GEOrgPOLITIKA – 3500 rohamrendőrt vetettek be az Antifák ellen Berlinben
Ismét véresre sikerült az úgynevezett „Walpurgisnacht”, azaz a „boszorkányok éjszakája” Berlinben. A hírhedt női anarchisták mindig április 30-án tartják meg az erőszakba torkolló tüntetésüket és az idén sem volt ez másként. A berlini rendőrség 3500 rohamrendőrt küldött ki az utcákra és készenlétben voltak az SEK terrorelhárítói is. A megmozdulást a „FANTIFA” (női ANTIFA) és a „FLINTA” Feministák, Leszbikusok, Interszexuálisok, Transzneműek és Nonbinárisok” egyesülete szervezte.
Annak ellenére, hogy csak nők vettek részt a randalírozáson így is jelentős károkat okoztak, mivel autókat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és kövekkel, valamint pirotechnikai eszközökkel támadtak a rendőrökre. A rendőrség szóvivője szerint 2000 ultrabaloldali nő tombolt a német főváros utcáin. Az egyik az Antifa által elfoglalt épület tetejéről Molotov-koktélokkal dobálták a rendőröket. Ám ez csak az „előjátéka” volt az igazi május 1 tüntetésnek, amelyre a rendőrök már 6300 kollégát helyeznek szolgálatba. Más szövetségi tartományokból is érkeztek rohamrendőrök és technika Alsó-Szászország például helikoptereket küldött. Az üzlettulajdonosok már 2 nappal a rendezvény előtt bezárják boltjaikat és bedeszkázzák a kirakatokat, hogy elkerüljék ezeknek a betörését és az üzlet kifosztását. A legjobban érintett kerületek lakói is elviszik a környékről az autójukat, mert ezeket rendszeresen felborítják, barikádnak használják a rendőrök ellen vagy felgyújtják. Tegnap Berlin elegáns, gazdagok lakta kerületeiben is megjelent az Antifa és a kapitalizmus ellen tüntettek. A rendőrség attól tart, hogy az Antifa összeáll a migránsok radikális csoportjaival, azokkal, akik szilveszter éjszaka is bűncselekmények ezreit követték el.
Május elseje eredetileg a munkások és a szakszervezetek ünnepe volt, mivel sikerült kivívniuk Nagy-Britanniában és az USA-ban a nyolcórás munkaidőt. Ezen felbuzdulva egyre több országban követelték ennek bevezetését. Ausztrália is tüntetések lévén érte el, hogy mindenki nyolc órában dolgozhasson a napi 12-14 óra helyett. A demonstrációk sikere volt, hogy a munkaadók és a kormány ebbe belement és a fizetéseket sem csökkentették. A legrosszabb munkakörülmények Nagy-Britanniában voltak, ott a férfiaknak 12 a nőknek és gyermekeknek 10 órát kellett dolgozniuk. Az USA-ban, 1886-ban, Chicagóban többtucat munkás adta az életét a jobb munkakörülményekért mivel a rendőrök kétszer is közéjük lőttek. Első alkalommal, hogy feloszlassák a tüntetést, második alkalommal egy nappal később, amikor a demonstráló munkások közé anarchisták vegyültek és bombát dobtak a rendőrök közé. A május 1. az akkor áldozatoknak is emléket állít.
A szocialista országokban a kommunista pártok kötelezővé tették a felvonulást és a munkások, valamint az iskolások transzparensekkel „tüntettek” a békéért és a világ proletárjainak egyesüléséért. Magyarországon 1989-ben tartották meg az utolsó hivatalos május 1-i felvonulást. A katolikusok számára ez a nap munkás Szent József ünnepe, aki a munkások védőszentje.
