nato
Miért kell ennyire Ukrajna az Egyesült Államoknak?
Persze, részben ismerjük a választ: be akarják szorítani, le akarják nyomni Oroszországot, örökre megállítani gazdasági közeledését a kontinens nyugatabbi részéhez. Ennek a közeledésnek a kiteljesedése véget vetett volna nemcsak az Egyesült Államok európai gazdasági hegemóniájának, hanem Európai katonai fenyegetettségének is. Ezzel gyakorlatilag okafogyottá téve a NATO-t, így nem csak gazdaságilag, de védelmileg is függetlenné téve Európát az USA-tól.
Hende Csaba: az orosz–ukrán konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet (Videó!)
A konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet – minderről Hende Csaba beszélt a Paláveres találkozón. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Oroszország jelentkezése a NATO-ba viccnek volt felfogható. A nemzeti oldal közismert civil megmondóemberei, a polgári körök, megemlékezések, Békemenetek, fórumok aktív szervezői és mecénásai, a megalkuvásmentes állásfoglalásaikról ismert neves páros tagjai, azaz „A” Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós szervezte azt a találkozót, amelyen Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter volt a meghívott előadó. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a jelenlegi geopolitikai helyzetről, a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemről is részletesen kifejtette véleményét. A Karc FM Paláver műsorának hallgatói közösségéből verbuválódott civilek rendszeresen tartanak – nagyszámú résztvevővel – fórumot. A polgári körök újraszerveződése több szempontból is értékes. Minderről Lévai István Zoltán, a XVIII. kerület kormánypárti önkormányzati képviselője beszélt a PestiSrácoknak. A Paláveres találkozón elhangzott: a magyar kormány racionális álláspontot foglal el, amikor a béke fontosságát hangsúlyozza. Hende Csaba kiemelte: a haderőfejlesztésnek köszönhetően hazánk már a NATO elit klubjához tartozik. Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már 2019-ben teljesítette. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást pedig idén sikerült elérnie a magyar kormánynak, ami példa nélküli a rendszerváltozást megelőző időszak előtt és az azóta eltelt évek óta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.
Byrappa Ramachandra: az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert eddig egy sem volt
A két világháború a nyugati rendszeren belüli háború, másképp fogalmazva polgárháború volt, nem pedig világháború, még annak ellenére sem, hogy az egész világra kiterjedtek – írja Byrappa Ramachandra, aki fontos kijelentést is tesz, mégpedig azt, hogy az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert az elsőt és a másodikat senki sem vívta meg. De ha nem világháború, akkor mégis mi? Hogyan minősíthetjük? – teszi fel a kérdést a szerző.
Svédország sajnálja, hogy nem tud egyoldalúan nyomást gyakorolni Magyarországra
Hiába tölti be jelenleg Svédország az EU soros elnökségét, a NATO-csatlakozásukhoz nélkülözhetetlen magyar parlamenti ratifikáció miatt attól tartanak, hogy nem találhatnak ki újabb mondvacsinált ügyeket a Magyarországnak járó források visszatartása érdekében.
Putyin: a Nyugatnak egy célja van, szétdarabolni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Orosz Föderációt
Interjút adott Vlagyimir Putyin az orosz köztévének. Az elnök szerint elképzelhető, hogy ha beválik a Nyugat terve, akkor nem marad meg az orosz nép. Elmondása szerint ezek a tervek, amelyekről beszél, „papírra vannak vetve” – számol be az index.hu. Ha a Nyugatnak sikerül feldarabolni az Orosz Föderációt és megteremteni az ellenőrzést a darabjai felett, nem biztos, hogy az orosz nép megmarad, „lesznek moszkoviták (ebben az esetben moszkvaiakat jelenthet, az értelmező szótár szerint azonban a Szovjetunió politikai céljait és tetteit fenntartás nélkül elfogadó és gyakran túlbuzgón támogató személy – a szerk.), uráliak és mások” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija–1 tévécsatornának adott interjújában vasárnap.
Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja
Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija–1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.
Orbán Viktor: a kormány támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozást, a frakciónak viszont fenntartásai vannak a jogállamisági hazugságok terjesztése miatt (Videó)
A miniszterelnököt a szokásos, Kossuth Rádiónak adott interjújában az orosz-ukrán háború, a szankciók, az infláció és a gyermekvédelem témájában kérdezték. Orbán Viktor ismertette a kormánypárti képviselők álláspontját a svéd és finn NATO-tagság kérdésében, valamint kifejtette, hogy a gyermekvédelem tekintetében a legszigorúbb intézkedések meghozását sürgetik az óbudai gimnáziumban történt visszataszító és elfogadhatatlan események. "Hol voltak a felnőttek? Hol volt az iskolaigazgató? Hol volt a tankerület, aminek az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki emiatt magához rendelte az oktatásügyért is felelős Pintér Sándor belügyminisztert.
Szijjártó: a magyarok jogaitól függ, hogy támogatjuk-e az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívását
Ha az ukránok visszaállítanák a magyar kisebbségek eredeti jogait, akkor mi nem blokkolnánk, hanem hozzájárulnánk az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívásához. Ezt a kérdést mi világosan a magyar kisebbség ügyéhez kötjük – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az Indexnek adott interjúban elmondta azt is, hogy miért nem látogat Orbán Viktor Kijevbe.
Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.
