menczer gusztáv
Kövér László: A kommunista uralom lényege a keresztényellenesség és a nemzetgyűlölet
A harminc esztendeje alapított SZORAKÉSZ élteti a nemzet emlékezetét, s cselekvő példát nyújt hitből, hazaszeretetből és emberi méltóságból – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke pénteken, Siófokon, a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete országos találkozóján.
Halottaink és a Gulág rabjai végre elnyerik igazságukat – Megkapjuk az oroszoktól a közel hétszázezer magyar fogoly kartonját
„Egy háborúnak akkor van vége, amikor az elpusztultakat el lehet siratni” – mondta néhai Menczer Gusztáv egykori Gulág-fogoly arról az évtizedekig elhallgatott, de később is tabusított tragédiáról, amely hét-, de inkább nyolcszázezer magyar embert érintett. Most egy hatalmas lépés történt a múltfeldolgozást, a kollektív megbékélést tekintve, az oroszok december elsejéig átadják a közel hétszázezer magyar hadi- és politikai fogoly azonosító kartonját. Ezt a fantasztikus hírt a Parlamentben jelentették be, ami szimbolikus azután, hogy a szocialista kormányok alatt még beszélni sem beszéltek a Gulágról. Persze pontosan tudjuk, hogy miért. Ahogyan Placid atya mondta „nagyon nehéz az olyan öreg emberekkel mit kezdeni, akik nem brosúrákból ismerték meg a kommunizmust.” A Gulág tragédiáját Magyarok a Gulágon című honlapunkon (Magyarokagulagon.hu) is körbejártuk, az unikális hangfelvételek, interjúk, borzasztó és felemelő történetek most is meghallgathatóak, elolvashatóak.
Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – Magyar sorsok a hazatérést követően
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.
„Ez nem kis holokauszt volt, hanem azzal egyenes mértékű” - Magyarok a Gulágon
Ma, november 25-én van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Ennek kapcsán újra figyelmükbe ajánljuk azt a honlapot, amelyet Stefka István, a PestiSrácok lapigazgatója vezetésével készítettünk. Ez a Magyarokagulagon.hu, ahol interjúk, hanganyagok – beszélgetések a Gulág túlélőivel –, és megrázó, felemelő képek találhatók.
"Férfias hit és közel jött csillagok" - Stefka István visszaemlékezése a Gulágon meggyilkolt magyarokról
Háromszázezer eltűnt magyar, név nélküli számok, kettétört életek, akik sosem kaphatták vissza a kényszermunkában eltöltött éveket. A Gulág-táborok magyarjai arról vallanak, Szolzsenyicin hőseinek aranyéletük volt azokhoz a borzalmakhoz képest, amelyeket a nagy Szovjetunió építése közben, idegen földön átélni kényszerültek. A munkatábor lakói ugyanakkor megtapasztalták azt is, mit jelent a „létező, férfias hit”, amelyben nő és férfi egyaránt osztozott, különösen, ha a mínusz ötven fokos Szibériai éjszakákon olyan közel jöttek a csillagok, hogy akár hazáig repíthették volna a szenvedőket. A Gulág-táborok magyar áldozatainak emléket állító honlapról, a visszaemlékezéseket összegyűjtő Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója nyilatkozott portálunknak.
Ajánljuk még