy Magyarország a térségben kivételként nem protekcionista gazdasági rendszert működtetett - állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A ’80-as évek második felétől aztán a politikai, kulturális gyarmatosítás is megkezdődött. Ebben tevékeny szerepet játszott a CIA, akit akkoriban Mark Palmer nagykövet képviselt Magyarországon, ugyanakkor a rendszerváltáskor más titkosszolgálatok is rendkívül aktívak voltak hazánkban - mondja Borvendég Zsuzsanna. Mindez azonban már egy régóta tartó folyamat záróakkordja volt, hiszen a '60-as évektől megkezdődött a kapcsolatfelvétel a kádári Magyarország és az USA között. Az olyan üzletemberek, mint Cyrus Eaton, Armand Hammer célul tűzték ki, hogy a szocialista blokkban a Szovjetunió után Magyarországon is megvetik lábukat, így a kommunista rendszer összeomlása után előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Részletek a videóban!
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Már megint szégyellik a magyarságukat a baloldalon – Lehet, hogy mindig így éreznek?
A baloldal nem képes felülemelkedni az 1919-ben letett alapokon. Az internacionalizmuson, a nemzet teljes háttérbe szorításán és lenézésén, azon az elven, hogy minden akkor jó, ha nem jó semmi. Aki építkezni akar, jót akar a hazájának, az nem így gondolkodik. A nemzeti minimumot tartó, máshogyan, de mégis nemzetben gondolkodó baloldal óriási hiánycikk Magyarországon. Amikor pedig baj van a világban, amikor válság vagy háború van, akkor élik ki igazán elfojtott dühüket, akkor vagdalkoznak, igyekeznek mélyíteni a válságot, a zavarosban halászni. Egyre több erre a példa, a Népszava gyűlölködői pedig örömmel álltak be a sorba: egyikük úgy nyitja sorait, hogy "1944–45 gyászos időszaka óta soha nem volt ilyen rossz magyarnak lenni". Úgy látszik, ezeknek az embereknek csak a Tanácsköztársaság, a Rákosi- és Kádár-korszak alatt volt jó magyarnak lenni. Gyurcsány azonban már megmondta korábban: el lehet innen menni!
Rákosi Mátyástól kölcsönzött szlogennel tüntetnek Jámborék az egyik budapesti kaszinó előtt
„Fizessetek, gazdagok” felkiálltással tüntet a kommunista elveket nyíltan valló Szikra Mozgalom a budapesti Vigadó utcában lévő Las Vegas Casino Tropicana előtt, élén a nemrég a parlamentbe bekerülő, a felszólalásait bizonytalanul a laptopjáról felolvasó, olykor nyárfalevélként remegő Jámbor Andrással. A bejáratot eltorlaszoló maroknyi ember azt követeli, hogy államosítsák a kaszinókat és a kormány ne a kisemberekkel fizettesse meg a válságot, hanem azokkal, akiknek óriási a vagyonuk, mégsem adnak a közösbe.Ajánljuk még
Lemondta Donald Trump a budapesti csúcstalálkozót
Szankciókat vezet be Washington Oroszország ellen.
Botrány! Felfegyverzett osztrák rohamrendőrök ejtették túszul a Fradi szurkolók vonatát. FRISSÍTVE!
Lincshangulat alakult ki Hegyeshalom vasútállomásán, ahol az osztrák rendőrök kvázi túszul ejtették a fradista szurkolók különvonatát.
Szeretetország - Bántalmazták a tiszások a közmédia riporterét
Bütyök hívei több alkalommal is bántalmazták Császár Attilát.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
