kovács attila
Boldogan halt meg, hiszen a forradalomért adta az életét – Egy magyar sportházaspár felemelő története
Földváry-Boér Máriát és férjét, Gurovits Józsefet meggyötörte az élet és a kommunista diktatúra, mégsem éreznek gyűlöletet senki iránt. Mária bátyját a forradalom alatt az ÁVH emberei megölték, de húga szerint boldogan halt meg, mert igaz ügyért harcolt, és hitt a győzelemben. Férje, a kajakozástól eltiltott olimpiai érmes Gurovits József és ő megértették, hogy nem maradhatnak hazájukban, Svájcba mentek, ahol új életet kezdtek. „A házaspárral beszélgetni nemcsak azért nagy élmény, mert két, egykori kiváló sportember különleges élettörténetébe nyerhetünk bepillantást, hanem azért is, mert ennyi családi tragédia, és a sors által rájuk mért mélyütés után is árad belőlük a szeretet, a bizalom, s bár jócskán indokolható is lehetne, mégsem éreznek senki és semmi iránt gyűlöletet. Békében és boldogságban élnek együtt több mint 65 év házasság után is.” Egy csodálatos és felemelő történet második része, vendégszerzőnk, Kovács Attila író, újságíró munkája. Varga Zoltánnak esélye sem volt: a félresiklott rendszerváltozás szerepe a legenda meghurcolásában és halálában (1.)
Olyan cikksorozatot van szerencsénk közölni, amely teljesen más fénytörésben mutatja be Varga Zoltán pályafutását. A Ferencváros és a magyar futball legendája 1968-ban, a Mexikóvárosban zajló olimpia idején – olimpiai formaruhában – távozott hazájából. Éppen 28 évvel később, 1996 szeptemberében imádott anyaegyesülete hívására tért újra haza, amikor a Ferencváros vezetőedzője lett. Alig másfél évtized adatott ezután már csak neki itt a Földön: 2010. április 9-én este, egy öregfiúk-meccsen leállt a szíve, és életét veszítette. A következő cikk és a folytatások bemutatják, miért nem volt esélye Varga Zoltánnak sem akkor, sem később Magyarországon, hogyan fojtotta meg, járatta le az a hálózat, amelynek Varga (ahogyan minden profi, szabad és független ember) az ellenfele, ellensége volt. Kovács Attila újságíró, publicista tanulmánynak megfelelő írással tisztelte meg portálunkat, ezt közöljük három részben. Az újságíró közel került Varga Zoltánhoz, így pontosan látta, hogyan harcolt egy nála hatalmasabb, valójában talán legyőzhetetlen ellenfél ellen. Ha ma kezdene edzősködni, talán már nem tudnák ellehetetleníteni, de a kilencvenes, kétezres években ezt még simán megtehették.