nato
Miért kell ennyire Ukrajna az Egyesült Államoknak?
Persze, részben ismerjük a választ: be akarják szorítani, le akarják nyomni Oroszországot, örökre megállítani gazdasági közeledését a kontinens nyugatabbi részéhez. Ennek a közeledésnek a kiteljesedése véget vetett volna nemcsak az Egyesült Államok európai gazdasági hegemóniájának, hanem Európai katonai fenyegetettségének is. Ezzel gyakorlatilag okafogyottá téve a NATO-t, így nem csak gazdaságilag, de védelmileg is függetlenné téve Európát az USA-tól.
Hende Csaba: az orosz–ukrán konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet (Videó!)
A konfliktus lezárulása akár egy újabb világháború is lehet – minderről Hende Csaba beszélt a Paláveres találkozón. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Oroszország jelentkezése a NATO-ba viccnek volt felfogható. A nemzeti oldal közismert civil megmondóemberei, a polgári körök, megemlékezések, Békemenetek, fórumok aktív szervezői és mecénásai, a megalkuvásmentes állásfoglalásaikról ismert neves páros tagjai, azaz „A” Balogh Zsuzsa és Vajda Miklós szervezte azt a találkozót, amelyen Hende Csaba egykori honvédelmi miniszter volt a meghívott előadó. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a jelenlegi geopolitikai helyzetről, a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemről is részletesen kifejtette véleményét. A Karc FM Paláver műsorának hallgatói közösségéből verbuválódott civilek rendszeresen tartanak – nagyszámú résztvevővel – fórumot. A polgári körök újraszerveződése több szempontból is értékes. Minderről Lévai István Zoltán, a XVIII. kerület kormánypárti önkormányzati képviselője beszélt a PestiSrácoknak. A Paláveres találkozón elhangzott: a magyar kormány racionális álláspontot foglal el, amikor a béke fontosságát hangsúlyozza. Hende Csaba kiemelte: a haderőfejlesztésnek köszönhetően hazánk már a NATO elit klubjához tartozik. Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már 2019-ben teljesítette. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást pedig idén sikerült elérnie a magyar kormánynak, ami példa nélküli a rendszerváltozást megelőző időszak előtt és az azóta eltelt évek óta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.
Byrappa Ramachandra: az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert eddig egy sem volt
A két világháború a nyugati rendszeren belüli háború, másképp fogalmazva polgárháború volt, nem pedig világháború, még annak ellenére sem, hogy az egész világra kiterjedtek – írja Byrappa Ramachandra, aki fontos kijelentést is tesz, mégpedig azt, hogy az ukrán konfliktus nem a harmadik világháború, mert az elsőt és a másodikat senki sem vívta meg. De ha nem világháború, akkor mégis mi? Hogyan minősíthetjük? – teszi fel a kérdést a szerző.
Svédország sajnálja, hogy nem tud egyoldalúan nyomást gyakorolni Magyarországra
Hiába tölti be jelenleg Svédország az EU soros elnökségét, a NATO-csatlakozásukhoz nélkülözhetetlen magyar parlamenti ratifikáció miatt attól tartanak, hogy nem találhatnak ki újabb mondvacsinált ügyeket a Magyarországnak járó források visszatartása érdekében.
Putyin: a Nyugatnak egy célja van, szétdarabolni a volt Szovjetuniót és annak fő részét, az Orosz Föderációt
Interjút adott Vlagyimir Putyin az orosz köztévének. Az elnök szerint elképzelhető, hogy ha beválik a Nyugat terve, akkor nem marad meg az orosz nép. Elmondása szerint ezek a tervek, amelyekről beszél, „papírra vannak vetve” – számol be az index.hu. Ha a Nyugatnak sikerül feldarabolni az Orosz Föderációt és megteremteni az ellenőrzést a darabjai felett, nem biztos, hogy az orosz nép megmarad, „lesznek moszkoviták (ebben az esetben moszkvaiakat jelenthet, az értelmező szótár szerint azonban a Szovjetunió politikai céljait és tetteit fenntartás nélkül elfogadó és gyakran túlbuzgón támogató személy – a szerk.), uráliak és mások” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija–1 tévécsatornának adott interjújában vasárnap.
Putyin: Moszkvának az összes arzenált számításba kell vennie, amikor a NATO a vereségét akarja
Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija–1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.
Orbán Viktor: a kormány támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozást, a frakciónak viszont fenntartásai vannak a jogállamisági hazugságok terjesztése miatt (Videó)
A miniszterelnököt a szokásos, Kossuth Rádiónak adott interjújában az orosz-ukrán háború, a szankciók, az infláció és a gyermekvédelem témájában kérdezték. Orbán Viktor ismertette a kormánypárti képviselők álláspontját a svéd és finn NATO-tagság kérdésében, valamint kifejtette, hogy a gyermekvédelem tekintetében a legszigorúbb intézkedések meghozását sürgetik az óbudai gimnáziumban történt visszataszító és elfogadhatatlan események. "Hol voltak a felnőttek? Hol volt az iskolaigazgató? Hol volt a tankerület, aminek az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki emiatt magához rendelte az oktatásügyért is felelős Pintér Sándor belügyminisztert.
Szijjártó: a magyarok jogaitól függ, hogy támogatjuk-e az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívását
Ha az ukránok visszaállítanák a magyar kisebbségek eredeti jogait, akkor mi nem blokkolnánk, hanem hozzájárulnánk az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívásához. Ezt a kérdést mi világosan a magyar kisebbség ügyéhez kötjük – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az Indexnek adott interjúban elmondta azt is, hogy miért nem látogat Orbán Viktor Kijevbe.
Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
