momentum
Akár a nagyapja, úgy András is puhára fog esni – avagy miért lett kínos momentumosnak lenni?
Fekete-Győr elvtárs ugyan őszinte hajlandóságot nem mutatott a párttal szemben elkövetett bűneiért való felelősségvállalásra, ám önkritikát gyakorolt és politikai hibáit nyilvánosan elismerte, így a párt vezetésétől – érdemei elismerése mellett – más fontos megbízatást kapott. Mint egykor a kommunista funkcionárius nagypapa, úgy – bármennyire is kínos ez a Momentumnak – most András unoka is puhára esik, miközben megy a bla-bla. Méghogy a történelem nem ismétli önmagát?! Méghogy nem öröklődik a hatalomhoz való viszony?! Ó, dehogynem! Ahogy a múlt tagadása és a következménynélküliség, úgy a hatalomhoz való feljogosítottság érzése is bele van kódolva a hazai internacionalista baloldal DNS-ébe. Fekete-Győr András kilenc hónap alatt háromszor bukott meg, de ami ennél lényegesebb: néhány év leforgása alatt elérte, hogy a Momentumról a kivagyiság és az üresfejűség jut először eszünkbe. S mivel a jelentéktelen Gelencsér Ferenc finoman szólva sem a legélesebb kés a fiókban, így aki tud, az inkább menekül(jön). Fegyőr Bandi összecimbizett Zelenszkijjel
Egyem a szívét, de tényleg, hát olyan cukik, nem? Az egész Momentum-vezérkar, a Cseh Katalin által megosztott fotón, ahogy felsorakoznak az ALDE-pártcsalád dublini kongresszusán. A bal szélen álló ismeretlentől, akinek épp libsi kongresszuson kéne pózolnia, de előző éjjelről még nagyon csavar neki az eki – köszönet a kiváló észrevételért az ánusz-távirányító feltalálójának –, a mára teljesen Morticiává vedlett Cseh Katalinon, meg az MDF-SZDSZ-alapító apukás pártelnökön, meg az „ügynök” szó két lábon járó szótári definícióját megtestesítő Daniel Bergen át, egészen a jobb szélen álló, szintén ismeretlen hölgyig, aki pedig a „sonkacomb” szótári definícióját írja újra.