nyilasok
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban! Hogyan lehet szeretni a Sátánt? – Ügynökjelentések Szálasi Ferenc özvegyéről
„Apró Antal egy proli” – mondta ki az igazságot Lutz Gizella egy ügynöki jelentés szerint. Kevés embernek mond valamit az asszony neve, pedig Szálasi Ferenc felesége volt, a nyilasvezér özvegyeként előbb tizenkét évet raboskodott a kommunisták börtönében és Kistarcsán, majd szabadulása után is megfigyelték. A legtöbbet az az orvos jelentett róla, aki a bizalmába férkőzött, de még érdekesebb, hogy Szálasi egykori helyettese, Jancsuskó Gábor is besúgta. Szálasiné egy jómódú üzletember lánya volt, Szálasival a végjátékban, 1945-ben házasodtak össze, akkor, amikor Hitler és Eva Braun. Ez mindent elárul kapcsolatukról és jellemükről. Lutz Gizella talán nem sejtette, hogy ettől a bélyegtől sohasem szabadulhat. Ő is a kommunista diktatúra áldozata volt, de férje történelmi bűnei miatt nehéz lenne sajnálni, megszánni őt. Tóth Eszter Zsófia történész írása a PS-nek. Major Ákos, a köpönyegforgatás mestere: Horthyék hadbírójából lett Rákosiék ökle
Major Tamásról azt írtam korábbi cikkem címében: Lucifer, vörösben. Mit lehet akkor elmondani testvéréről, Major Ákosról, aki előbb a keleti fronton dolgozott hadbíróként, később a nyilasok alatt is ügyészként vallatott, hogy 1945 januárjában már éppen őket és más, jórészt ártatlan embereket ítéljen el? Major kommunista öccse kapcsolatait felhasználva éppen időben állt át, részt vett amúgy náciellenes atyai jó barátja meghurcolásában, hogy aztán 1956 után már "ügyvédként" segítse a diktatúrát. Göncz Árpádot is ő "védte", azaz mindent megtett, hogy mindenki súlyos ítéletet kapjon. 
