krassó györgy
A rendszer nem váltás melankóliája
Állunk a ravatal mellett. Szitál az eső, fúj a szél. A koporsóban Csengey Dénes. A koporsóban Krassó György. A koporsóban Magyarország. Az égen mintha összeállnának a felhők, ritmustalanul, mégis élesen kiírva – ennyit: nem lehet. Harminc éve történt – a rendszer nem váltás melankóliája.
A Hálózat – Krassó látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az csúnyán megütötte a bokáját (Videó!)
Maroknyi ember Krassó Györgyre emlékezett a legendás rendszerváltó születésnapján, október 19-én. Sajnos tényleg csak maroknyian voltunk. Molnár Tamás (Inconnu), Jakab Lajos (Áramlat Kiadó) és társaik azt is bejelentették, hogy megalakították az Antikommunista Szabad Sajtó Egyesületet, hogy ne csak az antifasisztáknak, de az antikommunistáknak is legyen végre egy közös csoportja. A hetvenes, nyolcvanas évek letagadott, el nem is ismert ellenállóival természetesen Krassóról is beszélgettünk, aki hihetetlenül tisztán átlátott már akkor szinte mindent. Nem véletlenül határolódott el az SZDSZ-től, hiszen felismerte, hogy nem a rendszerváltást, hanem az átmentést képviseli. Ahogyan Gondos Béla, a „Könyves” mondta még korábban: „Látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az bizony csúnyán megütötte a bokáját, míg az előbbiek mindig megúszták egy ejnyebejnyével.” Emlékezzünk a valódi antikommunistákra és adjuk meg nekik, ami jár!
Tiszta szívű izgágák és Kádárék orvos-inkvizítorai: Pákh Tibor és Krassó György találkozása a bolondok házában
Megesett 1981-ben, a Legvidámabb Barakkban, a kommunista uralom végjátékában. Főszereplők: Pákh Tibor, ötvenhatos hős, aki kiállt a diktatúra ellen fellázadt lengyelek mellett, ezért a Lipóton elmebetegeknek szánt módszerekkel kezelték. Valódi bolondokkal tömették, úgy, hogy kis híján megfulladt. Másik főszereplőnk: Krassó György, szintén ötvenhatos hős, örök üldözött, aki belopakodott Pákhhoz a lipóti kórterembe, hogy interjút készítsen a Szabad Európa Rádiónak. Hogy Kádárék legalább ezt ne tudják elhallgatni. Mellékszereplők: több ismert, ismeretlen rendszerváltó, akik akkoriban kiálltak Pákh Tibor mellett. Antihős: egy „Vitéz” fedőnevű pszichológus, valódi nevén Virág János, aki segített bejutni Krassónak Pákhhoz, de mindenről jelentett. Rosszindulatúan, dögszagúan. Tovább antihősök: Tariska István, az elmegyógyintézet vezetője és egy ős-kommunista orvos, dr. Pollner György, aki maga vezényelte Pákh „megtörését”. Nem rajtuk múlott, hogy sikertelenül.
A Krassó–Csengey sarkán állok, míg Demszky a börtönben énekel – Fantáziakép egy párhuzamos Magyarországról
Voltak itt hősök, csak kevesen ismerik őket. Akik valódi rendszerváltást akartak, nem ezt a talmit, ezt a sáraranyt. És igen, volt ellenállás a Kádár-rezsim legvégén is. „Igen, átverte a fél országot az SZDSZ, de ez a bábjáték, ez a játszma nem jelenti azt, hogy nem voltak valódi ellenzékiek. Ahogyan azt sem jelenti, hogy az MDF-fel annyira elégedettek lehetnénk. Nem erről álmodtak a rendszer-szaggatók.” Kesernyés publicisztika a Molnár Tamás-interjú (PestiTV) hatására.
„Az amerikaiak szóltak, hogy ne zavarjuk meg a békés átmenetet” – Molnár Tamással (INCONNU) az ellopott rendszerváltásról
Molnár Tamás néhány társával együtt helyettünk is lázadt, helyettük is beszélt, helyettünk is provokált a nyolcvanas években. Szolnokról elüldözték, állásából kirúgták, ma pedig azt mondják neki, ne számítson nyugdíj-kiegészítésre, mert itt nem volt nemzeti ellenállás. Tényleg nem volt? Miért nem szóltak a nyolcvanas években is a Lipóton kínzott Pákh Tibornak vagy Molnár INCONNU-s társának, Bokros Péternek, aki nyomorogva halt meg pár éve. Molnár úgy látja, rendszerváltásról nem beszélhetünk, inkább csak arról, hogy az internacionalizmust átváltotta a globalizmus. Keresetlen sorok és egy keserédes, de szórakoztató portré a PestiTV A Hálózat című műsorában.
A Krassóról súgó KISZ-es Enyedi Nagy és a posztkommunisták Médiahajója – A háború győzteseinek pöffeszkedő szimbóluma
Minden az MSZP–SZDSZ-hez húzó újságíróknak jutott 1994 után: amíg kirúgott jobboldali riporterek csak egy nullszaldós, de értékteremtő lapot hozhattak létre, addig a „győztesek” a Médiahajón pöffeszkedtek. Amit egy olyan KISZ-es káder indított el, aki a nyolcvanas években még Krassó Györgyről mondott terhelő dolgokat a BM-nek: Enyedi Nagy Mihály. A meghívottak is hasonlóak voltak, Apró Piroskától elkezdve Farkasházy Tivadarig. Valahogy túl kellett élni ezt az időszakot is a jobboldalnak, és lenyelni azt, hogy a posztkommunisták a médiaháború hulláinak nevezték a kirúgott munkatársaikat... Stefka István nem felejt, itt a médiaháború 27. része.
„Ki számolta meg az öngyilkosokat, az elmebeteggé gyűrötteket...” – Krassó György nem véletlenül nem beszélhetett Nagy Imréék újratemetésén
Harmincegy éve, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imrééket. A propagandista, Mindszentyt féregnek nevező Vásárhelyi Miklós beszélhetett a Hősök terén. A Katonapolitikai Osztálynak pénzért dolgozó egykori ügynök, Király Béla szintén. Ötvenhatban megtették a magukét, de előtte vállalhatatlan, megbocsáthatatlan dolgokat műveltek. Június tizenhatodikán pontosan végrehajtották a tervet, a „békés átmenet”, a gondosan kimunkált „kegyeletteljes megemlékezés” rájuk eső szerepét. Vásárhelyi a békés átmenetről, a bizalomról, a megbocsátásról szónokolt, hiszen neki is erre volt szüksége az elszámoltatás helyett. Volt, aki nem beszélhetett, még ott sem lehetett. Krassó György, a következetes, antikommunista ötvenhatos. Három évvel korábban, 1986-ban ezt mondta: „Vérrel jár a forradalom, és kevesen vagyunk? Igen, vérrel jár. Igen, kevesen vagyunk De mivel jár ez a mai, békének csúfolt állapot? Ki számolta meg az öngyilkosokat, az alkoholistákat, az elmebeteggé gyűrötteket, a lepusztult munkahelyek baleseteinek áldozatait... Mindazokat, akik köztünk élhetnének, de céltalanul, nyomorultul pusztulnak el? És akik élnek akik küszködnek még, fáradtan, reménytelenül egyre mélyebbre süllyedve a mocsárba?” Visszatekintünk 1989. június 16-ára, amikor a spiclik a buszokon parádéztak, amíg a radikális rendszerváltókat oda sem engedték a 301-es parcellához.Ajánljuk még
A bolsevik utódpárt a történelem szemétdombjára került, de a küzdelem folytatódik
Harminchat évvel az rendszerváltozás után sor kerül az első olyan választásra, ahol nem indul az egykori állampárt jogutódja.
A kapu előtt a bolgárok voltak határozottabbak - Labdarúgó EL: Ludogorec–Ferencváros 2–1 (1–1)
A mezőnyben a Ferenncváros, a kapu előtt a Ludogorec volt a jobb.
A happy end kezdete, avagy Kercsó Árpád hazatért a magyar hokiba! (PS-exkluzív!)
A Pesti Srácok portrécikke is szerepet játszott abban, hogy Kercsó Árpád ismét idehaza dolgozik.
Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.
