transzneműek
Fegyverkeznek a transzneműek és gyűlölik a világot – Dezse Vű
Rainbow Reload. Így hívják azt a lövészklubnak álcázott transznemű fegyveres egységet, ami azért jött létre, hogy fegyverrel védekezzen azok ellen a "ciszheterók" ellen, akik "veszélyt jelentenek" a transzneműekre. Vagyis azok, akik nem hódolnak be az új világvallás előtt. Ne gondoljátok, hogy sok kell ahhoz, hogy bárki "veszélyt jelentsen", elég csak egy őszinte rácsodálkozás egy színes hajra, egy véletlen elszólás, egy rosszul mondott "hölgyem" vagy "uram"... tulajdonképpen bármi, amit annak vesznek. Úgy tűnik, eljött az idő, amikor tényleg véget kell vetni annak, hogy bátornak, gyönyörűnek nevezünk mentálisan beteg embereket, akik depresszióval küzdenek, a mindennapjaik a zavarodottságról szólnak, akik nem érzik otthon magukat a testükben, ennek következtében pedig szoronganak és ugyanakkor nagyon dühösek is a világra... ezeknek az embereknek segítségre van szükségük. Nem babusgatásra, hanem komoly orvosi segítségre, és nekünk, a társadalomnak is meg kell nekik adni a megfelelő támogatást, de nem úgy, hogy belehazudjuk a szemükbe azt, hogy úgy tökéletesek, ahogy vannak, és hogy jó úton járnak a boldogság felé. A liberálkommunista "kultúra" lényege, hogy mindig valaki más a hibás
A neomarxista, haladó média azonnal védeni kezdte a transznemű iskolai lövöldözőt, szerintük a gyilkos maga volt az áldozat, mivel a társadalom kirekesztette és hergelte őt, ezért nem látott más kiutat, csak azt, hogy kiterjesztett öngyilkosságot követ el, de előtte magával visz néhány teljesen ártatlan embert, köztük 9 éves gyerekeket. A haladók viselkedése nem meglepő, napjaink liberálmarxista kultúrájának az alapja, hogy mindig valaki más a hibás, de nem csak a transzneműek hibáztatják és gyűlölik a normális embereket, de például a vegánok is a húsevőket hibáztatják, a túlsúlyosak pedig azokat, amik sportolnak. A lényeg, hogy a baloldal soha semmiért nem akarja vállalni a felelősséget, és eszük ágában sincsen fejlődni és tenni valamit azért, hogy jobb emberek legyenek. Ezt érdemes tudni a Pride-zászlóról – Dezse Vű
Néhány hete Fort Lauderdale-ben történt, hogy egy hatalmas Pride-zászlót (valami hülye háromszöggel benne) felfestettek az útra. Igen, ahol autók közlekednek, sőt néha biciklisek, esetleg gördeszkások... tehát az emberek használják az utat. Eddig oké. De Fort Lauderdale polgármestere a felfestés átadása után pár héttel, könnyes szemekkel, reszketve aggodalmának adott hangot, mert a zászlót bizony megrongálták. Nem is akárhogyan: áthajtottak rajta az autók. Az úttestre festett zászlón. Értitek, ugye? Szóval ezen a ponton érdemes egy kicsit beszélni erről, illetve a Pride-zászlóról, hiszen amire a szivárványos közösség ennyire büszke, azt egy Gilbert Baker nevű radikális baloldali aktivista és drag queen találta ki 1974-ben, amikor találkozott egy bizonyos Harvey Milkkel, egy befolyásos homoszexuális kaliforniai politikussal. És tudjátok, ki volt az a Harvey Milk? Egy kaliforniai pedofil, aki kábítószerfüggő fiatalkorú fiúkkal fajtalankodott és ebből rendőrségi ügye is volt, sőt, arra vett rá gyerekeket, hogy szökjenek meg otthonról és legyenek kapcsolatban vele. Hogy pontosan melyik évtől számít az Egyesült Államok egyik hivatalos zászlajának, arról nincsenek biztos források; szépen lassan kúszott fel a Capitolium lépcsőjén, míg elért a zászlótartóig, onnan pedig az összes közintézményre, iskolára, bíróságra, rendőrségre, nagykövetségre, sőt, még az FBI székházára is. Megsértődtek a Starbucks dolgozói, mert léteznek vendégek, akik kávét akarnak inni – The Right Brothers
Egy új internetes trend van kialakulóban, mégpedig a hisztiző baristák mozgalma, amelyben főleg a Starbucksban dolgozók vesznek részt, akik azért szállták meg az internetet, mert el szeretnék panaszolni, hogy nekik naponta akár többször is kávét kell készíteniük, sőt, vendégek is betérnek időnként az üzletekbe. Ez ismét felveti a fiatalok munkához való hozzáállásának kérdését, illetve azt, hogy ki hogyan és milyen formában képzeli a mindennapjait. Fontos kérdés az is, helyes-e megsértődni, ha a főnökünk feladatokat bíz ránk? De egy másik furcsaság is vírusszerűen terjed a neten, mégpedig egy transznemű férfi (vagyis egy nő) története, aki a nemváltó műtétek után rájött, hogy milyen nehéz is egy férfi élete, és nem tetszik neki, hogy szexuális ragadozóként tekintenek rá az emberek. Már az is kérhet eutanáziát Kanadában, aki simán csak rosszul érzi magát a bőrében – The Right Brothers
Kanadában 2016 óta legális az eutanázia, amelynek alkalmazását az elmúlt időszakban elkezdték brutálisan félreértelmezni. A szabadság és a jólét földjén már nem arról van szó, hogy gyógyíthatatlan betegeket fájdalom nélkül a halálba segítenek a lehető legszigorúbb körülmények között, hanem gyakorlatilag az abortuszhoz hasonlóan szinte bárki elvégeztetheti önmagán, ha éppen nem tudja már kifizetni a rezsiszámláit, vagy csak rosszul érzi magát a bőrében. Candace Owens témafelvetése után erről beszélgettünk a The Right Brothersben, illetve Georg Spöttlével kitárgyaltuk azt is, hogy egy új szabályozás miatt az amerikai kampuszokon egyetlen személy ítélheti el szexuális zaklatásért azokat a férfiakat, akik megpróbálnak meghívni egy lányt egy italra, vagy azokat, akik simán csak nem szimpatikusak. Nemátalakító műtétre küldenék a szomorú vagy stresszes katonákat az USA-ban?
Dübörög az orosz–ukrán háború, a brit vezérkari főnök atomfegyvereket vetne be, az amerikai tengerészgyalogosokat pedig arra képzik ki éppen, hogy egy ilyen vészterhes időszakban hogyan kell olyan safe space-eket teremteni, amiben minden katona nemi identitása, preferált személyes névmása tiszteletben van tartva. Ha mindez nem lenne elég, az "oktatáshoz" egy olyan videót használnak, amelyet egy gyerekeknek szóló műsor inspirált. A katonák egyébként nemcsak a megfelelő személyes névmásokból vizsgáznak, de abból is, hogy mi a helyes etikett, ha épp nem vagyunk tisztában a bajtársunk nemi identitásával, ami különösen egy partraszálláskor vagy egy tűzharcban lehet fontos. Vagy lehet, hogy ott pont nem, ki tudja.