második világháború
Az újrakezdések népe és a tökéletes verőlegény
Népeink együtt harcolnak Európa jobb jövendőjéért, a magyar az ősi, igaz barátság szellemében menetel német fegyvertársa oldalán, közös erővel, minden közös kérdésben legteljesebb egyetértéssel küzdenek a végső győzelemért – azok szerint, akik a Magyarországot évszázadok óta elborító germán politikai és kulturális befolyás hatására bele vannak szerelmesedve a németekbe. A magyarság legkártékonyabb történelmi ellenségei, akik több, mint 1100 éve szakadatlanul próbálnak hűbéri függésbe taszítani minket, és egyúttal élősködni rajtunk, számtalanszor kiraboltak és tönkretettek minket – így vélekednek a németekről a történelmi tényekből kiindulók. Hogy lehet ennyire ellentétes megítélésű a köreinkben egy szomszédos nép?
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Lengyelország az amerikai kongresszushoz fordul a második világháborús német jóvátétel ügyében
Lengyelország az amerikai kongresszustól is támogatást kér ahhoz a törekvéséhez, hogy Németországtól jóvátételt kapjon a második világháborúban általa okozott károkért - jelentette be kedden Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes.
Varsó: Németország hallani sem akar arról, hogy kifizesse a háborús jóvátételt Lengyelországnak, mert addig nem fizettek, hogy már nem is kell
Németország visszautasította a második világháborús jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó legutóbbi lengyel kormányzati kérést. Berlin egy lengyel diplomáciai jegyzékre válaszul leszögezte: a kérdést lezártnak tekinti – jelentette be a lengyel külügyminisztérium kedden.
A német külügyminiszter magasról ejt a lengyelek második világháborús kárigényére
A német kormány lezárt ügynek tekinti a Lengyelországnak járó második világháborús német jóvátétel ügyét – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden, Varsóban, a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásuk után tartott közös sajtóértekezleten.
A második világháborúban lengyeleket mentő magyarok leszármazottait tüntette ki a lengyel elnök
A második világháború alatt lengyel menekülteket segítő Magyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság négy tagját, Károlyi Józsefné Margitot, Szapáry Erzsébetet, Szapáry Antalt és Weiss Editet tüntették ki szerdán, Varsóban a lengyel államfő által post mortem odaítélt Virtus et Fraternitas éremmel. Az átadó ünnepség alkalmából a Pilecki Intézet a kitüntetetettek életútját összefoglaló rövid animációs filmeket is készített.
A jó emberek rombolták le Magyarországot
A nyugati államok ma ünneplik a D-napot. Sokak szokása mondogatni, hogy Magyarország megérdemelte mindazt, amit a második világháború folyamán kapott a szövetségesektől, hiszen rossz oldalt választottunk. Ez van, járulékos veszteségként leírjuk a bombatámadásokban meghalt tízezreket, és mivel ők a Jók áldozatai – amint az tudvalevő, a Jó érdekében meghalni magyarázható, lehetett volna ugyan okosabban és ügyesebben eljárni, de következőre majd biztosan jobban sikerül, nézzük csak meg példaként a kommunizmust –, ezért igazolhatóak.
Scholz: nem teszünk olyan lépést, amely nekünk és partnereinknek nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak
Vlagyimir Putyin orosz elnök le akarja igázni Ukrajnát, de a németek a történelmi kötelességüknek eleget téve szolidaritást vállalnak a megtámadott országgal, hogy a szabadság ismét legyőzze a diktatúrát és az erőszakot, ahogyan a szövetségesek katonai győzelme 77 éve véget vetett a nemzetiszocialista diktatúrának Németországban – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap, a győzelem napjának évfordulója alkalmából elmondott televíziós beszédében.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
