szavazás
Megszavazta a brit parlament a Brexit-megállapodást, január 31-én jöhet a kilépés
Ami Theresa May-nek nem sikerült, az utódjának, Boris Johnsonnak igen: százhuszonnégy fős többséggel átment a brit parlament alsóházán az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének alapelveit rögzítő javaslat. Januárban jöhet a Brexit, utána pedig a nagyon kemény tárgyalások. Feszültséget okozhat, hogy a kormány eláll attól a korábbi vállalástól is, hogy a dolgozók jogai nem csorbulhatnak az EU-tagsághoz képest; az Európai Bíróság például az ilyen kérdéseket hivatott szavatolni. Az most biztos, hogy Johnson lesz az, aki valóban kilépteti országát az EU-ból, ám azt egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy ez tényleg sikertörténet lesz az Egyesült Királyság számára. Megszavazta az Országgyűlés a bírák és az ügyészek illetményeinek emelését
Elfogadta keddi, rendkívüli ülésén az Országgyűlés az egyfokú járási bírósági eljárásról szóló törvény módosítását, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazataira volt szükség; a voksoláson Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A parlament keddi rendkívüli ülésén, a határozathozatalok között megemelte a bírák és ügyészek illetményét is harminckettő, illetve huszonegy százalékkal. A PestiSrácok.hu megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy a Szeviép-ügyben kibontakozó szegedi bírósági összeférhetetlenségi botrány befolyásolhatja-e az elfogadott jogszabály alkalmazását. A tárca válaszáról portálunk később beszámol. Klímavészhelyzet, apokaliptikus diktatúra, Karácsony Gergely, mint a XX. század (sic!) egyik legjelentősebb politikusa, kórházak helyett építsünk inkább kórházakat! – késő délutánig ennyire futotta az ellenzéki szónokok részéről a napirend előtti felszólalások idején, majd a fokozatosan formába lendülő Bangóné Borbély Ildikó szólózott emlékezeteseket. Bangóné egy kormánybuktató gigabotrányt is kikapart: húsz percet késett a szegedi vonat. Ha azt gondolnánk, hogy ez már fokozhatatlan, jó hír, hogy nem az: az MSZP Lángoszlopa látott egy fáradt, szomorú kalauzt is. Alább kiderül, a kalauz miért lehetett olyan megviselt, ahogy az is világossá válik: aki úgy látta, hogy Bangóné kacarászott Burány Sándor botrányos kijelentésén Gothár Péter szexuális zaklatási ügyében, az rosszul tette, hogy a szemének hitt. Megszavazta a kulturális törvénycsomagot az Országgyűlés
A parlament száztizenöt igen, ötvenhárom nem és három tartózkodó szavazattal jóváhagyta szerdán a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról – meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához. A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja. Mitől szavaz ma valaki balra?
Mindannyian szeretjük azt hinni, hogy döntéseinket (bármilyen területen, így a politikában is) mi magunk hozzuk, racionális gondolkodásunk, józan belátásunk, saját érdekünk szerint. Nem szívesen nézünk szembe azzal a lehetőséggel, hogy bizony manipulálnak bennünket. Ez esetben ugyanis saját énképünk sérülne. Úgy éreznénk, hogy nem vagyunk elég okosak, hogy esetleg rosszul dönt(ött)ünk, és hát hogy néz ez már ki… Pedig egyáltalán nem szégyen semmiben sem belátni, ha hibáztunk, sőt, ez a legnagyobb emberi tulajdonságok egyike. S különösen nem kell szégyenkeznünk – sem mások, sem magunk előtt – akkor, amikor a manipuláció sokszor olyan erős és alattomos, hogy tényleg a legjobb szándék mellett, önhibánkon kívül is sokan áldozatává válunk. Mutatjuk, kik azok, akik egészségügyi fejlesztésről papolnak és közben leszavazták a szuperkórházat
A fővárosi közgyűlés szerdai ülésén szavaztak a dél-budai centrumkórház létesítéséről, amely az agglomerációkban élőkkel együtt összesen mintegy 1,2 millió embert látna el. A Fidesz-KDNP terjesztette be, hogy a fővárosi önkormányzat a kormányhoz hasonlóan különítsen el 50 milliárd forintos egészségügyi célú többlettámogatást. Módosító javaslatban azt is szerették volna elérni, hogy a dél-budai centrumkórház az eredeti helyen és tervek szerint épüljön meg, azonban ezt is leszavazták az ellenzéki képviselők. 33 képviselőből 17 nyomott nem gombot a szuperkórházra, az eddigi legnagyobb kórházfejlesztésre. Éppen azok, akik rendszeresen papolnak egészségügyről, kérik számon a kormányon az egészségügyi és kórházfejlesztéseket. Megmutatjuk, kik ők. Íme: Mozgósítás! Kilenc év eredményei kerülhetnek veszélybe!
Ma önkormányzati választás, ami a demokrácia ünnepe, és amelyen most leginkább a kampány végét ünnepeljük, különösen ennek a mostani kampánynak a végét. Ilyenkor az ember döntést hoz: minden választópolgár először is eldönti, hogy elmegy-e szavazni. És ez a döntés a legfontosabb döntés, mert ebből következik az összes többi. A választást igazából mindig az dönti el, hogy ki megy el szavazni. Egy olyan kiélezett helyzetben, mint a mostani, ahol a politikai oldalak közötti átjárás minimális, ahol a politikai ellenzék egyetlen hatalomtechnikai eszközre, az ultraliberálisoktól a nácikig terjedő „összefogásra” hegyezte ki a politikáját, a részvételi döntés lesz az ügydöntő, az, hogy mi, jobboldaliak, mi, akik nemet mondunk Gyurcsányra, elmegyünk-e szavazni. 
