kuláküldözések
Ma is a kommunista pusztítást nyögi a magyar vidék
A vidék, illetve benne az Egyház, az arisztokrácia és a parasztság megtörését mutatta be a Terror Háza Múzeum podcastsorozata, a Korrajz legutóbbi adása. A kommunista diktatúra a régi Magyarország megtartó erőit zúzta le véglegesen a kényszerkollektivizálással. A kommunizmus hazai hatalomátvétele ezzel, a Kádár János belügyminisztersége alatt elindított, majd Kádár János diktatúrája idején befejezett folyamat keretében ment végbe, a hatását pedig máig érezzük, hiszen annak az összehangolt működésnek, stabilitásnak és természetközeliségnek a helyébe, amit elvett az országtól, azóta sem került semmi. A legkártékonyabb kommunista trükk és az azzal szembeni népi ellenállás történetét Ö. Kovács József történész mutatta be. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök a kádári diktatúra mérlegén - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Egy, a ’80-as években született felmérés szerint a TSZ-elnökök 80 százaléka szorult állandó orvosi ellenőrzésre, sokuk pszichiátriai kezelés alatt állt. Nem bírták az azzal járó nyomást, hogy egyfelől meg kellett felelniük a kommunista vezetésnek, másfelől többször azokat az embereket nyomorították meg, akik közül ők is érkeztek. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök, megnyomorított és kisemmizett kulákok és kisparasztok szegélyezték a puhának mondott kádári diktatúra útját. Sorsukról sokszor olyan káderek döntöttek, akik vajmi keveset értettek a gazdaságirányításhoz, ám Moszkvában rendkívüli módon bíztak bennünk. Ilyen volt Rákosi hű szövetségese Gerő Ernő, akiről kevesen tudják, hogy rengeteg tárcát irányított. 1945 után felelt az ország közlekedésének újjáépítéséért, a tervgazdaságért, az ellátásért. Ez utóbbi az 1950-es évek elején már igencsak akadozott, jóformán a fél ország éhezett. Később szemforgató módon a szovjet elvtársak felelősségre vonták Gerőt a hibákért. Mire ő úgy reagált, hogy csak azt tette, amit szovjet vezetők kértek tőle. Részletek a Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjával készült videóban! A rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz a jövő évi büdzsé
Reggel nyolctól folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés, ami a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról való megemlékezéssel kezdődött, majd általános vitát tartottak a képviselők a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak védelméről, amelyet végül a DK nem, de a szocialisták támogattak, mert szerintük is erősíteni kell a szövetkezetek tagjainak jogait. A nap folyamán szó volt még az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról, mellyel kapcsolatban elhangzott a többi között, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra az elektromos áram kilencven százalékát szén-dioxid-kibocsátástól mentesen állítsa elő, az ülés végén pedig a jövő évi költségvetésről vitáztak a képviselők, amely a rezsi és a honvédelem költségvetése lesz.