nato
Hende Csaba: az orosz–ukrán konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet (Videó!)
A konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet – minderről Hende Csaba beszélt a Paláveres találkozón. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Oroszország jelentkezése a NATO-ba viccnek volt felfogható. A nemzeti oldal közismert civil megmondóemberei, a polgári körök, megemlékezések, Békemenetek, fórumok aktív szervezői és mecénásai, a megalkuvásmentes állásfoglalásaikról ismert neves páros tagjai, azaz „A” Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós szervezte azt a találkozót, amelyen Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter volt a meghívott előadó. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a jelenlegi geopolitikai helyzetről, a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemről is részletesen kifejtette véleményét. A Karc FM Paláver műsorának hallgatói közösségéből verbuválódott civilek rendszeresen tartanak – nagyszámú résztvevővel – fórumot. A polgári körök újraszerveződése több szempontból is értékes. Minderről Lévai István Zoltán, a XVIII. kerület kormánypárti önkormányzati képviselője beszélt a PestiSrácoknak. A Paláveres találkozón elhangzott: a magyar kormány racionális álláspontot foglal el, amikor a béke fontosságát hangsúlyozza. Hende Csaba kiemelte: a haderőfejlesztésnek köszönhetően hazánk már a NATO elit klubjához tartozik. Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már 2019-ben teljesítette. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást pedig idén sikerült elérnie a magyar kormánynak, ami példa nélküli a rendszerváltozást megelőző időszak előtt és az azóta eltelt évek óta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.Byrappa Ramachandra: az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert eddig egy sem volt
A két világháború a nyugati rendszeren belüli háború, másképp fogalmazva polgárháború volt, nem pedig világháború, még annak ellenére sem, hogy az egész világra kiterjedtek – írja Byrappa Ramachandra, aki fontos kijelentést is tesz, mégpedig azt, hogy az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert az elsőt és a másodikat senki sem vívta meg. De ha nem világháború, akkor mégis mi? Hogyan minősíthetjük? – teszi fel a kérdést a szerző.Svédország sajnálja, hogy nem tud egyoldalúan nyomást gyakorolni Magyarországra
Hiába tölti be jelenleg Svédország az EU soros elnökségét, a NATO-csatlakozásukhoz nélkülözhetetlen magyar parlamenti ratifikáció miatt attól tartanak, hogy nem találhatnak ki újabb mondvacsinált ügyeket a Magyarországnak járó források visszatartása érdekében.Putyin: a Nyugatnak egy célja van, szétdarabolni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Orosz Föderációt
Interjút adott Vlagyimir Putyin az orosz köztévének. Az elnök szerint elképzelhető, hogy ha beválik a Nyugat terve, akkor nem marad meg az orosz nép. Elmondása szerint ezek a tervek, amelyekről beszél, „papírra vannak vetve” – számol be az index.hu. Ha a Nyugatnak sikerül feldarabolni az Orosz Föderációt és megteremteni az ellenőrzést a darabjai felett, nem biztos, hogy az orosz nép megmarad, „lesznek moszkoviták (ebben az esetben moszkvaiakat jelenthet, az értelmező szótár szerint azonban a Szovjetunió politikai céljait és tetteit fenntartás nélkül elfogadó és gyakran túlbuzgón támogató személy – a szerk.), uráliak és mások” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija–1 tévécsatornának adott interjújában vasárnap.Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja
Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija–1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.Orbán Viktor: a kormány támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozást, a frakciónak viszont fenntartásai vannak a jogállamisági hazugságok terjesztése miatt (Videó)
A miniszterelnököt a szokásos, Kossuth Rádiónak adott interjújában az orosz-ukrán háború, a szankciók, az infláció és a gyermekvédelem témájában kérdezték. Orbán Viktor ismertette a kormánypárti képviselők álláspontját a svéd és finn NATO-tagság kérdésében, valamint kifejtette, hogy a gyermekvédelem tekintetében a legszigorúbb intézkedések meghozását sürgetik az óbudai gimnáziumban történt visszataszító és elfogadhatatlan események. "Hol voltak a felnőttek? Hol volt az iskolaigazgató? Hol volt a tankerület, aminek az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki emiatt magához rendelte az oktatásügyért is felelős Pintér Sándor belügyminisztert.Szijjártó: a magyarok jogaitól függ, hogy támogatjuk-e az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívását
Ha az ukránok visszaállítanák a magyar kisebbségek eredeti jogait, akkor mi nem blokkolnánk, hanem hozzájárulnánk az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívásához. Ezt a kérdést mi világosan a magyar kisebbség ügyéhez kötjük – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az Indexnek adott interjúban elmondta azt is, hogy miért nem látogat Orbán Viktor Kijevbe.Novák Katalin: a béke a legfontosabb cél
A békét kell prioritásaink között az első helyre tenni – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök szerdán, a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, Varsóban.Biden Varsóban: Oroszország sohasem győz Ukrajnában
A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden, a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében. Az amerikai elnök az összegyűlt tömeg előtt hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását.Ajánljuk még

















