külkeres maffia
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Novotrade-sztori kezdetei, avagy a kádergyerekek céget alapítanak
A rendszerváltoztatás utáni évek megnyitották a „szabad” piacgazdaság előtt a kapukat, és hirtelen megjelentek a vagyonos és sikeres üzletemberek, sajátos kasztot alkotva a magyar valóságban. Kik voltak ők, honnan jöttek? A hivatalos verzió még ma is arról szól, hogy kivételes tehetségű vállalkozók, szakértők – az úgynevezett technokrácia tagjai – jutottak ekkor hozzá az őket méltán megillető lehetőséghez.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Simon Moskovics, Moshe Sanbar és a külkeres maffia bécsi és izraeli szálai
Kevesen hallottak Simon Moskovics nevéről, pedig a Magyarországon született üzletember a külkeres maffia egyik, ha nem a legfontosabb nyugati kapcsolata volt. Moskovics a bécsi Winter Bank tulajdonosa lett; ebben az intézetben kezelték azokat a pénzeket, amelyek a keleti-nyugati üzletekből származtak. Moskovics egyik legfontosabb partnere Fekete János volt, utóbbi pénzét is a Winter Bank kezelte – az a pénzintézet, amely egy jelentés szerint egy nagyobb összeggel ifjabb Rajk Lászlót is támogatni akarta. A krimiszerű történetben felbukkannak még Magyarországon született kulcsszereplők, mint a rendszerváltoztatás után kitüntetett Moshe Sanbar vagy éppen Bentzur Zeév, azaz Bentzur Vilmos, aki Blaustein Vilmos néven jött a világra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Nemzeti Bank bécsi fiókbankja a rendszerváltoztatás után is pénzmosodaként működhetett
A külkeres maffia történetét kutatva messzire vezetnek a szálak. Keveset beszélnek például a Magyar Nemzeti Bank bécsi fiókbankjáról, a CW Bankról. Ennek feladata volt az állami külkereskedelmi vállalatok nyugati ügyleteinek finanszírozása a pártállam idején, de a demokratikus átrendeződés után tovább folytatta működését. 1999-re legalább hetvenmilliárd forintnyi veszteséget halmozott fel a Magyar Köztársaság költségvetésének terhére, amelynek meghatározó része a rendszerváltoztatás után keletkezett, amikor a bank hatalmas hitelállományt helyezett ki többnyire a volt keleti blokkból érkezett vállalkozókhoz. Valójában ezek nem voltak „igazi” hitelek. Néhány „vállalkozóhoz” kerültek ezek a pénzek úgy, hogy törlesztés nem lesz. A kétes hírű üzletemberek többsége vagy a Szovjetunió, vagy valamelyik szatellitállam titkosszolgálataihoz volt köthető, sőt még arról is szóltak a hírek, hogy a Stasi vagyonát a CW Bankon keresztül mentették át a fordulat után. A bécsi magyar fiókbank tehát feltehetően pénzmosodaként üzemelt.
Néhány mondat Dobrev Kláráról és a külkeres maffiáról
„A gondolkodni tudóknak mondom: nem kicsit feltűnő, hogy egyetlen olyan magyar milliárdosról sem tudunk, aki a Kádár-rendszer alatt vált volna milliárdossá.”
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy kis elitcsapat irányította azt a pénzszivattyút, amely lerabolta az országot
Kik rabolták le a szocializmusban hazánkat? Az irányítók nem voltak sokan. A fontosabb impexek számát nagyjából félszázra tehetjük. 1987-ben 26 ezren dolgoztak a külkereskedelemben és nagyjából 3600-an voltak vezető beosztásban, de közülük is csak a néhány száz felsővezető lehetett tisztában a visszaélések mikéntjével és mértékével. Kellettek a végrehajtó emberek is, akiknek csurrant-cseppent némi plusz jövedelem, de az egészre rálátásuk feltehetően nem volt. A bankszektorban még szűkebb körre korlátozódhatott a beavatottak száma, csakúgy, mint a titkosszolgálatoknál. Összességében elmondhatjuk, hogy egy elég szűk kör, talán néhány száz, legfeljebb egy-két ezer ember volt a felelős a mérhetetlen kárért, az 1980 és 2010 között offshore-ba kirabolt több tízmilliárd dollárért. Ennek a pénznek csak egy töredékrésze jutott a hazai cinkosok zsebébe – nyugati pénzügyi központok, multinacionális cégek, vagyis a globális pénzelit gazdagodott ezen is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Péter Györgynek és Vályi Péternek azért „kellett meghalniuk”, mert a külkeres maffia útjában álltak?
Két nehezen megmagyarázható haláleset történt a hatvanas-hetvenes években, amely mögött – akár – a külkeres maffiát is sejthetjük. Előbb Péter György követett el nagyon furcsa öngyilkosságot (1969-ben), majd Vályi Péter szenvedett szintén különös, azóta is találgatásokra okot adó balesetet (1973-ban). Utóbbi jóval ismertebb, az viszont tény, hogy mindketten a külkeres maffia útjában álltak. Újabb igazán izgalmas résszel folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Amikor megvettük a Siemens-rádiót, a külkeres maffiát segítettük
Sebestyén János a Rákosi-rendszer erőszakos iparosításának időszakában alapozta meg karrierjét: a Dunai Vasmű és Sztálinváros felépítésének kormánybiztosaként dolgozott ezekben az években, de „megbízható elvtárs” maradt az 1956-ot követő időszakban is. Kádár János hatalomra kerülése után Frankfurtba kérte magát, ahol a kereskedelmi kirendeltség vezetőjeként alakította ki későbbi üzleti kapcsolatait a nyugatnémet ipari konszernekkel. A kapitalista nagyvállalatok számára a vasfüggöny keleti oldala hatalmas kiaknázatlan piacokat jelentett, sokat voltak hajlandók fizetni azért, hogy beléphessenek ide – és természetesen mindig találtak olyan személyeket, akik ezt a pénzt készséggel el is fogadták. Sebestyén a hatvanas évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese lett, és pozíciójából adódóan hazánk műszaki-tudományos szintjének emelésében komoly szerepet játszott. De nemcsak a szakmai irányokat jelölte ki, hanem azokat a vállalatokat is, akiktől a technológiát meg kellett vásárolni. Mindenki másnál jobban preferálta a Siemens cég piaci térnyerését Magyarországon.
Róna Péter és a Fekete János-féle „külkeres maffia” – Az „amerikás” államfőjelölt kalandjai a kádári Magyar Népköztársaságban
Friss hír, hogy Róna Péter lett az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje. Ennek örömére megpróbáljuk bemutatni őt, vajon megérdemli-e a támogatást. A Hálózat egyik régi cikkéből kiderült, Róna Péter 1990-ben hogyan állt össze Bors Jenővel akkor, amikor utóbbit leváltották a Hanglemezgyár éléről, és ezután rögtön saját vállalatot alapított. Ebben az írásban még visszább megyünk az időben, hogy bemutassuk ifjúkorát. Az ismert jogász-közgazdász szegénységben nőtt fel, édesanyjával ment Amerikába, ahol remek iskolai eredményeinek és nyilván szakértelmének hála, egyre feljebb emelkedett az üzleti világban. Az ex-ÁVH-s filmes Radványi Dezső '88-as alkotása szerint valamiféle cipőüzletet bonyolított a Magyar Népköztársasággal, ő maga később azt mondta, rendszeres kapcsolatot ápolt Fekete Jánossal. Róla – Feketéről – olvasóink pontosan tudják kicsoda. Ő volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és annak a külkeres hálózatnak, még inkább „külkeres maffiának” az egyik kulcsembere, amelynek a vezetésével ez az impexes kör – és a nyugati partnerek – súlyosan eladósították az országot. A maffia kifejezés nem öncélú – a téma legelismertebb kutatója, Borvendég Zsuzsanna nem dobálózik a szavakkal, és a témába belemélyedve én is megerősíthetem: ez a hálózat maffiaszerűen működött. A jó kapcsolatot ismerve nem meglepő, hogy Fekete János halálakor Róna a Népszavában méltatta az ÁVH egykori emberét, akit Soros Györgyhöz hasonlított.Ajánljuk még
Magyar B. Tamás válasza a Telex cikkére, avagy egy „orosz propagandista” unortodox gondolatai
A buta kisfiú nem érti, hogy a nem buták miért sikeresek
A buta kisfiú szerint a magyarok rendszerváltásra készülnek jövőre, de mi eláruljuk, hogy NEM.
"Hazudik, rágalmaz, de a bíróság előtt felel majd" - nem engedte el a baloldal a Szőlő utcát
„Kiabálni tud, alaptalanul vádaskodni tud, a szemembe nézni nem tud" - mondta a párbeszédes politikusnak Rétvári Bence.
Párkapcsolati tanácsok hülye horvátoknak
Diszklémer: nem állítjuk, hogy minden horvát hülye. Kizárólag a politikusaik, és a következő sorokban nekik adunk párkapcsolati tanácsokat, hogy ne járjanak úgy, mint Borat Pamela Andersonnal.
