kommunizmus
A brit Munkáspárt bevezetné a digitális kommunizmust, de az Apple közbeszólt
Amikor kommunizmusról beszélünk, az első dolog, ami eszünkbe jut, az az éhezés. A briteket ez a veszély nem fenyegeti. A kommunizmus másik ismérve – a diktatúra és a totális kontroll – azonban már igen. Ez persze nem úgy néz ki, mint a filmekben, ahol minden sarkon rendőrök állnak és a hatalom kamerákkal figyeli a járókelőket. Erre ma már semmi szükség. A brit rendőrnek szinte már amúgy sincs jogköre semmire, a megfigyelésre pedig ott a mobiltelefon. "De a kormány mégsem mászhat bele a mobilodba! Ez nem Kína" – hangzik el az első ránézésre jogosnak vélt kritika a gyanútlan polgártárstól. Nem, ez valóban nem Kína, a Munkáspárt azonban Munkáspárt marad.Elon Musk bezáratná az amerikai finanszírozású Szabad Európát – ami nem egyenlő a hidegháború idején működő rádióval
Nagy port kavart a liberális médiavilágban, hogy Elon Musk egyetértett azzal, hogy be kell zárni az amerikai adófizetők pénzéből működő, 2020-ban indult Szabad Európa Rádiót. Bizony, ez nem ugyanaz a Szabad Európa, ami 1993-ig működött, és amely valódi tájékoztatást adott a kommunista érában, hanem amely folyamatosan hergeli a közvéleményt az Orbán-kormány ellen – és amely a 2022-es választási kampányba is beszállt, láthatóan Márki-Zay Péterék oldalán.A tőke töke, avagy elvtárs, a forradalomnak szüksége van a nemzőszervedre!
Az utolsó igazán kommunista magyarországi portál, a Mérce megfejtette, hogy a gyermeknemzéshez szex kell, tehát a nemi szervünk termelési eszköz, ez viszont egy igazi marxista számára nem nem jelenthet mást, minthogy a nemi szervünket államosítani kell. Nem vicc, tényleg megírták a kapitalista szex kritikáját.Ez még virít, az hervatag...
Az elmúlás csodálatos jellemzése, amit Marcus Aurelius római császár, hadvezér, bölcselő írt meg az Elmélkedések könyvében. Az ókor sztoikus császár filozófusa, aki használta az atom szót, mint a részecskék összességét, világosan látta, hogy az egyik lény siet a létbe, a másik siet el a létből, s abból is, ami most keletkezik valami, máris elmúlt. A világot szakadatlan áramlás, változás újítja meg, mint ahogyan a végtelen örökkévalóságot az idő megállás nélküli folyama frissíti fel.Liberális demokrácia New Yorkban: Trump győzött, tehát mennie kell
Időről időre a hazánkban ideiglenesen állomásozó ellenzék szeret arról lamentálni, hogy ők el vannak nyomva, egy teljes százaléknyi támogatottságuk ellenére sem alakíthatnak kormányt. A celebvilág is látszólag velük van– már amikor nem Kubában bujkálnak a hatóságok elől–, márpedig ők mindenhez is értenek, tehát nem tévedhetnek. Ez a liberális kisebbség ujjtördelve nyünnyög demokratikus alapelvekről (pontosabban) az ő demokratikus alapjogaikról– ugyanis úgy tűnik, a demokrácia is baloldali műfaj. Mint a humor.Nahát, megint nem működött a kommunizmus
A Greta Thunberg inspirálta infantilis klímarettegéstől felvillanyozódva a nemzetközi akadémiai szféra nemrég megtalálta az új kommunista bajnokot, ahol minden öko és minden fenntartható, továbbá olaj híján széndioxidból is keveset eregetnek az égbe: Kubát. Aztán megint jött a valóság, ez a kommunizmus csak nem akar sehol működni.Internacionalizmus és a woke részvénytársaság – avagy a bolsevista régi-új értékrend feléledése.
Erről azért érdemes beszélni, mert mindkét ideológia a ,,múltat végképp eltörölni" gondolatmenetre épül. Tehát a nemzet, a hazafiság, az önazonosság tudat veszélyeket hord magával, mert feltételezi a nacionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus létét. Ennek kifejlesztett változata a bolsevizmus, a kommunizmus -Szovjetunióban valósult meg először-, amely az erőszakkal létrehozott állam-kapitalizmusra épült, azaz minden magántulajdont elvenni az emberektől, bezavarni őket kommunákba, kolhozokba, miközben megfosztják őket a nemzeti érzésektől, valódi történelmi hagyományaiktól, szabadságuktól.Amikor már kommunistának se jó a baloldal
Van egy olyan politikai folyamat, amelyben Magyarország kivételesen nem másolja a nyugatot, hanem irányt mutat annak: ez a (posztmaterialista) baloldallal szembeni társadalmi szkepszis széles, osztályokon átívelő jelensége. A dolog szépséghibája, hogy Európában viszont éppen az ellenkezője volt megfigyelhető, a liberális-globalista erőkkel szemben kialakulóban van egy olyan átfogó kiábrándultság, amely az elmúlt egy évben egy sor meglepőnek mondható eredményt hozott az uniós tagállamok választásain. Gondoljunk csak a Hollandiában(!) relatív többséget szerző Wildeersékre, vagy a Macron elnök trónját meginogtatni képes Nemzeti Tömörülés EP-, és nemzetgyűlési időközi választásokon elért eredményére. Mindezek azonban jobboldali válaszok a baloldal láthatóan elégtelen politikájára, amelyet még természetes folyamatnak is tekinthetünk. Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy a baloldal kritikája már baloldalról is megérkezett például Németországban, ez pedig, lássuk be, nem meglepő fordulat a jelzőlámpa-koalíció eddigi tevékenységét szemlélve.Hisztéria est magistra vitae
Az 2. világháborút követő években az amerikai külpolitika hisztérikusan félt attól, hogy Kína és (É-)Korea után sorban esnek el Dél-Kelet-Ázsia államai, és kerülnek szovjet befolyás alá egy helyi, kommunista kormány irányításával. A vietnámi háborút is emiatt nem voltak képesek elengedni, rettegtek, hogy Vietnám után az Indokínai-félsziget többi országa következik, aztán Malajzia, Indonézia, Burma és végül India is szovjetbarát, kommunista uralom alá kerül. Oktalan volt a félelem, de nem tanultak belőle, sőt. Ma ugyanettől rettegnek, csak Ukrajnától húzzák a vonalat Portugáliáig.Ajánljuk még

















