máthé Áron
Máthé Áron a PS-nek a legújabb Trianon-filmről: Félretettük a mítoszokat és ellenmítoszokat, elmeséltük, ami történt
Sokkoló a legújabb Trianon-film. A november 10-én a mozikba kerülő alkotás lerántja a leplet arról, hogy a béketárgyalások idején milyen drámai helyzetben volt a magyar békedelegáció. Felvetődött az is, hogy Apponyiék nem írják alá a hazánkat megcsonkító „békeszerződést”, ám ebben az esetben számolni kellett azzal, hogy annyi sem marad Magyarországból, mint ami a szerződésben szerepelt. Ráadásul ennek hatalmas lett volna a kockázata, a román és csehszlovák csapatok így is átlépték volna a határt nagy pusztítást okozva, hiszen magyar katonák - "köszönhetően" a Károlyi-kormánynak - nem védték a nemzet határait - mondta el a PS Tv-nek Máthé Áron, a film vezető történész szakértője, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese. Ez az első magyar nyelvű Trianonról szóló film, amelyben francia történészek is megszólalnak. Izgalmas részletek a videóban!
Csurka István, a színművészeti nemzetőr parancsnoka így idézte fel a szovjet betörést (Videó!)
65 éve győzött a forradalom, egy nép felállt és azt mondta: elég volt. A világ akkori legerősebb hadseregének a legkomolyabb harci erőt kellett mozgósítania, hogy elfojtsa a forradalmat, a magyarok szabadságharcát. A Pesti TV Mintha tegnap történt volna... című műsorában Csurka István, mint a Színművészeti Főiskola egykori nemzetőr parancsnoka idézi fel – egy, csak kevesek által ismert archív felvételen – a szovjet tankok bedübörgését Budapestre november 4-én. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese emlékeztet, hogy bár a régi kommunisták az egész országban igyekeztek átmenteni magukat és az élére állni a forradalmi eseményeknek, azonban néhány nap alatt kibukott, hogy végül is ki áll a magyar szabadság pártján, és ki van ellene. Egy-két vidéki városban a helyi párttitkár próbált polgárháborús helyzetet előidézni, de végül ők is elmenekültek Kárpátaljára. 1956. november 4-én Csurka Istvánhoz hasonlóan sokan látták, hogy a szabadságáért, az életéért harcoló magyar népet magára hagyták és nincs kilátás. Mégis voltak, akik megpróbálták a lehetetlent. Csepelen, Újpesten november 12-ig harcoltak a munkások, géppisztollyal és Molotov-koktélokkal igyekeztek veszteségeket okozni a szovjeteknek. Hasonló küzdelmet folytatott megmaradt forradalmárok maroknyi csoportja a budapesti Móricz Zsigmond körtéren is. A műsorban fény derül a forradalom egy kevéssé ismert részletére. A tatai szénmedencében november 4-e után egy brutális karhatalmi csoport látott neki, hogy leszámoljon a forradalommal. Kegyetlenségük miatt a bányászok a küzdelem minden reménytelensége ellenére is felvették ellenük a harcot, a puszta létükért küzdöttek. Máthé Áron történész emlékeztet a magyar asszonyok bátor kiállására. Nemcsak azért, mert december elején nőtüntetést tartottak, hanem mert a kádári megtorlás során ők voltak, akik a férjek, gyermekek kivégzése után tartották a lelket a megmaradt, csonka családokban. Őrizték a lángot akkor, amikor egy szál virágot sem lehetett a kivégzett szeretett férj, fiú sírjára vinni. Ezeknek a megcsonkított, megbélyegzett családoknak a poklot poklát kellett átélni. A veszprémi mártír, Brusznyai Árpád családjában a gyermekek megbélyegzettek lettek, de ugyanezt kellett elszenvednie a nemrég elhunyt Regéczy-Nagy Lászlónak is – emlékeztet Máthé Áron. A műsorban szóba kerül a vérbírák szerepe a megtorlásban. Azokat a valódi jogászokat, akik nem voltak hajlandóak közreműködni a koncepciós perekben, kommunista nyelvhasználattal élve deklasszálták, azaz mehettek segédmunkásnak, ha alkalmazták őket egyáltalán. Helyüket úgynevezett népi bírák, illetve népi ülnökök vették át; nekik semmi jogászi képesítésük nem volt. Egy népi ülnöki kinevezéshez elég volt a három elemi elvégzése. Ők aztán gátlástalanul eljátszották a kommunista vezérek által rájuk osztott szerepet, szórták a halálos ítéleteket és az életfogytiglani börtönbüntetéseket.
Sosem felejtjük el! – Videósorozattal emlékeznek meg a kommunizmus áldozatairól a Terror Háza Facebook-oldalán
Videósorozattal és online programokkal emlékeznek meg a Terror Háza Múzeum közösségi oldalán a kommunizmus áldozatairól. A rövid portréfilmekben többek között Brusznyai Árpád és Wittner Mária életrajzát mutatják be Baczoni Dorottya és Deák Dániel előadásában. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságanak elnökhelyettese pedig a kommunista diktatúra áldozatairól és a velünk élő örökségéről beszélgetett az alkalomra készült műsorban.
Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?
Kövér László: A kommunista uralom lényege a keresztényellenesség és a nemzetgyűlölet
A harminc esztendeje alapított SZORAKÉSZ élteti a nemzet emlékezetét, s cselekvő példát nyújt hitből, hazaszeretetből és emberi méltóságból – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke pénteken, Siófokon, a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete országos találkozóján.
„Forró Tamásról csak azért tudjuk, hogy ügynök volt, mert történt egy rendszerhiba” – az újságírói hálózatról beszélgetett Belénessy Csaba, Máthé Áron és Mező Gábor
Egyre inkább látjuk, hogy Csurka István világosan látta a hálózat működését, a rendszerszerűséget. Ezért is nagy kár, hogy sokszor rosszul fogalmazott, így elő lehetett venni az antiszemitizmus vádját. Ezzel hitelteleníteni lehetett azt is, amiben amúgy teljesen igaza volt. Ez és annyi minden más is szóba került abban a beszélgetésben, amely a Karc Rádió Farkasverem című műsorában elhangzott. Belénessy Csaba riporter, Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese és Mező Gábor, a PestiSrácok.hu kutató-újságírója a posztkommunista hatalomátvételt és a sajtó szerepét járta körül. Szóba kerültek a médiaháború különböző megkomponált botrányai, amivel le lehetett járatni az MDF-kormányt, de olyan ügynök-újságírókról is beszélgettek, amilyen Forró Tamás is volt.
Kizsigerelték, összekeverték és megfélemlítették a magyarokat - Dézsy, Ferkó, Máthé és Huth a gulyáskommunizmus valódi arcáról (videó)
A hitelből fenntartott kádári jólét képe a rendszerváltás körüli és utáni balliberális elit narratívája. És nem másról szól, minthogy voltak a bűnös vezetők, és ebből következően volt egy bűnös nép, aki hagyta magát lekenyerezni. Ez egy kommunista, balliberális koholmány, hiszen a viszonylagos jólétet a magyar társadalom az egészségével, az életével fizette meg - mondta Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu főmunkatársa kedden az Urániában, ahol az állami megemlékezések részeként tartottak vitát "A gulyáskommunizmus valódi arca" címmel. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága alelnöke ezt úgy fogalmazta meg: a puha diktatúra valóban komiszabb dolog volt, mint amilyennek látszott, ugyanúgy volt megfélemlítés és bebörtönzés a nyolcvanas években is, ezért a "puha" jelző nem is értelmezhető. Dézsy Zoltán filmrendező a Huth Gergely által moderált beszélgetésen azt vezette le többek között, hogy hogyan fosztotta ki Magyarországot a Kádár-rezsim ma is jólétben élő csúcselitje.
Tusványos '30 - A haladók mindenhol otthon érzik magukat, ahol van Starbucks
Hazánkban és Európában is sokszor felmerült mostanában a nacionalizmus kérdése. Ezt a témát próbálták körbejárni Tusnádfürdőn a "Hazaszeretet: szabad-e nacionalistának lenni?" című rendezvény résztvevői: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, illetve Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely Egyesület elnöke. A feladat persze nem könnyű, ugyanis a XX. században sokat csűrték-csavarták a nacionalizmus jelentését; a résztvevők azonban egyetértettek abban, hogy a diktatúrák előbb hullanak el, mint a hazaszeretet, és nem elég néhány brüsszeli bürokrata ahhoz, hogy lerombolják, amit ezer év alatt a magyarság felépített a Kárpát-medencében.
Ajánljuk még
Egy politikus fiaként nekem kétszer annyit kell teljesítenem, mint az átlagnak – Portrébeszélgetés Hoppál Hunorral (VIDEÓ!)
Beleszületett a politikába, hiszen édesapja a Fidesz országgyűlési képviselője, kultúráért felelős kormánybiztos, ennek ellenére őt a média most sokkal jobban izgatja, mint egy esetleges politikai karrier. Bár sokan azt gondolhatják, hogy éppen a családi háttér miatt számára az akadályok könnyebben átugorhatóak, éppen ellenkezőleg: mindig többet kellett teljesítenie másoknál. Ahogyan a politika iránti érdeklődését, úgy a zene iránti szeretetét is a családból hozza, ha teheti, zongora mellett kapcsol ki. Pécsett született, de tanulmányait már Budapesten végzi, és most úgy látja, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit itt tudja majd megvalósítani a későbbiekben. A PS Portrék e heti műsorában Hoppál Hunorral, a Grund című műsorunk műsorvezetőjével beszélgettünk.
Kész Chicago! - Egymást dobták fel Az Akta kamerája előtt a háborúzó ercsi romák
Ercsibe látogatott az Akta stábja - arra a Budapesttől fél óra távolságra fekvő településre, amit a helyi cigány családok háborúi és viselt dolgai miatt a magyar Chicagónak is tartanak. Néhány hete éppen azzal kerültek a hírekbe, hogy több tucatnyian estek egymásnak fényes nappal, puskákkal, pisztolyokkal, vascsövekkel. A történtek után a rendőrök 15 főt őrizetbe is vettek. Hogy mi történt arról merőben mást állít a két érintett népes család - mindegyik a másikat állítja be a támadónak, a felelősnek és nem csak annak. Az Akta stábját mind a két család, Baloghék és Gomanék is fogadták és beszéltek. Felvételeket, videókat adtak.
Bóna Zoltán Kuncze Gábort legyőzve lett országgyűlési képviselő
Ha csak annyit tett volna le a politika asztalára, hogy legyőzte Kuncze Gábort, már az is bőven elég lenne.
Pogácsás Tibor: Az Európai Unió már rég nem acél- és szénközösség
Monor város egykori polgármestere a lokális politikáról épp oly élvezettel beszél, mint a világban történő változásokról.
