történeti alkotmány

Jogunk van nemet mondani

Vezércikk 2024 november 15.

Nézzük, nézzük Orbán Viktor csörtéit az Európai Parlamentben meg az egyéb uniós helyszíneken, és az ellenoldali fejeken nem is mindig a megveszekedett ártó szándék látszik, hanem sok esetben egyszerűen nem értik ezt az egészet. Nem értik, hogy Magyarország miért csinálja, amit csinál, és megbotránkoznak azon, hogy Magyarország nem engedelmeskedik, hanem szembeszegül a magasabb hatalomnak. Mi – félázsiai fajtaként – nemcsak a saját álláspontunkat tudjuk igazolni, hanem azt is értjük, hogy a többiek mit nem értenek.

Hazánk „alapító okirata”, a vérszerződés – Honi felderítés (Videó)

Honi felderítés 2024 október 24.

A világ számos helyén ünneplik az országuk születésnapját, ami általában a függetlenség kikiáltásához, egy forradalomhoz, esetleg egy békekötéshez kapcsolódik. Nálunk talán a születésnapi buli utáni vágyakozás alakította ilyesmi eseménnyé Szent István 1083. augusztus 20-i szentté avatásának ünnepét, ám a magyar államiság nem ekkor, Szent László uralkodása idején kezdődött. Sokkal régebben, egy különleges szertartás – a vérszerződés – hozta létre a Magyar Fejedelemséget. Érdekes csavar, hogy a magyar törzsek nem is a Kárpát-medencében tettek esküt a máig fennmaradt szövetségükre, nagyjából 1200 évvel ezelőtt, hanem még a szomszédos Etelközben. Amikor egy közös edényben lévő borba csurgatták a vérüket, aznap született meg a magyar államiság. Fejedelmet és más vezetőket választottak, továbbá olyan szokásjog alapjait rakták le, amely aztán a történeti alkotmányunk képében a jogrendszerünk kiindulópontjává vált egészen a modern időkben bekövetkezett kommunista hatalombitorlásig. A vérszerződésben nemcsak Magyarország kezdete, hanem erkölcsi és törvényi kiindulópontja is visszaköszön – erről beszélt a műsorban Varga Tibor jogtörténész.

A történeti alkotmányunk nem veszett el – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 június 18.

Nem valami misztikus ködbe vesző Titok, amelyet gonosz erők elvettek tőlünk az évszázadok során. Valóigaz, hogy a kommunisták ki akarták törölni az emlékét is, de nem sikerült nekik. A magyar történeti alkotmány nem egy minden bajunkra megoldást kínáló, ősi, varázserejű könyv, hanem mi magunk vagyunk: a több, mint ezer éves keresztény törvénykezésünk összes tapasztalata, a szokásjogunk, valamint az államalkotó tudásunk, amelyet ezerkétszáz éve, a vérszerződés óta csiszolgatunk. Olyan bölcsesség rejlik benne, amely bőven megelőzte időben a modern kori szabadságjogok törvénybe iktatását. Ez nem egy múzeumi tárgy, hanem az élő jelen, ami mindig is volt – szervesen fejlődő rendszer eredménye, amely a magyar értékrendből és szokásokból fakad, de mindig a valósághoz idomulva keretezte az életünket és az önállóságunkat. Így volt ez Szent Istvántól a kommunista hatalombitorlásig, ezért a Szent Korona-tan kitörölhetetlen része a királyság, de így van ma is, amikor – noha a 2012-es alaptörvény visszahelyezte méltóságába a történeti alkotmányunkat – a köztársaság jelenti a gyakorlatot. Ám épp azért, mert a valóságot képezi le a magyarok tükrében, az lesz, amivé mi tesszük. Változtatni rajta csak nekünk van jogunk, senki másnak. Ezt nem egyszerű elmagyarázni olyan európai országoknak, amelyek az ezer meg ezerkétszáz évet csak hallomásból ismerik, de még közel ennyit sem léteztek. Ennél könnyebb dolga volt Horváth Attila jogtörténésznek, aki nekünk magyarázta el kiválóan.