soros-birodalom
Soros György szimbolikusan még jelen van, de valójában már egy poszt-Soros-korban élünk
Rendhagyó workshop keretében beszélgetett G. Fodor Gábor, a 888.hu főszerkesztője a néhány hete megjelent, A nagy terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című könyvről, az országtanulmányokat jegyző szerzőkkel, nevezetesen Bíró Andrással, Kosztur Andrással, Pogrányi Lovas Miklóssal és Matyi Tamással. A workshopról a 888.hu számolt be, ahol a többi között kiderült, hogy a Soros-birodalom egyfajta kórként terjed, de nem Magyarország az egyetlen hely, ahol megálljt parancsoltak a milliárdos spekulánsnak, hiszen a demokráciába kíván folyamatosan beleszólni. Miközben Soros Sztárközgazdásza látszólag marhaságokat ír, sose felejtsd el, hogy létezik a NAGY TERV
Az, hogy a George Soros szócsöveként (is) működő Project Syndicate oldalán megírja a Sztárközgazdász, hogy Magyarországot ki kell zárni az unióból, majd utána mindjárt a lengyeleket is, nem mondható túlzottan meglepő eseménynek. Ám az, hogy a Sztárközgazdász párhuzamot von a Talibán és Magyarország között, enyhén szólva is ijesztő, ugyanakkor sértő és gyalázatos. Daron Acemoğlu professzor, azaz a Sztárközgazdász szerint ugyanis az afgán misszió kudarca bebizonyította a Nyugat számára, hogy külső erővel nem lehet demokráciát építeni. Így Magyarországon sem kellene ezt erőltetni. Jól értjük? Eddig tényleg a Nyugat építette volna erőszakkal Magyarországon a demokráciát? Soros és társai tényleg tudnak még mélyebb mocsokban tapicskolni. Rántsuk le a civil leplet a Soros-hálózat irodáiról!
Mikor a Soros-birodalomról beszélünk, két hamis politikai toposz fordítja rossz irányba figyelmünket. Azonosítjuk a globális politikai hálózatot George Soros személyével, pedig nem egy emberről van szó. Ahogy az is téves olvasata a jelenségnek, hogy valami ördögien gonosz célokkal, sunyin háttérben dolgozó emberkéket látunk magunk előtt. Sokkal közelebb áll a valósághoz az az értelmezési keret, amely szerint olyan világosan megfigyelhető, jól szervezett aktivista csoportokról, társult ügyvédi irodákról, és alapítványok mögé bújt lobbiszervezetekről van szó, melyek a Soros György által megteremtett anyagi bázis segítségével politizálnak világszerte. Ha tetszik egy adott ország lakosságának, ha nem. Ha tetszik egy választott parlamenti többségnek vagy egy kormányzatnak, ha nem. Nem választott szervezetként – a demokráciát megcsúfolva – indirekt befolyást szereznek, nemzet-, család-, és vallásellenesek, és úgy általában (akár a marxisták valaha), a hagyományos társadalmi rendet akarják szétbombázni Magyarországon is, a nyílt társadalom szent nevében. Külföldi befolyás a civil szektorban - a XXI. Század Intézet elemzése
A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. - írja a XXI. Század Intézet által publikált elemzés, amely arra keresi a választ, hogy jogosak-e az egyes nemzetközi NGO-k aggodalmai a magyarországi civil társadalom függetlenségével kapcsolatban. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.