kuláküldözések
Ma is a kommunista pusztítást nyögi a magyar vidék
A vidék, illetve benne az Egyház, az arisztokrácia és a parasztság megtörését mutatta be a Terror Háza Múzeum podcastsorozata, a Korrajz legutóbbi adása. A kommunista diktatúra a régi Magyarország megtartó erőit zúzta le véglegesen a kényszerkollektivizálással. A kommunizmus hazai hatalomátvétele ezzel, a Kádár János belügyminisztersége alatt elindított, majd Kádár János diktatúrája idején befejezett folyamat keretében ment végbe, a hatását pedig máig érezzük, hiszen annak az összehangolt működésnek, stabilitásnak és természetközeliségnek a helyébe, amit elvett az országtól, azóta sem került semmi. A legkártékonyabb kommunista trükk és az azzal szembeni népi ellenállás történetét Ö. Kovács József történész mutatta be. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök a kádári diktatúra mérlegén - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Egy, a ’80-as években született felmérés szerint a TSZ-elnökök 80 százaléka szorult állandó orvosi ellenőrzésre, sokuk pszichiátriai kezelés alatt állt. Nem bírták az azzal járó nyomást, hogy egyfelől meg kellett felelniük a kommunista vezetésnek, másfelől többször azokat az embereket nyomorították meg, akik közül ők is érkeztek. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök, megnyomorított és kisemmizett kulákok és kisparasztok szegélyezték a puhának mondott kádári diktatúra útját. Sorsukról sokszor olyan káderek döntöttek, akik vajmi keveset értettek a gazdaságirányításhoz, ám Moszkvában rendkívüli módon bíztak bennünk. Ilyen volt Rákosi hű szövetségese Gerő Ernő, akiről kevesen tudják, hogy rengeteg tárcát irányított. 1945 után felelt az ország közlekedésének újjáépítéséért, a tervgazdaságért, az ellátásért. Ez utóbbi az 1950-es évek elején már igencsak akadozott, jóformán a fél ország éhezett. Később szemforgató módon a szovjet elvtársak felelősségre vonták Gerőt a hibákért. Mire ő úgy reagált, hogy csak azt tette, amit szovjet vezetők kértek tőle. Részletek a Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjával készült videóban! A rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz a jövő évi büdzsé
Reggel nyolctól folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés, ami a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról való megemlékezéssel kezdődött, majd általános vitát tartottak a képviselők a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak védelméről, amelyet végül a DK nem, de a szocialisták támogattak, mert szerintük is erősíteni kell a szövetkezetek tagjainak jogait. A nap folyamán szó volt még az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról, mellyel kapcsolatban elhangzott a többi között, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra az elektromos áram kilencven százalékát szén-dioxid-kibocsátástól mentesen állítsa elő, az ülés végén pedig a jövő évi költségvetésről vitáztak a képviselők, amely a rezsi és a honvédelem költségvetése lesz. Ajánljuk még
Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról! Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk. Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.