techcégek
Ismét a világ legértékesebb cége az Apple a maga 2000 milliárd dollárjával
Az Apple információtechnológiai óriáscég piaci tőkeértéke átlépte a kétezermilliárd dollárt szerdán, elsőként a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok közül. A jelek szerint a befektetők félresöpörték az Apple ökoszisztémájával kapcsolatos problémákat, és inkább azt tartják szem előtt, hogy a várakozások szerint a koronavírus-járvány után még jövedelmezőbb lesz az iPhone-okat gyártó vállalat.
Nyílt levélben kéri a Századvég az EB-t a hatékony Facebook-szabályozás megalkotására
Nyílt levelet írt a Századvég Alapítvány Margrethe Vestager, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke, a Digitális korra felkészült Európa szakterületért felelős biztosa és Didier Reynders, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa részére a hatékony Facebook-szabályozás megteremtése érdekében.
Alapjogokért Központ: A technológiai óriáscégek már az államok helyébe lépnének
A vélemény- és a valódi diktatúra kéz a kézben jár, a véleménydiktatúra a technológiai óriáscégek révén pedig már jelenleg is érzékelhető – mondta Schanda Tamás, parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom? címmel megrendezett konferenciáján. A miniszterhelyettes mellett felszólalt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, illetve Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója is, akik a globális kibertérben születő új, államok felett álló és saját érdekeiket "szuverénként" képviselő techóriások jelentette fenyegetésről beszéltek és fogalmaztak meg kérdéseket. Ezen kérdések egy részét Dukász Magor digitális stratéga, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó válaszolták meg.
"A haza sokszor több, mint az állam" – Az Alapjogokért Központ konferenciáján jártunk
"Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma es holnapután" címmel tartott konferenciát az Alapjogokért Központ kedden. Szánthó Miklós, a Központ igazgatója megnyitójában arról beszélt: a XXI. század elejére az állami szuverenitást "felpuhító" tendenciák olyan szintet értek el, hogy valóban kérdésként merül fel, kinél is van a főhatalom. A nemzetközi szervezetek, a politikai NGO-hálózatok és a nemzetközi pénzügyi intézmények mellett az IT-óriások az államéval vetekedő digitális szuverenitása is szóba került rendhagyó módon, hiszen eddig erről a jelenségről viszonylag kevés szó esett. A rendezvényen Hollik István arról beszélt, hogy "szuverén az, aki képes dönteni és cselekedni".
A haladók még durvább cenzúrát követelnek a Facebookon a szólásszabadságra hivatkozva
Napok óta pörög Sacha Baron Cohen (Borat, Ali G) mindent elsöprő beszéde, ami tulajdonképpen egy segélykiáltás, amely szerint a nagy techcégek pénzért teret adnak a szélsőséges, populista, náci (liberálisról lefordítva: egészséges, nemzeti érzelmű, konzervatív) értékeknek. A színész szerint Mark Zuckerberg a harmincas években Hitlernek is hagyta volna, hogy némi apróért cserébe kifejthesse a zsidókkal kapcsolatos nézeteit a közösségi oldalon. Guy Verhofstadt is állást foglalt az ügyben vasárnap, de a haladó média is zászlajára tűzte a kijelentést. Baron Cohen szavai azonban nem állnak stabil lábakon: a „humorista” elfelejtette megemlíteni azt az egyszerű tényt, hogy a Facebook leginkább a jobboldali véleményeket hallgattatja el – köztünk portálunkét is –, ahogy arról sem beszélt, hogy a Nyugat által populistának nevezett kormánnyal rendelkező Magyarországon virágzik a zsidóság, miközben Nyugat-Európában sokszor nem is mernek a zsidó lakosok kimenni a migráció hatásai által sújtott utcára.
Választás lesz vagy kiválasztás? – Zuckerbergék az FBI-jal közösen biztosítanák az elnökválasztás tisztaságát
A Facebook 2004-es indulásakor talán ez a furcsa, kváziautista srác sem gondolta volna, hogy a már akkoriban sem túl eredeti ötletéből egyszer egy science fiction könyvek lapjaira kívánkozó óriásvállalat alakul. Azóta eltelt tizenöt év, és mi tétlenül figyeltük, ahogyan az egész életünk néhány magáncég birtokába kerül.
Durván nekiment a jobboldalt cenzúrázó techcégeknek Laura Loomer
A magát “a világ legletiltottabb nőjeként” tituláló Laura Loomer nemrég pert nyert a legnagyobb techcégek ellen, akiket a gerillaújságíró azért citált bíróság elé, mert az Apple, a Google, a Facebook és a Twitter szerinte cenzúrázta a véleményét a konzervatív politikai nézetei miatt. Bár feltételezni sem merjük, hogy a Szilícium-völgy óriásai ilyen konspirációkra vetemednének, jó hír ez a valódi, vagyis nem a liberális baloldal által meghatározott szólás- és véleményszabadságnak, amelyet az elmúlt években szisztematikusan egyre jobban nyomtak el a vattacukorban lebegő haladók hisztibuborékjai. Miközben Loomer ezekkel a démonokkal kardoskodik, a News Corporation azt tervezi, hogy létrehoz egy olyan platformot, ami egyensúlyt teremt majd azokban a hírfolyamokban, amelyek “véletlenül” nem juttatják el a jobboldali híreket a fogyasztókhoz.
