románia
Hétfőtől nem küldik elkülönítőbe Romániában a Magyarországról és másik 16 országból érkezőket
Románia hétfőtől nem küldi már kéthetes otthoni vagy hatósági elkülönítőbe azokat a tünetmentes utasokat, akik abból a 17 európai országból – közöttük Magyarországról – érkeznek, amelyekben az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya.
Harminc éve alighogy megszületett, Iliescu és bányászai vérbe fojtották a román demokráciát
Harminc évvel ezelőtt nemcsak a kisebbségben élő magyarságnak, hanem saját népüknek is nekiestek a rendszerváltás utáni Románia új vezetői. Az 1990. június 13-15. között lezajlott bukaresti bányászjárás a sarjadó demokráciával és az éppen csak születőben lévő civil társadalommal való aljas leszámolás volt. A bukaresti Egyetem téren tüntető fegyvertelen, antikommunista jelszavakat skandáló tömeget a XX. századi európai történelemben páratlannak számító, állatias kegyetlenséggel verette szét a bányászokkal a posztkommunista hatalom. A "Le az értelmiségiekkel" rigmusokat skandáló bányászok ütöttek, vágtak mindenkit, aki az útjukba került, akiről kinézete alapján úgy gondolták, hogy értelmiségi. Az eredmény a hivatalos adatok szerint 20 halott és 500 súlyos sebesült volt. Pár éve előkerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem volt hálátlan a piszkos munkát elvégző bányász "légiók" iránt. Az 1990. júniusi bányászjárás nemcsak, hogy zárójelbe tette, de évtizedekre vissza is vetette a román demokratikus átalakulást. 2016-ben a – már nemcsak feltételezett – elkövetőkkel, Ion Iliescu volt államfővel, Petre Roman ex-miniszterelnökkel és Virgil Magureanu, a Szekuritáté volt tisztjével, egyben a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat első igazgatójával szemben a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ügyben azóta nem történt semmi érdemi előrelépés.
Ludovic Orban: Románia jövő héttől enyhíti a beutazási feltételeket
Románia június 15-től kezdődően tovább lazítja a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat, ezek sorában enyhíti a beutazási feltételeket – jelentette be a csütörtöki kormányülésen Ludovic Orban miniszterelnök.
A román ombudsman azt vizsgálja, hogy kínozzák-e a betegeket a járványkórházakban
Romániában az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a koronavírussal fertőzöttek ápolására szakosodott kórházakban, hogy kiderítse: nem kínozzák-e a betegeket.
Bezzegrománia: újra 200 fölé ugrott az egy nap alatt jegyzett új fertőzések száma
Ismét 200 fölé ugrott Romániában az egy nap alatt jegyzett új koronavírusos fertőzések száma – derült ki a stratégiai kommunikációs törzs által csütörtök kora délután közzétett adatokból.
Elutasították Beke István szabadon bocsátási kérését, akit a románok terrorizmus miatt elítéltek
A Brassó megyei törvényszék jogerősen elutasította szerdán a terrorizmus vádjával börtönbüntetésre ítélt Beke István feltételes szabadlábra helyezési kérését.
Elutasította a román képviselőház, hogy március 15. a romániai magyarság hivatalos ünnepe legyen
Nagy többséggel elutasította a román képviselőház szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna. A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.
A román kormány meghosszabbítaná a veszélyhelyzetet, az ellenzék viszont nem akarja megadni a parlamenti felhatalmazást
Romániában a jobbközép kisebbségi kormány meghosszabbítaná a koronavírus-járvány miatt meghirdetett, jövő héten lejáró veszélyhelyzetet. Az ellenzéki szociáldemokraták szerint azonban a kormány csak politikai okok miatt ragaszkodik a veszélyhelyzet fenntartásához, ehhez pedig nem hajlandóak hozzájárulni.
Emlékezzünk a gyalázatra! Egy esztendeje dúlta fel a román csürhe Úzvölgyén a magyar honvédek temetőjét (PS-videó!)
Egy esztendeje dúlta fel a román csőcselék az úzvölgyi katonatemetőt. A gyalázatos pogromnak a PestiSrácok.hu tudósítói is tanúi voltak a helyszínen. Most az akkor készült, a történteket megörökítő filmünkkel emlékezünk a szégyenletes rohamra, a rombolásra, bemutatva azt is, hogy az azóta eltelt idő és a magyar hadtörténészek kitartó munkája bebizonyította: egyetlen román katona sem nyugszik a sírkertben. A történet megmutatja, hogy az álságos román politika semmit sem változott száz éve, és kizárólag hamisításokon, hazugságokon alapul.
Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
