pesti srácok
Nem vagyunk mi elvtársak!
67 évvel ezelőtt néhány pillanatra helyreállt a kizökkent idő. Hatalmas szellemi, lelki és fizikai erőfeszítést tett a nemzet, hogy visszaszerezze sorsának irányítását, hogy újra rátaláljon az ezredéves rendre, amely meghatározta életünket és megszabta feladatainkat itt, a Kárpátok gyűrűjében. Mondhatnánk, hogy nem történt semmi különös, csak ami a sorsunk évszázadok óta: megpróbáltuk lerázni immár a sokadik nagy birodalom rabigáját – sikertelenül. De ez nem igaz. Nagyon is különleges volt, ami akkor történt!Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.Harrach Péter: 1956 üzenete a nemzet szabadságáról szól
1956 üzenete szól a fiatalokról, a szabadságról és a nemzet szabadságáról, amelyet kivívni és védeni kell – mondta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott koszorúzáson szombaton Budapesten.GEOrgPOLITIKA – Hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba az igazi pesti srácok
Az 1956-os hősökre emlékezünk, akik hihetetlen bátorságról tettek tanúbizonyságot, hiszen katonai kiképzés nélkül, hazaszeretettel és szabadságvággyal felvértezve indultak harcba a szovjetek és a magyar kommunista alakulatok ellen. Ők voltak az igazi pesti srácok, Magyarország hősei.A szabadságszeretet egyik legtisztább jelképe volt – Végső búcsút vettek Wittner Máriától (Galériával!)
A Dunakeszi temetőben helyezték végső nyugalomra az 1956-os szabadságharcost, Wittner Máriát, aki 86 éves korában hunyt el. A gyászszertartást Kozma Imre atya tartotta, aki elmondta, hogy a legendás hős életműve mind nemzetünk, mind az egyetemes kultúrának hatalmas java, és köszönetét fejezte ki neki azokért a hőstettekért, amelyeket egész fiatal korától haláláig vívott a magyarokért. Wittner Mária az önfeláldozó, félelmet nem ismerő szabadságszeretetnek az egyik legtisztább jelképe, aki egyszerre volt hőse 1956-nak, és egyszerre volt áldozata a magyar szabadságharcot és forradalmat követő kommunista terrornak – fogalmazott Németh Szilárd kormánybiztos, aki a család és a barátok nevében búcsúztatta a szabadságharcost.Miért nem a pesti srácok és mártírtársaik?
Ez a kérdés mostanában egyre inkább felvetődik a harminchárom évvel ezelőtti Nagy Imre és mártírtársai temetése kapcsán. Több újságíró, történész kollégám különféle megközelítésekkel írt 1989. június 16-ról, én megpróbálom másként megközelíteni ezt a korszakot. Így visszatekintve világossá válik, hogy az eresztékeiben rothadó Kádár-rendszer politikai és gazdasági elitje készült a kommunista diktatúrából való kiugrásra, de úgy, hogy igazából ne sérüljön sem politikailag, sem anyagilag, és ne veszítse el kulturális, oktatási, valamint a médiára gyakorolt befolyását, fölényét. Voltaképpen ez sikerült is nekik, mert a rendszerváltás után legalább húsz évig ezeket a stratégiai állásokat sikerült megtartania.Kövér László: a magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk, ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken, az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.Hódolat a pesti srácoknak, a történelemkönyvekből kimaradt névtelen hősöknek!
Mindenkiről beszélünk, csak róluk nem. 1956 névtelen hőseiről. Ők a forradalom igazi hősei, akikről még mindig érdemes többet tudnunk. Ott ültek gyerekkorunkban az asztalainknál, meséltek nekünk, megmutatták nemzetőr igazolványaikat, amikor már mertek beszélni. Vajon hányan lehettek ők, a névtelen hősök, akik emlékeinkben élnek tovább? Feri bácsi nem került be a kilencvenes évek történelemkönyveibe, nem volt reformkommunista sosem, nem készült vele interjú, a kétezres éveket már nem élte meg. Tóth Eszter Zsófia történész írása ötvenhatról.„A kocsmai késelők menekültek el elsőként a barikádokról” – Az ’56-os emigráns Veszely Ferenc páratlan élettörténete
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 000 kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig, a fentiek okán, érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Első rész.Ajánljuk még