krassó györgy
A rendszer nem váltás melankóliája
Állunk a ravatal mellett. Szitál az eső, fúj a szél. A koporsóban Csengey Dénes. A koporsóban Krassó György. A koporsóban Magyarország. Az égen mintha összeállnának a felhők, ritmustalanul, mégis élesen kiírva – ennyit: nem lehet. Harminc éve történt – a rendszer nem váltás melankóliája.
A Hálózat – Krassó látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az csúnyán megütötte a bokáját (Videó!)
Maroknyi ember Krassó Györgyre emlékezett a legendás rendszerváltó születésnapján, október 19-én. Sajnos tényleg csak maroknyian voltunk. Molnár Tamás (Inconnu), Jakab Lajos (Áramlat Kiadó) és társaik azt is bejelentették, hogy megalakították az Antikommunista Szabad Sajtó Egyesületet, hogy ne csak az antifasisztáknak, de az antikommunistáknak is legyen végre egy közös csoportja. A hetvenes, nyolcvanas évek letagadott, el nem is ismert ellenállóival természetesen Krassóról is beszélgettünk, aki hihetetlenül tisztán átlátott már akkor szinte mindent. Nem véletlenül határolódott el az SZDSZ-től, hiszen felismerte, hogy nem a rendszerváltást, hanem az átmentést képviseli. Ahogyan Gondos Béla, a „Könyves” mondta még korábban: „Látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az bizony csúnyán megütötte a bokáját, míg az előbbiek mindig megúszták egy ejnyebejnyével.” Emlékezzünk a valódi antikommunistákra és adjuk meg nekik, ami jár!
Tiszta szívű izgágák és Kádárék orvos-inkvizítorai: Pákh Tibor és Krassó György találkozása a bolondok házában
Megesett 1981-ben, a Legvidámabb Barakkban, a kommunista uralom végjátékában. Főszereplők: Pákh Tibor, ötvenhatos hős, aki kiállt a diktatúra ellen fellázadt lengyelek mellett, ezért a Lipóton elmebetegeknek szánt módszerekkel kezelték. Valódi bolondokkal tömették, úgy, hogy kis híján megfulladt. Másik főszereplőnk: Krassó György, szintén ötvenhatos hős, örök üldözött, aki belopakodott Pákhhoz a lipóti kórterembe, hogy interjút készítsen a Szabad Európa Rádiónak. Hogy Kádárék legalább ezt ne tudják elhallgatni. Mellékszereplők: több ismert, ismeretlen rendszerváltó, akik akkoriban kiálltak Pákh Tibor mellett. Antihős: egy „Vitéz” fedőnevű pszichológus, valódi nevén Virág János, aki segített bejutni Krassónak Pákhhoz, de mindenről jelentett. Rosszindulatúan, dögszagúan. Tovább antihősök: Tariska István, az elmegyógyintézet vezetője és egy ős-kommunista orvos, dr. Pollner György, aki maga vezényelte Pákh „megtörését”. Nem rajtuk múlott, hogy sikertelenül.
A Krassó–Csengey sarkán állok, míg Demszky a börtönben énekel – Fantáziakép egy párhuzamos Magyarországról
Voltak itt hősök, csak kevesen ismerik őket. Akik valódi rendszerváltást akartak, nem ezt a talmit, ezt a sáraranyt. És igen, volt ellenállás a Kádár-rezsim legvégén is. „Igen, átverte a fél országot az SZDSZ, de ez a bábjáték, ez a játszma nem jelenti azt, hogy nem voltak valódi ellenzékiek. Ahogyan azt sem jelenti, hogy az MDF-fel annyira elégedettek lehetnénk. Nem erről álmodtak a rendszer-szaggatók.” Kesernyés publicisztika a Molnár Tamás-interjú (PestiTV) hatására.
„Az amerikaiak szóltak, hogy ne zavarjuk meg a békés átmenetet” – Molnár Tamással (INCONNU) az ellopott rendszerváltásról
Molnár Tamás néhány társával együtt helyettünk is lázadt, helyettük is beszélt, helyettünk is provokált a nyolcvanas években. Szolnokról elüldözték, állásából kirúgták, ma pedig azt mondják neki, ne számítson nyugdíj-kiegészítésre, mert itt nem volt nemzeti ellenállás. Tényleg nem volt? Miért nem szóltak a nyolcvanas években is a Lipóton kínzott Pákh Tibornak vagy Molnár INCONNU-s társának, Bokros Péternek, aki nyomorogva halt meg pár éve. Molnár úgy látja, rendszerváltásról nem beszélhetünk, inkább csak arról, hogy az internacionalizmust átváltotta a globalizmus. Keresetlen sorok és egy keserédes, de szórakoztató portré a PestiTV A Hálózat című műsorában.
A Krassóról súgó KISZ-es Enyedi Nagy és a posztkommunisták Médiahajója – A háború győzteseinek pöffeszkedő szimbóluma
Minden az MSZP–SZDSZ-hez húzó újságíróknak jutott 1994 után: amíg kirúgott jobboldali riporterek csak egy nullszaldós, de értékteremtő lapot hozhattak létre, addig a „győztesek” a Médiahajón pöffeszkedtek. Amit egy olyan KISZ-es káder indított el, aki a nyolcvanas években még Krassó Györgyről mondott terhelő dolgokat a BM-nek: Enyedi Nagy Mihály. A meghívottak is hasonlóak voltak, Apró Piroskától elkezdve Farkasházy Tivadarig. Valahogy túl kellett élni ezt az időszakot is a jobboldalnak, és lenyelni azt, hogy a posztkommunisták a médiaháború hulláinak nevezték a kirúgott munkatársaikat... Stefka István nem felejt, itt a médiaháború 27. része.
„Ki számolta meg az öngyilkosokat, az elmebeteggé gyűrötteket...” – Krassó György nem véletlenül nem beszélhetett Nagy Imréék újratemetésén
Harmincegy éve, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imrééket. A propagandista, Mindszentyt féregnek nevező Vásárhelyi Miklós beszélhetett a Hősök terén. A Katonapolitikai Osztálynak pénzért dolgozó egykori ügynök, Király Béla szintén. Ötvenhatban megtették a magukét, de előtte vállalhatatlan, megbocsáthatatlan dolgokat műveltek. Június tizenhatodikán pontosan végrehajtották a tervet, a „békés átmenet”, a gondosan kimunkált „kegyeletteljes megemlékezés” rájuk eső szerepét. Vásárhelyi a békés átmenetről, a bizalomról, a megbocsátásról szónokolt, hiszen neki is erre volt szüksége az elszámoltatás helyett. Volt, aki nem beszélhetett, még ott sem lehetett. Krassó György, a következetes, antikommunista ötvenhatos. Három évvel korábban, 1986-ban ezt mondta: „Vérrel jár a forradalom, és kevesen vagyunk? Igen, vérrel jár. Igen, kevesen vagyunk De mivel jár ez a mai, békének csúfolt állapot? Ki számolta meg az öngyilkosokat, az alkoholistákat, az elmebeteggé gyűrötteket, a lepusztult munkahelyek baleseteinek áldozatait... Mindazokat, akik köztünk élhetnének, de céltalanul, nyomorultul pusztulnak el? És akik élnek akik küszködnek még, fáradtan, reménytelenül egyre mélyebbre süllyedve a mocsárba?” Visszatekintünk 1989. június 16-ára, amikor a spiclik a buszokon parádéztak, amíg a radikális rendszerváltókat oda sem engedték a 301-es parcellához.Ajánljuk még
A kipróbált harcosokkal küzd meg az örményekkel és a portugálokkal Marco Rossi
Kihirdette keretét a magyar labdarúgó-válogatott októberi világbajnoki selejtezőire Marco Rossi szövetségi kapitány.
Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.
Csepreghy Nándor államtitkár: Tisztelet a nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak! – Harmincöt éves a SZORAKÉSZ (PS-exkluzív!)
Fennállása harmincötödik évfordulóját ünnepelte a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) a hétvégén, Siófokon.
Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.
