tarlós istván
Tarlós szerencsésnek tartja magát, amiért nem nyert
Jól jártam azzal, hogy ilyen közgyűlési háttérrel nem én leszek a főpolgármester – mondta a Népszavának a leköszönő városvezető. Tarlós elmondta a lapnak azt is, hogy szerinte biztos, hogy a szavazópolgárok nem az ő személyéről hoztak döntést vasárnap.
Karácsony levedlette a konfrontatív attitűdjét, de a békülékeny hangnembe egy nagy nácizás azért belefért
Karácsony Gergely békülékenynek látta Orbán Viktort, akivel már jövő héten találkozna, és Tarlós Istvántól azt kérte, hogy arról is beszéljen, amit ő nem kérdez meg tőle; örömmel veszi a leköszönő főpolgármester segítségét. Többek között ez is kiderült Karácsony Gergely válaszaiból az Index élő műsorában, amelyben egy órán keresztül válaszolt a műsorvezetők és a nézők beolvasott kérdéseire Budapest új főpolgármestere. Karácsony rendkívül visszafogottan ecsetelte terveit, sok konkrétumot nem mondott, azonban leszögezte, hogy normális viszonyra törekszik a kormánnyal és a sokszínű összefogás tagjaival is. Kérdés, hogy a háttérben szálldosó héják is így gondolják-e, és vajon Gyurcsány Ferenc is az egymás karjában történő felolvadás és világbéke hangulatában szeretné-e tölteni a következő évet. Ebben az esetben Karácsony nehéz időszak elé néz. A beszélgetést mérlegre téve Karácsony egyszerre próbált igen visszafogott lenni – látható volt, hogy nem a konfrontatív és határozott attitűd az igazi valója –, és ezt időnként indokolatlan keménykedéssel próbálta ellensúlyozni. Budapest új főpolgármestere az Index vendége volt.
Ehhez kell felnőnie a szocik és Gyurcsány markában vergődő Karácsonynak
Tarlós István tekintélyes eredménylistáját osztotta meg Facebook-bejegyzésében Dömötör Csaba. Az államtitkár a távozó főpolgármester első ötven legjelentősebb fejlesztését összefoglalva arról írt: sok ilyen időszakot kívánnak még a magyar fővárosnak!
Veszíteni lehet bunkón, mint Karácsonyék – és elegánsan, mint Tarlós
Sokat elárul egy-egy politikai közösség jelleméről, tartásáról, hogyan viselkedik, amikor veszít. Az elmúlt két évtized általános tapasztalata szerint a baloldali, liberális elit prosztó módon még gratulálni sem képes ilyenkor az ellenfelének. Ezzel szemben a nemzeti oldal mindannyiszor méltósággal viseli a választók döntését, és gratulál ellenfelének – mint tette azt tegnap Tarlós István is.
A hazaszeretet értékrendje szenvedett vereséget vasárnap
Igazságtalan, gyomorforgató és lesújtó – nyilván velünk együtt sokan így látják az önkormányzati választás némelyik eredményét. Hogy törhetett előre a politikai alvilág madámjaként sodródó Karácsony Gergely, hogy bukhatott el Sára Botond, aki (Kocsis Mátéval) kirángatta a Józsefvárost a gettóvilágból, ahol egy bolsi, választási csaló rádiós ülhet most tort az anarchista-díler kampánycsapatával, és hogyan vihette el Óbudát egy piti szélhámos, hogyan hódíthatta meg az olyan gyönyörűen felfejlesztett Miskolcot egy kopott bundájú kesztyűbáb, vagy hogyan térhetett vissza Dunaújvárosba a szoci nómenklatúra egy jobbikos bájgúnár burája mögé bújva? Sorolhatnám tovább, de sokkal fontosabb, hogy az okokról és a következményekről beszéljünk!
Budapest visszatért Demszky Gábor kebelére – és egyéb választási tanulságok
Nagyon megszoktuk, hogy nagyon nyerünk, pedig a Fidesz eddigi önkormányzati túlsúlyának mértéke nem volt természetes jelenség. 2010 után ez részben azért alakult így, mert az inkább balra szavazó települések nagy részén helyben is annyira lejáratta magát a baloldal – nem is beszélve az országos dúlásról 2002 és 2010 között –, hogy amíg nem felejtették el, inkább a Fideszre szavaztak. Különös és tanulságos, hogy a Fidesz 13 év után esik vissza egy választáson először, pont akkor, amikor a gazdaság már jó ideje szárnyal, nőnek a jövedelmek és megszűnt a munkanélküliség. Pedig ez is győzelem: a Fidesz ma is, ezekkel a szavazatszámokkal is bőséges abszolút többséget szerez, ha ez országgyűlési választás lett volna. Azokon a helyeken azonban, ahol nem volt elég jó a fideszes önkormányzat és a polgármester, a baloldal újra meg tudta szólítani az embereket.
Fidesz: Köszönjük Tarlós Istvánnak a kilenc éves főpolgármesteri munkáját
Köszönjük Tarlós Istvánnak az elmúlt kilenc évben végzett főpolgármesteri munkáját – olvasható a Fidesz hétfőn közzétett Facebook-bejegyzésében.
Budapest vagy "határozott kezekben marad", vagy "tétova káosz keríti hatalmába" – Így szavazott Tarlós István
Vasárnap délben adta le szavazatát Tarlós István. A főpolgármester a feleségével érkezett a III. kerületi Waldorf-iskolához. Miután leadták szavazatukat, Tarlós néhány rövid mondatban foglalta össze, mit gondol a mai választás tétjéről.
Mondd, te kit választanál? Elvtelen politikai szélkakas vagy határozott városvezető vezesse Budapestet?
Nem kell ahhoz fideszesnek lenni, hogy egy fővárosi szavazó egyértelmű döntést hozhasson arról, ki a legalkalmasabb jelölt Budapest élére. Egy közel kétmilliós főváros vezetéséről kell dönteni: itt a rátermettség, a tudás, határozottság és a tisztesség kell, hogy számítson; abban kell bíznunk, hogy nem sajnálatból szavaznak az emberek, nem a szégyenlős mosolyt és az üres ígéreteket honorálják a mai napon. Nem azért kétségtelen, hogy Tarlós István a megfelelő jelölt, mert valakinek narancssárga a szíve; a városvezetői kvalitásokat figyelembe véve Karácsony labdába se rúghat a regnáló főpolgármester mellett. Az utóbbi hónapokban milliónyi alkalommal derült ki, hogy Karácsony Gergely semmilyen szinten nem veszi fel a versenyt Tarlós Istvánnal, hiszen a zuglói polgármester alkalmatlanságáról beszélni nem retorikai fogás, unalomig ismertek ballépései és gyáva menekülése az őt leleplezni kívánók elől, amelyekről szinte napi szinten beszámolt portálunk is. A karaktergyilkosságot nem a jobboldali sajtó, hanem Karácsony követi el önmaga ellen, miközben ebből akar politikai tőkét kovácsolni: szinte nyíltan azzal kampányol, hogy sajnálják meg az emberek és szavazzanak rá. Nincs más üzenete a budapestiek számára, mint a Fidesz elleni gyűlölet erősítése, az emberek hergelése, divatos, zöld, ám tökéletesen üres és fel nem épített gondolatok. Nem maradhat ki a kommunista demagógia sem a repertoárból, hiszen mindent megígér mindenkinek, amit egyszerűen lehetetlen teljesíteni. Ki látta Tarlós Istvántól, hogy akár egyszer is színt, barátokat és szövetségeseket váltott volna? Mert Karácsony számára ez nem jelentett sosem problémát: pártot és tisztséget is annyiszor váltott, ahányszor süllyedőben volt a hajója, amelyen mindig, mindenkit sorsára hagyott. Ezt tenné Budapesttel is, hiszen a fehérgyarmati politikus számára ez is csak egy ugródeszka. Korábban Gyurcsány Ferencet szidta, most pedig a karjában tartja és együtt örömködnek. Holnap bizonyságot tehet közel 1,3 millió budapesti polgár, hogy a politikai szélkakas-üzemmód, a Gyurcsány ölelésébe belefeledkező, bármit és bármennyit megígérő Karácsony Gergely, vagy a szisztematikusan és számonkérhetően dolgozó Tarlós István képviseli igazán Budapestet. Ennek nem kéne kérdésnek lennie.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
