ruszinok
Kárpát-Ukrajna – avagy Hitler államalkotó kísérlete, amit a honvédség akadályozott meg
Egyszer volt, hol nem volt egy állam, amit egyedül Adolf Hitler ismert el. Egy napig létezett csupán, de arra azért volt ideje a vezetőinek, hogy koncentrációs táborokat hozzon létre, ahová a magyar értelmiségieket és azokat a ruszinokat internálják, akik nem voltak hajlandóak egyik napról a másikra ukránnak vallani magukat. Egyszer volt, hol nem volt, volt egy politikus, aki nagyzási hóbortjával megkeserítette a kárpátaljaiak háború előtti, utolsó békés éveit, és egy csapásra ellehetetlenítette a ruszin függetlenségről szőtt álmokat. Következzék egy mese Kárpát Ukrajnáról és Avgusztin Volosinról, a Kárpátok Tesco-gazdaságos Hitleréről.
Orosz történész, politológus a PS-nek: "ha ez így megy tovább, se ruszin, se magyar kisebbség nem marad Ukrajnában"
Rendkívül borúlátó az ukrajnai nemzeti kisebbségek ügyét érintően Grigorij Mironov orosz történészprofesszor, politológus, aki az ünnepek előtt Magyarországon járt és a PestiSrácok.hu szerkesztőségébe is ellátogatott. A ruszinok történetét 15 éve kutató történész kendőzetlenül beszélt arról, hogy az ukrán állam hogyan nyomja el a kisebbségeit, és a történelem során, többek közt Donbászban az etnikai tisztogatás szerinte miként csapott át népirtásba. "Kárpátalján elkezdődött ugyanez, és attól félünk, ha nem történik valami, rövid időn belül semmilyen nemzeti, etnikai kisebbség nem marad Ukrajnában" – fogalmazott stúdiónkban a professzor. Grigorij Mironov arra is kitért, hogy az ő perspektívájukból mi a Nyugat szerepe az ukrajnai háborúban, és hogy miért szeretnék a demokratikusan megválasztott, törvényes magyar kormányt megbuktatni.
GEOrgPOLITIKA – Exkluzív interjú Grigorij Mironovval – A professzor szerint Putyin bukásával Oroszország is megszűnne
Rosztovból érkezett a PS szerkesztőségébe Grigorij Mironov történész professzor, a Rosztovgazeta című újság szerkesztője, dokumentumfilm-készítő, akivel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy az orosz nép fontosnak tartja a Donbaszban élő honfitársaik védelmét és országuk, nemzetük integritását. Véleménye szerint az orosz lakosság 80 százaléka támogatja a különleges hadműveletet és megérti Vlagyimir Putyin elnök döntéseit. Persze vannak, akik jobban hisznek a nyugati, liberális vagy az amerikai „neokon” eszmékben, de Mironov professzor szerint ők vannak kisebbségben.
Hét év börtönre ítélték a Kárpátalja Ukrajnától való elszakadását követelő férfit
A vádlott távollétében zajló tárgyaláson az ügyész azzal vádolta meg a negyvenhárom éves kárpátaljai férfit, hogy „Ukrajna alkotmányos rendjét és területi integritását veszélyeztető döntések mellett kampányolt” – írja az Unian hírügynökségre hivatkozva az Index.
A kárpátaljai népszavazás legendája
Visszakaphattuk volna Kárpátalját a rendszerváltás után? Valóban tartottak népszavazást a terület önállósodásáról? A ruszinok ukránnak tartják magukat? A kilencvenes évek politikai zűrzavara évtizedek óta rányomja árnyékát kárpátaljai testvéreink sorsára és számtalan vitát generál a hazai közéletben is. Ezt a baloldal lassan harminc éve használja fel az anyaországi és külhoni magyarok közötti feszültségkeltésre. Próbáljuk meg tisztázni, mi is történt 1991-ben!Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Már polgárháborúval fenyeget Ruszin-Szendi Romulusz?
A Tűzfalcsoport elemzésében mutat rá, Ruszin-Szendi Romulusz szavai burkolt fenyegetést jelentenek.
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
