trianon 100
Mi lett volna, ha nem írjuk alá? – A Trianon Múzeum alapítója a PS-nek (videó)
Trianon 100. évfordulója alkalmából a szegedi Délvidék Házban jártunk, ahol a többi között azt a kérdést is feltettük Szabó Pál Csaba történésznek, a Trianon Múzeum igazgatójának, vajon milyen következményei lettek volna annak, ha Magyarország megtagadja a békediktátum aláírását 1920. június 4-én. A riportban szóba került: manapság is rengeteg a tennivaló, hogy a magyar társadalom nagy része kellő információval bírjon arról, mit jelentett és milyen hatása van ma a trianoni döntésnek a Kárpát-medence egészére.
Semjén: Meg kell haladnunk Trianont!
Mivel a magyarság és Magyarország határai nem esnek egybe, küldetésünk az, hogy ország- és nemzetépítéssel meghaladjuk Trianont – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón szerdán.
"A fizikai Trianont nem követheti soha szellemi Trianon" – Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen
Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületben, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán, szerdán. A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotás fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait. Az erdélyi felmenőkkel rendelkező dr. Orosz Csaba ötletgazda portálunknak elmondta: tanulni kell az esetből, mert a "fizikai Trianont nem követheti soha szellemi Trianon".
Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön
Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Közös nyilatkozatban fohászkodtak a magyar egyházak erdélyi vezetői a nemzeti összetartozás erősítéséért
Közös nyilatkozatban fohászkodtak a történelmi magyar egyházak erdélyi vezetői a trianoni döntés centenáriuma alkalmából a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért. Az MTI-hez szerdán eljuttatott nyilatkozatban Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Schönberger Jenő, Böcskei László és Pál József Csaba szatmári, nagyváradi és temesvári római katolikus püspökök, Kató Béla és Csűry István erdélyi és királyhágómelléki református püspökök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök azt hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum századik évfordulóján nem a gyászt és a veszteségérzetet kívánják mélyíteni, hanem elsősorban a nemzeti összetartozás erősítéséért és az áldásos jövőért fohászkodnak.
A DK nem vesz részt a parlament csütörtöki megemlékezésén
A Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja nem vesz részt a parlament csütörtöki, a trianoni döntés századik évfordulója alkalmából tartandó emlékülésén. A frakció az MTI-vel szerdán azt közölte: azért maradnak távol, mert a megemlékezés "semmi másról nem szól, mint a nemzetből kirekesztésről".
Varga Mihály: A magyar nemzet ma erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor (videó)
A sok millió értékőrző magyarnak köszönhetően most erősebb nemzet vagyunk, mint az elmúlt száz évben bármikor – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.
A trianoni tragédia századik évfordulóján „Nagy-Románia hőseire” emlékeznek a román ortodox templomokban
Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről. A román patriarkátus szerdán kiadott sajtóközleménye szerint a június 4-i liturgiákon mindenütt felidézik azoknak a hősöknek, katonáknak, harcosoknak, román diplomatáknak és mindazoknak az emlékét, akik 1916 és 1918 között hozzájárultak Nagy-Románia nemzeti szintű megvalósításához, és ennek nemzetközi elfogadtatásához, "különösképpen az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés által".
Ellenállni a foglalóknak mégis, csak azért is! - Balog Zoltán videóüzenete a csütörtöki Trianon-harangozásról
Mennyi fájdalom, mennyi szenvedés és micsoda erő rejtőzött abban: mégis elkezdeni a következő napot, évet, évszázadot a trianoni döntés után - hangsúlyozta Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő a Facebook közösségi portálon megosztott videójában, hozzátéve "semmilyen körülmény sem igazolhatja a konkvisztádorokat, akik elfoglalták, ami nem az övék". A lelkész üzenetében csatlakozásra buzdít ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint Kápát-medence-szerte egyszerre szólaljanak meg a harangok Trianon századik évfordulóján. Mint fogalmaz, "húzzátok meg a harangokat csütörtök délután, hadd szóljanak! Legyenek imádsággá értünk!"Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
