kommunizmus
Mózes sorsa – A jövőt nem piszkálva a múltban maradni
Igaz, hogy régebben ÁVH-s volt, de később úgy kedveltük a tévében. Igaz, hogy fegyveresen védte '56-ban a pártházat, de jószándékú, emberarcú kommunista volt. Igaz, hogy pályafutásokat, életeket tört ketté, de hát olyan jó humora volt. Nagy Imre valóban kommunista volt, de a mártírsága így meg úgy meg amúgy. Hány meg hány ilyen mentegetéssel találkozhattunk már a jobboldalon! Amikor fejben nem sikerül kilépni a kommunisták által megalkotott keretrendszerből, akkor születnek meg az ilyen mentegetések. A kommunisták, vagyis a több, mint négy évtizeden át fenntartott rezsimjük által alapjaiban befolyásolt szocializáció sokakat tart fogva, önhibájukon kívül persze. Ám aki – főleg aktív közéleti emberként – nem tud ezen érzelmileg túllépni, az nem tud rendesen megérkezni abba a világba, amelyet a poshadt posztkommunizmus helyébe akarunk tenni. Addig vicces a kommunista, amíg kicsipkézik, és bohóccá festik – Lenin és Sztálin eddig ismeretlen arca a Terror Házában
A Terror Háza sokat megélt, sok ocsmányságot látott falai közt nemcsak borzongani szabad a kegyetlenségeken, hanem adott esetben ki is lehet nevetni azokat a kisszerű bűnöző bohócokat, akik mindezt elkövették. A kommunizmus megvalósítása és az üldözések persze egyáltalán nem voltak viccesek az elszenvedők számára, az elkövetőket viszont csak az emelte ki a röhejes kategóriából, hogy hatalomra jutottak. Ahogy a torz kommunista ideológia mai hívei is nevetségesen erőlködnek az újbóli bevezetésén, de csak addig őszinte a mosolyunk, amíg ne adj' Isten hatalomra jutnak. A kommunizmus fő bűnözőiből csinált viccet Havadtőy Sámuel – külföldön ismert nevén Sam Havadtoy – magyar–brit–amerikai kortárs művész a Terror Háza Múzeum időszaki tárlatán, amelyet szerdán nyitottak meg Nagy bűntetthez nagy eszme kell címmel. Még a rendszerváltás ellopását is lehazudta a Hálózat – Honi felderítés (Videó)
Nincs közös katarzis, nincs nemzeti sikerélmény a rendszerváltásban, és ez nem ok nélküli. Csak sok-sok egyéni kiábrándulás története van, a csalódásé. Amit elsikkasztottak a magyaroktól a kommunizmus évtizedei alatt, abból szerezték meg a maradékot a kommunizmus bukásakor ugyanazok a tolvajok. A kommunista diktatúra gazdasági, véleményformáló és titkosszolgálati hálózatát szinte teljes egészében átmentették a rendszer/módszerváltáson, így értelemszerűen a tényleges hatalmat is. Ez a polip mindent átfont a karjaival, mindenhol a régi elvtársak szekerét tolta és szennyesét mosta, minden nemzeti szellemiségű igyekezetet lefojtott, nevetségessé tett. A kommunizmus véget ért 1989–90-ben, de az atlantistává átöltözött kommunista hálózat befolyása nem – az még ma is jelen van az életünkben. Kikből áll ez a hálózat? Hogyan lettek az ÁVH-s terroristákból a színfalak mögött impexes üzletemberek, kultúraszervezők meg humoristák, a kínvallatók burokban született gyerekeiből pedig a színfalak előtt nyugatos mintademokraták? Mező Gáborral, a Hálózat kutatójával jártunk utána Magyarország 1945 utáni többszöri megnyomorításának. Lenin szellemét viszik Jámbor Andrásék a parlamentbe – ezzel együtt az erőszakot a közéletbe
Nem görögdinnye, kívül mégis zöld, belül pedig piros – mi az? Párbeszéd – A Zöldek Pártja. Ugyan nem egy valódi szervezetről, csupán egy fővárosi médiaattrakcióról beszélünk, és már Karácsony Gergely sem igényli a háttértámogatását (aki egyébként is rég lemondott az elnöki pozícióról), mégis frakciójuk van. Ahol ott ül Jámbor András, aki egy tőrölmetszett kommunista szervezet, a Lenin újságjáról elnevezett Szikra Mozgalom vezetője. A szivárványkoalíció legvörösebb spektruma, amely évek óta reklámozza az Antifa mozgalmat, s amelynek „hála” Magyarországon is megjelent a szélsőbalos terror a főváros utcáin. Most meg kiderült, hogy tagságuk egy része randa pedofil botrányban is érintett lehet. Mikor fog végre elhatárolódni a hazai, kívülről irányított baloldal és a párbeszéd az alávaló, gyermekbántalmazó kommunistáktól?