második világháború
Második világháborús kódológépre bukkantak a Balti-tenger mélyén
Elhasználódott halászhálók után kutató német búvárok egy ritka második világháborús Enigma német kódológépre bukkantak a Balti-tengerben. A búvárok először azt hitték, hogy egy halászhálóba csavarodott írógépet fedeztek fel a Gelting-öböl mélyén, ám Florian Huber víz alatti régész gyorsan rájött az eszköz történelmi jelentőségére.
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
Hitler beszédjegyzeteinek elárverezése ellen tiltakozik az Európai Zsidó Szövetség
Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetének németországi elárverezése ellen tiltakozik az európai zsidó közösséget képviselő Európai Zsidó Szövetség. A brüsszeli központú szervezet elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint a kéziratok elárverezése különösen aggasztó annak fényében, hogy a közelmúltbeli adatok erősödő antiszemitizmusról árulkodnak Németországban, és a licit bátorítóan hathat a neonácikra.
Donald Trump veteránok társaságában koszorúzta meg a második világháborús emlékművet Washingtonban
Donald Trump amerikai elnök hét idős veterán társaságában koszorúzta meg a második világháborús emlékművet Washingtonban, pénteken.
Közösen emlékezett meg Trump és Putyin a második világháború végén az Elba folyónál történt találkozóról
Közös közleményben emlékezett meg Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai és szovjet katonáknak a második világháború végén az Elba folyó fölött megsérült hídon történt történelmi találkozásának 75. évfordulójáról.
Amikor nyolc nap alatt legyőztük a túlerőben lévő szlovák légierőt – A kis háború magyar hősei
Nyolc nap, ennyi kellett a magyar légierőnek ahhoz, hogy legyőzze a felbátorodott szlovák támadókat 1939-ben, az úgynevezett kis háborúban. Bár a szlovákok a csehszlovák hadseregtől megörökölt gépekkel túlerőben voltak, a jobban képzett, ügyesebb magyar pilóták ezt tökéletesen ellensúlyozták. A vakmerő pilótákat a korszakban hősként ünnepelték- felelevenítjük a rövid, de annál emlékezetesebb légiháború történetét.
Nácizás, történelemrelativizálás, kommunistamentegetés – Így telt a kitörés évfordulója a baloldal számára
A kitörés-napi műbotrány farvizén megmozdultak a magyarországi baloldal szabad szemmel láthatatlan pártjai, hogy egy kis politikai tőkét facsarjanak ki a helyzetből. Barabás Richárd Párbeszéd-szóvivő egy rögtönzött sajtótájékoztatón, Sermer Ádám, a Liberálisok ügyvivője pedig a Szabadság téri német megszállási emlékműhöz szervezett sajtórettegésen osztotta meg gondolatait az éppen 75 évvel ezelőtti, 1945. február 11-i kitörésről. Karácsony Gergely ugyanezen a napon nyitotta meg a főváros ostromának katasztrofális következményeit bemutató metrókiállítást a 2-es metró Puskás Ferenc stadion megállójában álló szerelvényen. A három politikus nyilatkozatait összeköti a hajlam, hogy mindenkit lenácizzanak, akinek különbözik a világképe az övéktől. Noha valamennyire kénytelenek elismerni, hogy a kommunista megszállás és diktatúra a náci megszállással és diktatúrával tartozik egy lapra, azért előbb-utóbb mindig kibukik a szavaik mögül a kettős mérce. Sermer Ádám kollektíven próbálta rákenni a magyarságra a nácizmus bűneit. Az egy éve még a Jobbik náci megnyilvánulásait mosdató, most viszont a Hír TV-re állítólagos nácimosdatás miatt megsértődött Karácsony a tévével továbbra sem állt szóba, a PestiSrácoknak viszont tanulságos dolgokat mondott. Kifejtette például, hogy a Fidesz összemosódik a nácikkal, továbbá nagy veszélynek tartja az utcákon menetelő maroknyi újfasisztát, az utcákon randalírozó, maroknyi újkommunista „antifáról” viszont azt gondolja, hogy csupán a gyülekezési jogukat gyakorolják. Munkatársunk, Ferkó Dániel, aki egyben történész is, helyre tette a kitöréssel kapcsolatos balliberális maszatolásokat és ferdítéseket. Nézze meg videónkban a baloldali törpepártok történelmi okoskodási kísérletét!
Áldozatkultusz helyett hőskultusz kell – Indul a huszadik doni emléktúra
Hetvenhét évvel ezelőtt ezekben a napokban zajlott a magyarság egyik legnagyobb XX. századi katonai katasztrófája. A szovjet hadsereg 1943. január 12-én indított nagy erejű támadást a Don-kanyarban a hiányosan felszerelt, a nyári-őszi támadó harcokban már addigra is megtépázott 2. magyar hadsereg frontszakasza ellen. A németek által pajzsként használt hadsereg rendkívüli hősiességgel, de esély nélkül védekezett, végül felbomlott a szovjet nyomás alatt. A frontot 1942-1943-ban megjárt 260 ezer magyar katona fele elesett, megsebesült, fogságba esett a harcokban, vagy megfagyott a rettenetes hidegben. A szocializmus évtizedeiben hallgatni kellett a katasztrófáról, a magyar családok nem gyászolhatták el rendesen a hősi halottjaikat, most viszont már más szerepet kell kapnia a történetnek az emlékezetünkben. Leginkább erről szól a jubileumi huszadik Doni Hősök Emléktúra, amelynek a főszervezője elmondta lapunknak, hogy a gyász ideje lejárt; most már nem az áldozatot, hanem a nekünk is példát mutató hőst kell látnunk a katonáinkban.
A budapestiek maguk sem tudják, hogy háborús színtereken élnek
Nem is igazán tudatosítja az ember, hogy mi mindent lát, amikor Budapesten sétál. Az persze feltűnik, hogy annyi lepusztult lakóházat, homlokzatot látunk elsősorban a belső részeken, ami már a közérzetünkre is rosszul hat. Azt viszont valószínűleg nem sokan tudatosítják, hogy mennyi golyószaggatta házat látni ma is a fővárosban, 75 évvel a második világháborús ostrom és 63 évvel az '56-os harcok után. Ezeknek járt utána most egy igényes kiadvány keretein belül Békés Márton, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója, Gyarmati István fotóművész és Takács Tamás grafikus.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
