szuverenitás
Csak a teljesen független Magyarország lehet hű 1956 hőseihez!
A magyar- és világtörténelem egyik legdicsőbb napja október 23-a. Hatvannégy esztendeje e napon szállt szembe egy megnyomorított ország maroknyi elszánt fiatalja a világ leghatalmasabb szárazföldi ármádiájával. Ilyen a magyar virtus! Mint megannyiszor történelmünkben, megmutattuk a világnak, hogyan kell az irtózatos túlerővel birokra kelni.Görög kormányszóvivő: Athén nem tűri, hogy megsértsék a szuverenitását
Görögország nem tűri, hogy megsértsék a szuverenitását, és minden szükséges lépést megtesz a saját védelmében – szögezte le csütörtökön Sztéliosz Pecasz görög kormányszóvivő Törökországnak a térségben található földgázlelőhelyek utáni kutatásával kapcsolatban.Hollik István: A szuveneritás magyar nemzeti érdek
A járványügyi készültség lényege, hogy az operatív törzs működik, a tisztifőrovosnak megerősítették a hatáskörét, és folyamatosan monitorozzák a szakemberek mind a külföldi eseményeket, mind pedig a magyar megbetegedéseket. Mindezt annak érdekében teszik, hogy ha jön a második a hullám, akkor minél hamarabb meg tudják hozni a legszükségesebb intézkedéseket – mondta el Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Hollik István a magyar függetlenség napja kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyar szuveneritás nemzeti érdek.Mostantól az unió dönti el, kimehetünk-e a mellékhelyiségbe
Nincs olyan nap, amikor ne érkezne valami dörgedelem Moszkva Brüsszel tájékáról. Most épp az unió bírósága mondta ki: Magyarország szégyellje magát, amiért a „civileket” arra kötelezte, árulják el, ha külföldről futtatják őket. Ezzel az Orbán-kormány megsértette szegények magánéletéhez (sic!) fűződő jogait is, bizony. Ilyenkor már nem is annyira fontos az átláthatóság. Valószínűleg az a baj, hogy Magyarországnak még saját törvényhozása van, önálló döntéseket hoz – ennek kéne véget vetni. Ha maradunk az uniós viperafészekben, véget is fognak, nyugi.Szakértő: Az Európai Unió eltűnt a színről
Az Európai Unió eltűnt a színről, ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs: ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről – mondta a Magyar Nemzetnek az egyik legismertebb amerikai geostratéga, az árnyék-CIA-ként is emlegetett Stratfor alapítója. A budapesti születésű George Friedmant – aki a Stratforból való kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja – texasi otthonában érte el telefonon a lap. Úgy véli, ha Donald Trump jó ütemben hozza meg a döntést a társadalmi távolságtartás fenntartásáról vagy feloldásáról, akkor a nagy vezetők egyikeként vonulhat be az amerikai történelembe.Szánthó Miklós: Jó célok érdekében megengedhető az állami beavatkozás
Jelentős különbségek vannak az európai és amerikai konzervativizmus között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba – mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában. A szakértő a műsorban kifejtette, az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is, ha ezt az állam csinálja.Alapjogokért Központ: A technológiai óriáscégek már az államok helyébe lépnének
A vélemény- és a valódi diktatúra kéz a kézben jár, a véleménydiktatúra a technológiai óriáscégek révén pedig már jelenleg is érzékelhető – mondta Schanda Tamás, parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom? címmel megrendezett konferenciáján. A miniszterhelyettes mellett felszólalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, illetve Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója is, akik a globális kibertérben születő új, államok felett álló és saját érdekeiket "szuverénként" képviselő techóriások jelentette fenyegetésről beszéltek és fogalmaztak meg kérdéseket. Ezen kérdések egy részét Dukász Magor digitális stratéga, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó válaszolták meg."A haza sokszor több, mint az állam" – Az Alapjogokért Központ konferenciáján jártunk
"Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma es holnapután" címmel tartott konferenciát az Alapjogokért Központ kedden. Szánthó Miklós, a Központ igazgatója megnyitójában arról beszélt: a XXI. század elejére az állami szuverenitást "felpuhító" tendenciák olyan szintet értek el, hogy valóban kérdésként merül fel, kinél is van a főhatalom. A nemzetközi szervezetek, a politikai NGO-hálózatok és a nemzetközi pénzügyi intézmények mellett az IT-óriások az államéval vetekedő digitális szuverenitása is szóba került rendhagyó módon, hiszen eddig erről a jelenségről viszonylag kevés szó esett. A rendezvényen Hollik István arról beszélt, hogy "szuverén az, aki képes dönteni és cselekedni".Ajánljuk még

















