koronavírus-járvány
Hadházy Ákos: kretén vagy aljas?
Kétségkívül könnyű, kézenfekvő lenne a fenti talányra a bináris megoldás (ti. hogy mindkettő), de azért nézzük meg kicsivel alaposabban, és hátha a végére el is tudjuk dönteni, hogy igazából melyik a kettő közül. A lúdoktor ügyes-bajos dolgait már oly sokszor láttuk-hallottuk, hogy tényleg unalmas, nem is lenne itt semmi látnivaló. A pókember-performansz, majd a földön fekve villantott pókhas vagy a kanapén fekve villantott lukas zokni, a hét pofával üvöltött mészároslőrincezések között űzött méregdrága hobbi (kisrepülőzés), a megmagyarázhatatlan (valójában, dehogy megmagyarázhatatlan, nagyon is megmagyarázható) arcrángások, és a kissé Pierre Richard-os („Balfácán”), egyszerre forradalmári és áldozati szerep. Hatékony nemzetállami cselekvés, nehézkes uniós bürokrácia – a XXI. Század Intézet elemzése
A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben - írja csütörtökön közzétett elemzésében a XXI. Század Intézet. Elemzőik szerint az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az unió bürokratikus intézményei.